Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-14 / 2. szám

Budapest, 1894. (6.)

BUDA és VIDÉKE

tölti be s örömmel és büszkeséggel említhetjük itt fel Felséges Urunknak azon nyilatkozatát, hogy ily helyiség a lövősport számára a monarchia másik felében sem létezik. Végre, egyesületünk sok egyébb epochális eseményei között kimagasló momentum az, hogy immár közel vagyunk ahhoz, hogy egyesületünk anyagilag is virágzásnak indul.

S mindezt Fenséges Ur, azon szellemnek köszönjük, mely Fenségeddel együtt vonult be egyesületünk falai közé. A munkával, a kitartással, a szép czélok elérésére szolgáló küzdelemben való kitartással értük ezt el. S ezért dicsőítjük és magasztaljuk mi Fenséged nagy nevét.

A legnagyobb örömmel és tisztelő hódolattal ragadjuk meg tehát az alkalmat, hogy Fenséged magas színe előtt kifejezzük hálánkat. Hálánkat a gondviselés iránt, mely Fenségedet nekünk adta, hálánkat Fenséged iránt, aki annyiszor tüntette ki egyesületünk iránti jóindulatát. isten tartsa, Isten áldja, Isetn óvja Fenségedet és magas családját, a trón, a nemzet büszkeségére és javára, s egyesületünk dicsőségére. Kelt a Budapesti Polgári Lövészegyesület nevében, annak 1893. nov. 17-én tartott választmányi üléséből.

Fenséged legalázatosabb hívei és szolgái:

A Budapesti Polgári Iiövészegyesület Elnöksége.

Tisztikara Válazztmánya. Bizottságai.

Havas Sándor üdvözlő beszédében kiemelte, hogy nemcsak mint a honvédség fő- parancsnokát, hanem mint a lövészegyesületnek 25 év óta tagját is üdvözlik a főherezeget. A küldöttség megjelent, hogy tolmácsolja azon határtalan szeretetet, tiszteletet és mély hódolatot, mely ő cs. és kir. Fensége iránt az egyesület minden tagjának szivét betölti. Szónok kéri a főherezeget, fogadja érzelmeiknek ezen kifejezését kegyesen s tartsa meg az egyesületet továbbra is eddig tapasztalt kiváló jóindulatában. (Lelkes éljenzés).

József főherczeg ez üdvözlésre következőleg válaszolt:

Köszönettel fogadom a budapesti polgári lövészegyesület megjelenését és szerencsekivána- tait. A honvédség haladása egyrészt tisztikara szorgalmának érdeme, másrészt a legénység jó akaratának és lelkességének folyománya. A lövészek is előmozdítják annak fejlődését, mert manapság a lövésben való képzettség a legfontosabb része a hadviselésnek, s midőn önök a lövészetet művelik s a fiatal nemzedékkel muveitetik, fejlesztik egyszersmind _ a lövészet iránti érdeklődést és kedvet is. Örömmel és szakadatlan érdeklődéssel követtem a lövészegyesület fejlődését azon 25 év alatt, mely idő óta annak tagja majd legfőbb lövészmestere vagyok, s kívánom, hogy az egyesület ezután is fejlődjék és virágozzék. Legyenek meggyőződve, hogy szivem állandóan dobog úgy az egyesület mint annak minden egyes tagja jóvoltáért.

Szűnni nem akaró éljenzés követte a főherczeg beszédét, melynek csillapultával a főherczeg a küldöttségtől kegyesen elbúcsúzott s elhagyta az elfogadó termet ép abban a pillanatban, midőn József Ágost főherczeg és fenséges neje, Augusta főherczegnő abban megjelentek, hogy lakosztályukat felkeressék, barátságosan viszonozva a küldöttség hódolatteljes üdvözlését.

Különfélék.

— Jubileum. Maurer Vilmos okleveles gépészmérnök, kir. tanácsos, a keresk. miniszteri közp. számvevőség főnökhelyettese és a számvevőség vasúti ügyosztályának vezetője f. hó 19-én ünnepeli vasúti és állami szolgálatának 25 éves jubileumát. E napon a közp. számvevőség személyzete bankettet rendez az általánosan becsült és szeretett ünnepelt tiszteletére. — Maurer Vilmos tanulmányainak befejezése után 1869. január 19-én a tiszavidéki vasútnál kezdte meg közpályáját és ott a mis-' kolezi műhelybe lett beosztva. Innen két év múlva az alföldi és nemsokára a nyugati vasúthoz, — 1872. évben pedig államszolgálatba lépett a m. kir. vasutbiztositéki számvevőszékhez, mint miniszteri számtanácsos; azóta a főfelügyelőségnél, a vasúti szakosztályban és végre a számvevőségnél kiváló részt vett a vasutak pénzügyi s számviteli ügyeinek rendezése és vezetésében, valamint a vasutak államosításának előkészítésében és lebonyolításában, nemkülönben ezeknek és az államvasutak tőkéinek rendezésében és megállapitásában. Kivánjuk, hogy az ünnepelt 50 éves jubileumát a mostani jó egészségben élhesse meg.

