Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-06 / 18. szám

Budapest 1894. (3.)

Dalár estélv.

A Budai Dalárda dalyestélye május 2-án, szerdán este volt a II. kér. medveutczai „Fá- czán“ termeiben. Ez a dalestély több okból volt kiválóan érdekes. Első sorban azért, mert az egylet uj karmestere, B e 11 o v i c s Imre ur ezúttal mutatkozott be a dalárda közönsége előtt; őt, midőn a dalosok élére lépett, szives tapssal fogadta a hallgatóság, s ez a szives taps valóságos ünneplésig fokozódott minden szám után, s a jelenlevők nem győs^k eléggé gratulálni a „Budai Balárdá“-nak az uj karmesterhez.

Második érdekessége s egyik fősikere is volt egyúttal az estélynek Fortuner Elek, illetőleg az ő müve.

Ismeretes, hogy a Budai Dalárda nemrég 100 arany koronás pályázatot irt ki egy eredeti magyar férfinégyesre. Ennek a pályázatnak nyertese Fortuner Elek lön az ő „Mi volt nekem a szerelem“ ez. darabjával, a melyet a 7 tagú jury egyhangúlag legjobbnak Ítélt. Ezeket előre kellett bocsátanunk, hogy méltóképen jelezhessük azt a nagy és igaz sikert, a melyet a mondott darab s szerzője a szerdai dalyestélyen elért. Fortuner Eleket a lelkesült közönség 2-szer dobogóra hívta.

Harmadik érdekessége, volt a műsornak a kiválasztottak versenykara. Tudvalevő, hogy pünkösdkor Fiume városában nagy orsz. dalos- ünnopély leszen, s ez alkalomból a rendezendő versenyben a Budai Dalárda is részt vesz. A szabályok értelmében a versenyben egy dalostársaság részéről legfeljebb 32 énekes működhetik ; nos, a Budai Dalárda kiválasztott 32 énekese szerdán este bemutatta itthon versenydarabját, Huber Károly: „Nem nézek én“ czimü férfi négyesét.

Nem czélunk, hogy egy némely vidéki dalárda példáját követve, a sajtóban, s ily utón a közönségben is hangulatot teremtsünk előre a Budai Dalárda érdekében; nem lehet czélunk már azért sem, mert a Budai Dalárda 30 esztendős, szinte fényesnek mondható, történetének egyik legfényesebb lapja az. a mely arról tanúskodik, hogy a Budai Dalárda soha, de soha reklám tárgya nem volt; csak annyit akarunk ez alkalommal kiemelni, csak azt akarjuk ez alkalommal is hangsúlyozni, hogy a kiválasztott 32 énekes fellépésével bebizonyította, hogy igenis: az ország első dalárdája a „Budai Dalárda“ !

A szerdai estély vendége, Sigmund Sándor ur meg fogja bocsátani, hogy őt nem legelső helyen említettem, mint a hogy illett volna. Egyébként Sigmond ur művészete oly ismert nálunk, ő annyira a mi művészünk, annyira búd ai, hogy az ő nevének felemlitése is elég, s olvasóink elgondolhatják, mily nagy sikere volt ezúttal is.

Magán énekszám is volt: Szabó Tivadar ur, a Budai Dalárda egyik legfiatalabb tagja énekelt a „Zsidónő“ ez. operából egy áriát. Szabó ur Bellovics Imrének tanítványa, s egyenesen opera énekesnek készül; rendkívül tömör, kiadós, különösen a mély s legmélyébb fekvésben szinte gyönyörűnek mondható bassus hangját valódi élvezettel hallgatta a közönség, sok s megérdemelt tapsban részesitvén a derék énekest, a ki szószoros értelemben véve is egyik oszlopa a dalárdának.

Ezeken kivül a dalosok előadták még a következő karokat:

Id. Á b r á n y i Kornél: Dalárszózat;

Gaál Ferencz: Szerelem, tenor magán- részszel, a melyet a dalárda sokszor ünnepelt s irigyelt tenoristája, Witkovsky Antal énekelt úgy, a hogy csak tud a szerelemről énekelni egy tenorista — az esküvője előtt 4 nappal.

Z i m a y László : Király hymnusz

Graál Ferencz: Olasz dalok

Liszt Ferencz: Rajna bordái.

A zongora kíséretet, egy szám kivételével, a melynél a karmester maga játszott, dr. Grimm Ferencz egyl. tag látta el.

Végül tehát, száz szónak is egy a vége : a Budai Dalárda ismét öregbítette jó hírnevét, s mi a kik mindennek örülünk, a mi Budán szép és nemes, ősszintén gratulálunk a szerdai est tüneményes sikeréhez.

