Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-06 / 18. szám

Budapest 1894. (3.) Dalár estélv. A Budai Dalárda dalyestélye május 2-án, szerdán este volt a II. kér. medveutczai „Fá- czán“ termeiben. Ez a dalestély több okból volt kiválóan érdekes. Első sorban azért, mert az egylet uj karmestere, B e 11 o v i c s Imre ur ezúttal mutatkozott be a dalárda közönsége előtt; őt, midőn a dalosok élére lépett, szives tapssal fogadta a hallgatóság, s ez a szives taps valóságos ünneplésig fokozódott minden szám után, s a jelenlevők nem győs^k eléggé gratu­lálni a „Budai Balárdá“-nak az uj karmes­terhez. Második érdekessége s egyik fősikere is volt egyúttal az estélynek Fortuner Elek, illetőleg az ő müve. Ismeretes, hogy a Budai Dalárda nemrég 100 arany koronás pályázatot irt ki egy eredeti magyar férfinégyesre. Ennek a pályázatnak nyertese Fortuner Elek lön az ő „Mi volt ne­kem a szerelem“ ez. darabjával, a melyet a 7 tagú jury egyhangúlag legjobbnak Ítélt. Ezeket előre kellett bocsátanunk, hogy méltóképen jelez­hessük azt a nagy és igaz sikert, a melyet a mondott darab s szerzője a szerdai dalyestélyen elért. Fortuner Eleket a lelkesült közönség 2-szer dobogóra hívta. Harmadik érdekessége, volt a műsornak a kiválasztottak versenykara. Tudvalevő, hogy pünkösdkor Fiume városában nagy orsz. dalos- ünnopély leszen, s ez alkalomból a rendezendő versenyben a Budai Dalárda is részt vesz. A szabályok értelmében a versenyben egy dalos­társaság részéről legfeljebb 32 énekes működ­hetik ; nos, a Budai Dalárda kiválasztott 32 énekese szerdán este bemutatta itthon verseny­darabját, Huber Károly: „Nem nézek én“ czimü férfi négyesét. Nem czélunk, hogy egy némely vidéki dalárda példáját követve, a sajtóban, s ily utón a közönségben is hangulatot teremtsünk előre a Budai Dalárda érdekében; nem lehet czélunk már azért sem, mert a Budai Dalárda 30 esz­tendős, szinte fényesnek mondható, történetének egyik legfényesebb lapja az. a mely arról tanús­kodik, hogy a Budai Dalárda soha, de soha reklám tárgya nem volt; csak annyit akarunk ez alkalommal kiemelni, csak azt akarjuk ez alkalommal is hangsúlyozni, hogy a kiválasztott 32 énekes fellépésével bebizonyította, hogy ige­nis: az ország első dalárdája a „Budai Dalárda“ ! A szerdai estély vendége, Sigmund Sándor ur meg fogja bocsátani, hogy őt nem legelső helyen említettem, mint a hogy illett volna. Egyébként Sigmond ur művészete oly ismert nálunk, ő annyira a mi művészünk, annyira búd ai, hogy az ő nevének felemlitése is elég, s olvasóink elgondolhatják, mily nagy sikere volt ezúttal is. Magán énekszám is volt: Szabó Tivadar ur, a Budai Dalárda egyik legfiatalabb tagja énekelt a „Zsidónő“ ez. operából egy áriát. Szabó ur Bellovics Imrének tanítványa, s egye­nesen opera énekesnek készül; rendkívül tömör, kiadós, különösen a mély s legmélyébb fekvés­ben szinte gyönyörűnek mondható bassus hang­ját valódi élvezettel hallgatta a közönség, sok s megérdemelt tapsban részesitvén a derék éne­kest, a ki szószoros értelemben véve is egyik oszlopa a dalárdának. Ezeken kivül a dalosok előadták még a következő karokat: Id. Á b r á n y i Kornél: Dalárszózat; Gaál Ferencz: Szerelem, tenor magán- részszel, a melyet a dalárda sokszor ünnepelt s irigyelt tenoristája, Witkovsky Antal éne­kelt úgy, a hogy csak tud a szerelemről éne­kelni egy tenorista — az esküvője előtt 4 nappal. Z i m a y László : Király hymnusz Graál Ferencz: Olasz dalok Liszt Ferencz: Rajna bordái. A zongora kíséretet, egy szám kivételével, a melynél a karmester maga játszott, dr. Grimm Ferencz egyl. tag látta el. Végül tehát, száz szónak is egy a vége : a Budai Dalárda ismét öregbítette jó hírnevét, s mi a kik mindennek örülünk, a mi Budán szép és nemes, ősszintén gratulálunk a szerdai est tüneményes sikeréhez. BUDA és VIDÉKÉ Jelen