— A jégpályáról. Halifax hívei ugyancsak meglehetnek elégedve az időjárással, mely lehetővé teszi, hogy sport-szenvedélyüket kielégíthessék. A tovaszálló fiatalság orczáira piros rózsákat fest a csípős hideg. A I. kerületi polgári kör jégpályája nemcsak Budapesten, hanem talán az egész országban fekvésénél fogva a legjobb pálya, mely legelőször nyitotta meg sorompóit. Éppen ezért — miután a város rendezésénél egyelőre nem okvetetlenül szükséges — még egy ideig várni lehetne a telek betömésével. Mint halljuk, január vagy február hó folyamán az igazgatóság jelmez-ünnepélyt és ezzel egybekötve versenyeket — a múlt évi mintára fog rendezni. A jégpályát előkelő közönség látogatja, kik közül ez alkalommal tudósítónk a következőket jegyezte fel:

Dr. Schwartzer Ottóné, gr. Pallavicini Edéné, gr. Pallavicini Edina és Stefánia, Kassits Petemé, Huszár Adolfné, Huszár Sarolta, An- daházy Etelka és Klára, br. Bánffy Judit, Schwartzer Pálma, Ditrich Hortens, Forster Gyuláné, Székács Ferenczné, Nyiry Pálné, Nyíri Etel, Faludy nővérek, Radulescu Györgyné, gr. Korniss Hona és Erzsébet, Csimponeriu nővérek, Láng Józsefné, Dorninger Hugóné, írgay Jánosné, Zvorinyi Eugenia, Sándy nővérek, Heller René, Becker Karolina, Schiller nővérek, Bányai Béláné, Kollár Lajosné, Legrer Emilné, Bursics Irma, Buzek Irma, br. Bánffy Zsuzsanna, Guilmot nővérek, Hornyánszky Karolin, Hor- nyánszky Ilona, Jolán és Ella, Tóth nővérek, Goczig Stefánia, Hofhauser Elekné és Szidi, Linzbauer Róza, Szehr Irma, Járossy Mariska, Lauman Józsefné, Schwartz Irén és Hermin, Walheim Mária, Szántó Margit, Beck Nella és Irén, Peterek Lajosné és Róza. Szalay nővérek.

— Budakesz községben a megüresedett tiszti orvosi állásra a pályázat kihirdet- tetett s a választás f. é. jan. 25-én fog a pilisi alsó járás főszo gabiró elnöklete alatt megtartatni. A pályázati kérvények jan. 23-ig a biai szolga- biróságnál benyújtandók.

— Jókai estély. A II. kér. Polgári Körben f. h. 6-án, szombaton este társasvacsorával és igen érdekes műsorral egybe állított igen sikerült Jókai-estélyt rendezett. A műsort Komócsy Józsefnek Jókaihoz irt ódájával nyitották meg, melyet Cathry F. ur szavalt nagy hatással. Utána Dienzl Oszkár zongorán adta elő Beethoven egy szonátáját és egy saját zeneszerzeményét nagy készültséggel, melyért méltó tapsokkal jutatalmazta a hallgatóság. Majd ismét Cathry F. ur énekelt válogatott kuplékat, melyek élénk derültségre hangolták az ünneplő közönséget. Az ünnepély fénypontját mindenesetre Markovics M. k. a. monológja, Benediktnek: „Egy boldogtalan asszony “-a képezte. A kisasszony gyönyörű öntudatos játékát szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a hallgatóság. Ugv Somogyi Marczell ur zongora játéka, mint Cathry F. ur monológjai „Az öngyilkos“ és „A légy“ élénk tetszésben részesültek. A műsor után tüzes tánezra kerekedett az ifjúság. Az ünneplő közönség any- nyira megtölté a kör termeit, hogy sokan a játszó szobákban voltak kénytelenek magukat megvonni.

— Estély. A III. kér. önképző kör

1893. decz. 31-én Sylvester-estélyt rendezet, melyen Kaiser Sándor ur, a kör titkára felolvasást tartott s utána Grosz Berta k. a. az „Oh azok a férfiak“ czimü monológot szavalta el, melynek bevégeztével szűnni nem akaró tapssal jutalmazta meg őt a közönség s végül Kufler Ármin úr „Szeretem a nőt“ czimü monológot is sikerrel szavalta el, mely után társas téázás következett, mialatt különféle jellegű beszédek hangzottak el, melyek közül kiemelendők Kaiser Sándor és Orova Károly urak-é.