BUDA és VIDÉKÉ

Jelen voltak. Leányok:

Zimmerer Mariska, Homolka Mariska, Ihausz Ilona, Wagner Róza, Schmelhegger Mariska, Mayer nővérek, Weithoffer Malvin, Király Böske, Schmidt Mariska, Speidl Vilma, Kovács Marisko, Peterek Emma, Brihta Amália, Schiller Marosa, Rumann Miczi, Bauer Linus, Fábián Etel, Irén és Hona testvérek, Stark nővérek, Zimermann Mariska és Strazinger Janka.

Asszonyok:

Csizik Béláué, Erdődi Imréné, Habi La- josné, Czeitler Sándorné, özv. Hadik Józsefné Luth Károlyné, Kemény Gusztávné, Mayer Józsefné, Király Béláné, Fábián Lajosné, Kanyó Sándorné, Sopronyi Gedeonná, Dr. Németh Imréné, Tóth Károlyné, Kheim Jenőné, Titl Istvánná, Turcsányi Dezsőné, Boton Ignáczné, Reinl Józsefné, Tóth Károlyné, Ritzier Sándorné.

Török-Bálintról.

Török-Bálintról rendszerint lapzárlat után kapjuk a heti tudósításokat s igy a közlés is csak elkésve történhetik, a mi bajnak ugyan nem nagy baj, de azért mégis is elnézést kérünk t. olvasóinktól. Elején kedve a dolgot, meg kell emlékezünk ugyanis arról a köztudomású tényről, hogy múlt hó 23-ik napján volt szt. György napja, melyet falu helyen ott, a hol Gyuri van a háznál, ugyancsak meg szokás ülni ... A jó kivánatokkal bővelkedő komaság és rokonság, meg az őszinte barátok és ismerősök serege szokott ilyenkor dézsmát szedni egy-egy G y u ri, G y u r k ó vagy György uram asztaláról. — Czeisz György, törökbálinti biró urnái sem hiányzott tehát a vendég s a derék háziasszony főzte, ízletes vacsorához kitünőleg jól esett a „sajáttermés ü“- ből, hasonló esetekre megőrzött,, többrendbeli diósdi éstétényi borok hamisítatlan nedűje. — Vacsora után Hováth Lajos községi tanító és Navara József községi s.-jegyző éltették a nap-, illetve azt est hősét, rövid mo- dókákban. — C z e i sz György az „igazolatlanul és törvénytelenül távollevők,, különösen pedig az érkezendökért várt Erdélyi Gyula a „Buda és vidéke“ t. szerkesztőjének b. egészségére ürjtett nem egy poharat! Lapunk szerkesztőségének jelen nem volt munkatársai valóban sajnálhatják, hogy ezt az alkalmat nem tudták kellőleg kihasználni, mert hát csak egyszer van évente szt. György napja. Úgy bizony ! ... Az ápril hó 26-iki napot is feljegyzé a török-bálinti krónika. — Az érdi esperességi kerület papsága ugyanis e napon tartotta itten ez évi összejövetelét, az, u. n. „coroná„-t, ke- reskényi Kereskényi Gyula, érdi esperes- plebános elnöklése alatt. — A házi gazdának, Zimándy Ignácz, helybeli plébános és szentszéki tanácsosnak pedig ép e napon volt születésének 64 éves fordulja. Úgy a koronán, mint az ebédnél a kerület minden papja részt vett s csak este felé indultak el a távolabb lakó lelkipásztorok; de azért még elég népes társaság volt azon, hogy a bőkezű házigazda lukullusi est-ebédje valahogyan meg ne maradjon. — Bor, sör és champagnerben nem volt hiány; s igy érhető, hogy a szónak is volt kellete. — Pohár csengés mellett oly jól esik a tósztozás! A házigazdára, hogy mindenki poharat emelt, azt talán fel sem kell említeni, de azonkívül Kereskényi esperes Schlott- hauer Ferencz jelen volt ügyvéd mint törökbálinti lakosra Heller budafoki plébános pe- dig N a v a r r a József községi segédjegyzőre, mint a „Buda és Vidéke“ egyik munkatársára emelt poharat. — A kedélyes társaságot csak a beállt esti szürkület oszlatta fel s bizonyára mindenki kellemesen emlékszik vissza — Törökbálintra. — A község képviselő testületé a legutóbb megtartott közgyűlésében elhatározta, hogy a fürdő- és tükör-utezák közti kopár térséget befásitja, s ott séta-parkot létesít s az alsó fő-utezán végig vonuló árok tervbevett becsa- tornázása pedig szintén kedvező elintézést nyert. Látni való tehát, hogy Török-bálint. napról- napra csinosodik s igy mindinkább elsőóbrangu nyaraló helyül kínálkozik.