voltak. Leányok: Zimmerer Mariska, Homolka Mariska, Ihausz Ilona, Wagner Róza, Schmelhegger Ma­riska, Mayer nővérek, Weithoffer Malvin, Király Böske, Schmidt Mariska, Speidl Vilma, Kovács Marisko, Peterek Emma, Brihta Amália, Schil­ler Marosa, Rumann Miczi, Bauer Linus, Fábián Etel, Irén és Hona testvérek, Stark nővérek, Zimermann Mariska és Strazinger Janka. Asszonyok: Csizik Béláué, Erdődi Imréné, Habi La- josné, Czeitler Sándorné, özv. Hadik Józsefné Luth Károlyné, Kemény Gusztávné, Mayer Jó­zsefné, Király Béláné, Fábián Lajosné, Kanyó Sándorné, Sopronyi Gedeonná, Dr. Németh Im­réné, Tóth Károlyné, Kheim Jenőné, Titl Ist­vánná, Turcsányi Dezsőné, Boton Ignáczné, Reinl Józsefné, Tóth Károlyné, Ritzier Sándorné. Török-Bálintról. Török-Bálintról rendszerint lapzárlat után kapjuk a heti tudósításokat s igy a közlés is csak elkésve történhetik, a mi bajnak ugyan nem nagy baj, de azért mégis is elnézést ké­rünk t. olvasóinktól. Elején kedve a dolgot, meg kell emlékezünk ugyanis arról a köztudo­mású tényről, hogy múlt hó 23-ik napján volt szt. György napja, melyet falu helyen ott, a hol Gyuri van a háznál, ugyancsak meg szokás ülni ... A jó kivánatokkal bővelkedő komaság és rokonság, meg az őszinte barátok és ismerősök serege szokott ilyenkor dézsmát szedni egy-egy G y u ri, G y u r k ó vagy György uram asztaláról. — Czeisz György, török­bálinti biró urnái sem hiányzott tehát a ven­dég s a derék háziasszony főzte, ízletes vacso­rához kitünőleg jól esett a „sajáttermés ü“- ből, hasonló esetekre megőrzött,, többrendbeli diósdi éstétényi borok hamisítatlan ne­dűje. — Vacsora után Hováth Lajos köz­ségi tanító és Navara József községi s.-jegyző éltették a nap-, illetve azt est hősét, rövid mo- dókákban. — C z e i sz György az „igazolatla­nul és törvénytelenül távollevők,, különösen pedig az érkezendökért várt Erdélyi Gyula a „Buda és vidéke“ t. szerkesztőjének b. egész­ségére ürjtett nem egy poharat! Lapunk szer­kesztőségének jelen nem volt munkatársai va­lóban sajnálhatják, hogy ezt az alkalmat nem tudták kellőleg kihasználni, mert hát csak egy­szer van évente szt. György napja. Úgy bi­zony ! ... Az ápril hó 26-iki napot is feljegyzé a török-bálinti krónika. — Az érdi esperességi kerület papsága ugyanis e napon tartotta itten ez évi összejövetelét, az, u. n. „coroná„-t, ke- reskényi Kereskényi Gyula, érdi esperes- plebános elnöklése alatt. — A házi gazdának, Zimándy Ignácz, helybeli plébános és szent­széki tanácsosnak pedig ép e napon volt szü­letésének 64 éves fordulja. Úgy a koronán, mint az ebédnél a kerület minden papja részt vett s csak este felé indultak el a távolabb lakó lelkipásztorok; de azért még elég népes társaság volt azon, hogy a bőkezű házigazda lukullusi est-ebédje valahogyan meg ne marad­jon. — Bor, sör és champagnerben nem volt hiány; s igy érhető, hogy a szónak is volt kel­lete. — Pohár csengés mellett oly jól esik a tósztozás! A házigazdára, hogy mindenki po­harat emelt, azt talán fel sem kell említeni, de azonkívül Kereskényi esperes Schlott- hauer Ferencz jelen volt ügyvéd mint török­bálinti lakosra Heller budafoki plébános pe- dig N a v a r r a József községi segédjegyzőre, mint a „Buda és Vidéke“ egyik munkatársára emelt poharat. — A kedélyes társaságot csak a be­állt esti szürkület oszlatta fel s bizonyára min­denki kellemesen emlékszik vissza — Török­bálintra. — A község képviselő testületé a leg­utóbb megtartott közgyűlésében elhatározta, hogy a fürdő- és tükör-utezák közti kopár tér­séget befásitja, s ott séta-parkot létesít s az alsó fő-utezán végig vonuló árok tervbevett becsa- tornázása pedig szintén kedvező elintézést nyert. Látni való tehát, hogy Török-bálint. napról- napra csinosodik s igy mindinkább elsőóbrangu nyaraló helyül kínálkozik. Május 6. A budapesti (budai) tornaegylet