Mulatságok. Kitűuően sikerült táncz- mulatságot rentezett f. hó 5-én az „Európa“ szálló dísztermében a kereskedelemügyi ministerium központi számvevőségének hivatalnokai által ’

Január 14.

j alakított „Azért is tekéző társaság.“ Érdemes e mulatság a méltatásra, nemcsak azért, mert a^ megjelent hölgyek — kiknek legnagyobb része budai volt — valóságos szépség-kiállítást képeztek, hanem azért is mert ebben a mulatságban jutott kifejezésre, a Budán lakó tisztviselők közötti egyetértés. („Viribus unitis,“ sokat lehet kivinni!) Jelen voltak: Asszonyok: Augusztin Jenőné, Mezey Béláné, Krinner Norbertné, Garba Gyuláné, Kemény Istvánná, Skultéty Gyuláné, Wittenberger L. Adolfné, Györy Istvánná, Schmidt Károlyné, Kielhofer Jánosné, Tóth Istvánná, Zubek Andorné, Elek Árpádné, Tanyay Gézáné és nővére Paula. Özv. Szlávy Sándorné, Wirterné, Pompéryné, Özv. Zdarek Jánosné, Szilberleitner Béláné, Fehér Józsefné, Nagy Alfonzné, Dorosics Ferenczné, Goldberg Ferenczné stb. — Leányok: Kielhofer Margit, Oláh Rudi, Kiss Erzsi, Kemény Etel, Szimonides Jolánka, Zdarek Irén, Wirter Irén, Gozsdu Mariska, Káldy Giziké, Markup Paula, Goldberg Iza, Szilberleitner Ilka, Raubal Zelma (Bécsből), Garba Hermin, Győry Ottilia, Homolka Mariska, Szenkirályi Hona stb. Az első négyest 40 pár táncyolta. — „Azért is“ kivilágos kiviradtig! — Az ó-budai ifjúság, hölgyek és urakból álló bizottsága — a Bródy-féle mókus-utezai teremben — folyó hó január 20-án zártkörű tánczvigalmat rendez. — A Il-i k k e r. N é p k ö n y v t á r javára a Fá- czán termeiben január 20-án rendezendő bál igen fényesnek ígérkezik. Ez a bál a budai farsang egyik legszebb mulatsága.

— Tanitó-bál. Régi j ó szokása a „Bpesti (budai) Tanitóegyiet“-nek, hogy minden évben farsang alkalmával tánczmulatságot rendez. Ennek egyrészt az a czélja, hogy a főv. tanítóság egyes tagjait szorosabb összeköttetésbe hozza; s a müveit társadalom azon tagjainak, kik mindenkor jóakaratu figyelemmel és előszeretettel kisérik a tanítók munkáját, alkalmat nyújtson ezek szórakozásán is részt venni. De másrészt az a nemes czélja i» van, hogy temetkezési- és be- tegsegitő-alapjának tőkéjét gyarapítsa. Olyan nemes és magasztos czél ez, mely magyarázatra nem szorul, s melynek jótékony áldásait az egylet 25 évi fennállása óta már igen sokan élvezték. Éppen ez okból a tánczvigalmat rendező bizottság minden elkövet, hogy ezen mulatság úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerüljön. Á mulatság igen alkalmas időben, február 3-án a II. kér. Medve-utczai Fáczán termeiben fog megtartatni. A báltren- rendező bizottság elnöke Farkas József vez. tanító, kinek lelkes fáradozásában segédkeznek Bárány Zsigmond mint titkár. Vaskó Bertalan mint jegyző és egy, többnyire főv. tanítókból álló rendező bizottság.

— Lokálpatriotizmus. Palóczy Antal műépítész az országos iparegyesületben e czim alatt felolvasást tartott. Lapuuk első czik- kében is történik a lokálpatriotizmusra hivatkozás, sőt újévi első számunk egyik czikkében is hivatkoztunk arra, mint a városok és városrészek legbiztosabb fejlődési alapjával. Örvendünk, ha nézeteink visszhangra és támogatókra találnak, a mi tanúsága annak, hogy a mi gondolkodásunkban semmi különösség nincsen.

— Jegyző-választás. Duna-Bog- dány község üresedésben levő jegyzői állásáról a múlt évi 45. számunkban, legutóbb pedig a folyó évi 1. számban emlékeztünk meg oly évtelemben, hogy kívánatos lenne már egyrészt az ottani lakosság, de főleg a közszolgálat jogos érdekében a pályázatot végre valahára már egyszer kihirdetni és az állást választás utján betölteni, mert — hogy arra égető szükség van, tanúsítja a múlt számunkban közzétett s illetékes kézből vett ez érdemi czikkecskénk, — valóbau épületes dolgok ezek! A mint értesülünk : B e 11 u s Bála, P ó zner Elek és Szekeudy Gyula „volt“ községi jegyző urak aspirálnak ezen jegyzői állásra, s mint ilyenek tényleg már Duna - Bogdáuyou tartózkodnak helyettes-, másod-helyettes és illetőleg harmad- helyettes-jegyzői czimen. A közlakosság bizalma Straub Béla solymári jegyző úr személyében közpoutosult, de ő nem hajlandó jelenlegi állását a bogdányival felcserélni; — volt segédje, Navarra József, jelenleg törökbálinti segédjegyző is konkurrálni fog az állás elnyerése érdemében s minthogy már ide-oda hat-hét év