Május 6.

A budapesti (budai) tornaegylet XIX. rendes közgyűlése.

* A mint múlt heti számunkban jeleztük, a budapesti (budai) tornaegylet f. hó 21-én tartotta XIX. rendes közgyűlését. A tornászok nagy számban jelentek meg az Attila-utczai csarnokban és a közgyűlés vezetésére nagy lelkesedéssel Dr. Darányi Ignácz orsz. képviselőt, az egylet alapitó tagját választották, a ki megköszönvén a bizalmat, a közgyűlést a határozat- képesség konstatálása után megnyitotta, és a jegyzőkönyv vitelére Argay János választmányi tagot, annak hitelesítésére Nagy Emil és Wettstein Gyula működő tagokat kérte fel.

A napirend első tárgyánál: a választmány jelentésének előterjesztésénél felszólalt Nagy Emil. A jelentést — úgymond — örvendetes tudomásul veszi, mivel annak minden pontja arról tesz tanúságot, hogy az egylet a múlt évben sikeres munkát végzett. Elismerést szavaz Kollár Lajos elnöknek a „lawn tennis“ játék meghonosításáért, de felvilágosítást kér arra nézve, hogy ha a játékhelyül jelenleg szolgáló földmélyedés betömetnék, mily intézkedést fog az egylet tenni a szabadban való játékok fenntartása ügyében.

Kollár Lajos köszönettel veszi az elismerést és közli, hogy az említett földmélyedés betömetése elhatározott dolog ugyan, de az egyleti elnökségnek gondja leend, hogy megfelelő játékhely azután is az egyleti tagok rendelkezésére álljon.

A közgyűlés a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és Kollár Lajos elnököt felhatalmazta, hogy Budapest fő- és székváros törvényhatóságával a budai 542/2/c bősz. telekre vonatkozó ajándékozási szerződést az egylet nevében megköthesse.

Az 1893/94. tornaévről szóló pénztári kimutatást és vagyonmérleget a közgyűlés elfogadta és a felügyelő bizottság jelentése alapján a választmánynak a felmentvényt megadta.

Argay János előadván a 1894/95 tornáé vre összeállított költségelőirányzatot, azt a közgyűlés 7092 frt 02 krnyi bevétellel és 7018 frnyi kiadással, tehát 74 frt 02 krnyi fölösleggel jóváhagyta.

Kollár Lajos felszólalása után elhatározta a közgyűlés, hogy az alapszabályok jelenlegi 51. §-a helyébe a következő rendelkezése lépjen:

„b) az esetre, ha az egylet jelenlegi alap- szabályszerü czéljaitól eltérne, avagy a telket és az épületet ezen czéloknak megfelelő rendeltetésétől elvonná s akár részben is más czélra használná, avagy végre, ha az egylet megszűnnék, vagy hatósági intézkedés folytán feloszlat- tatnék, a telek a rajta levő épületekkel és ösz- szes befektetésekkel együtt minden kár és megtérítési igény nélkül Budapest székes főváros tulajdoni birtokába száll.“

Végül megejtettek a szükséges választások ; Dr. Darányi Ignácz közgyűlési elnök a szavazatok öszeszedésével Dr. Rónay Károly, Kerntler Kálmán és V i d o v i c h Rókusz tagtársakat kérvén fel, ezek tisztjükben eljártak és Dr, Rónay a következő eredményt hirdette ki: megválasztattak elnökké: Kollár Lajos, alelnökké: Dr. C z ö 1 d e r János, választmányi tagokká: A1 k é r Ernő, Argay János, Dr. A r y Pál, B a 11 a s s a Gyula, B e 1 h á z y Emil, Dürr Károly, Ferenchich Vilmos, F o 11 e r t Károly, H o 1 f e 1 d Pál, Krenedics Gyula, Mambriny Gyula, Dr. Porteleky László, Rónay Emil, Schőmer Ferencz, St o f f er Albert, Ti eh ti János, Törzs Kálmán, ifj. Uj hely i Sándor, Wein Dezső és Wettstein Gyula. — Felügyelőbizottsági tagokká: Hoógh Gyula, Hornístván, Pitzek János, Dr. Rónay Károly és V a n i e k László.

Kollár Lajos elnök saját valamint a többi megválasztottak nevében köszönetét mond a közgyűlésnek a bizalomért és T ha 1 y Guido volt alelnök és Rónay Emil pénztárnoknak eddigi fáradhatlan közremüködésökért, mire C öl d e r János indítványára a közgyűlés köszönetét szavazott Dr. Darányi Ignácz orsz. képviselőnek az egylet iránti lelkes érdeklődéséért.

A közgyűlés után megalakult a választ-