XIX. rendes közgyűlése. * A mint múlt heti számunkban jeleztük, a budapesti (budai) tornaegylet f. hó 21-én tar­totta XIX. rendes közgyűlését. A tornászok nagy számban jelentek meg az Attila-utczai csarnokban és a közgyűlés vezetésére nagy lelke­sedéssel Dr. Darányi Ignácz orsz. képviselőt, az egylet alapitó tagját választották, a ki meg­köszönvén a bizalmat, a közgyűlést a határozat- képesség konstatálása után megnyitotta, és a jegyzőkönyv vitelére Argay János választmá­nyi tagot, annak hitelesítésére Nagy Emil és Wettstein Gyula működő tagokat kérte fel. A napirend első tárgyánál: a választmány jelentésének előterjesztésénél felszólalt Nagy Emil. A jelentést — úgymond — örvendetes tudomásul veszi, mivel annak minden pontja arról tesz tanúságot, hogy az egylet a múlt év­ben sikeres munkát végzett. Elismerést szavaz Kollár Lajos elnöknek a „lawn tennis“ játék meghonosításáért, de felvilágosítást kér arra nézve, hogy ha a játékhelyül jelenleg szolgáló földmélyedés betömetnék, mily intézkedést fog az egylet tenni a szabadban való játékok fenn­tartása ügyében. Kollár Lajos köszönettel veszi az elis­merést és közli, hogy az említett földmélyedés betömetése elhatározott dolog ugyan, de az egy­leti elnökségnek gondja leend, hogy megfelelő játékhely azután is az egyleti tagok rendelke­zésére álljon. A közgyűlés a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette és Kollár Lajos elnököt felha­talmazta, hogy Budapest fő- és székváros tör­vényhatóságával a budai 542/2/c bősz. telekre vonatkozó ajándékozási szerződést az egylet ne­vében megköthesse. Az 1893/94. tornaévről szóló pénztári ki­mutatást és vagyonmérleget a közgyűlés elfo­gadta és a felügyelő bizottság jelentése alap­ján a választmánynak a felmentvényt megadta. Argay János előadván a 1894/95 tor­náé vre összeállított költségelőirányzatot, azt a közgyűlés 7092 frt 02 krnyi bevétellel és 7018 frnyi kiadással, tehát 74 frt 02 krnyi fölösleg­gel jóváhagyta. Kollár Lajos felszólalása után elhatá­rozta a közgyűlés, hogy az alapszabályok je­lenlegi 51. §-a helyébe a következő rendelke­zése lépjen: „b) az esetre, ha az egylet jelenlegi alap- szabályszerü czéljaitól eltérne, avagy a telket és az épületet ezen czéloknak megfelelő rendel­tetésétől elvonná s akár részben is más czélra használná, avagy végre, ha az egylet megszűn­nék, vagy hatósági intézkedés folytán feloszlat- tatnék, a telek a rajta levő épületekkel és ösz- szes befektetésekkel együtt minden kár és meg­térítési igény nélkül Budapest székes főváros tulajdoni birtokába száll.“ Végül megejtettek a szükséges választá­sok ; Dr. Darányi Ignácz közgyűlési elnök a szavazatok öszeszedésével Dr. Rónay Károly, Kerntler Kálmán és V i d o v i c h Rókusz tag­társakat kérvén fel, ezek tisztjükben eljártak és Dr, Rónay a következő eredményt hirdette ki: megválasztattak elnökké: Kollár Lajos, alelnökké: Dr. C z ö 1 d e r János, választmányi tagokká: A1 k é r Ernő, Argay János, Dr. A r y Pál, B a 11 a s s a Gyula, B e 1 h á z y Emil, Dürr Károly, Ferenchich Vilmos, F o 11 e r t Ká­roly, H o 1 f e 1 d Pál, Krenedics Gyula, Mambriny Gyula, Dr. Porteleky László, Rónay Emil, Schőmer Ferencz, St o f f er Albert, Ti eh ti János, Törzs Kálmán, ifj. Uj hely i Sándor, Wein Dezső és Wett­stein Gyula. — Felügyelőbizottsági tagokká: Hoógh Gyula, Hornístván, Pitzek János, Dr. Rónay Károly és V a n i e k László. Kollár Lajos elnök saját valamint a többi megválasztottak nevében köszönetét mond a közgyűlésnek a bizalomért és T ha 1 y Guido volt alelnök és Rónay Emil pénztárnoknak eddigi fáradhatlan közremüködésökért, mire C öl d e r János indítványára a közgyűlés köszö­netét szavazott Dr. Darányi Ignácz orsz. képviselőnek az egylet iránti lelkes érdeklő­déséért. A közgyűlés után megalakult a választ-

Next

/
Thumbnails
Contents