Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-15 / 15. szám

Budapest 1894. (5.) BUDA és VIDÉKÉ Április 15.

Különfélék.

— Halálozás. Megdöbbentő gyászeset hírét hozta a napisajtó. Egy széles körben tisztelt és családja által bálványozott magasztos lelkű úrnő, gróf Zichy Gézáné halt el budavári palotájában. A virulóan egészséges, nemes hölgyet egy alattomosan pusztitó kór, a difteritis ragadta ki szerettei köréből. Nem menthette meg sem az orvosi tudomány sem férje hősies, önfeláldozó ápolása. A család gyászában résztvevőén osztoznak a rokonok, barátok, tisztelők és az egész nagy közönség. A kiváló költő és művész, gróf Zichy Géza egyre kapja a rész- vótleveleket. A mindenható Isten adjon neki vigasztalást, a költészet és zene Múzsája utján.

— Krecsányi jön. Krecsányi Ignácz a következő levelet intézte az I. kér. polgári k ö r, a szinpártolás tárgyában, elnökségéhez. Mélyen tisztelt nagyságos Elnök ur! Tisztelettel vagyok bátor jelen soraimmal mint az elsőkerületi polgári kör elnökét fölkeresni és szives tudomására hozni, miszerint a nyári szinidényt a buda-krisztinavárosi színkörben folyó évi ápril hó 28-án megnyitom. Ezzel kapcsolatban van szerencsém Nagyságod tudomására juttatni, hogy a minden évben szokásos kedvezményjegyeket a bekövetkezendő szinidény tartamára is — a tavalyi rendkívül olcsó árak mellett — rendelkezésére bocsátom az elsőkerületi polgári kör mélyen tisztelt tagjainak. A kedvezményes jegyek árát a mellékelt nyomtatvány, melyet tisztelettel kérek a kör helyiségében kifüggesz- tetni, világosan kimutatja. Megjegyzendő, miszerint csak azon utalványok fognak a színkör pénztáránál érvényességgel bírni, melyeket a kör maga ad ki, és melyek a kör bélyegével vagy pecsétjével vannak ellátva. Levelemet bezárva azon alázatos kérelemmel fordulok Nagyságodhoz, és a kör tisztelt tagjaihoz, miszerint mint a közelmúltban, úgy a jövőben engem és színtársulatomat s általunk a magyar színészetnek Budán felvirágzását hathatós támogatásukkal elősegíteni kegyeskedjenek. Budapest, 1894. ápril. hó 9-én. Mély tisztelettel Krecsányi Ignácz a buda-krisztinavárosi szinkör igazgatója.

— Közérdek. Tisztelt Szerkesztőség! Mint a budai érdekek egyedüli szószólója, bátor vagyok becses lapja utján a II. kerületi elöljáróságnak a következőket orvoslás, illetőleg a szűk séges intézkedésekmeg- tétele végett figyelmébe ajánlani. A láuczhid-palota mellett levezető falépcsőnél jobbra-balra levő terület annyira be van rondítva, bogy egészségtelen kigőzölgése már most is érezhető, tehát egy kényelemhely sürgős felállítása már egészségi szempontból is szükséges, — továbbá nagyon kívánatos volna a rakpart mentén a padok és gesztenyefák épségben tartása czéljából egy-két rendőr felállítása,, kik a padokon alvókat és kivált az apá- czáknál elköltött ebéd után bizonyos bogará- szattal foglalkozó asszonyokat onnan eltávolita- nának, a Margit-rakpart felső részén kivált délutánonként minden felügyelet nélkül oda- özönlő gyermeksereget hazaküldenék. Végre pedig a Lukács-íiirdőhöz vezető ut és járdának tisztántartására való sürgős intézkedést, mert bizony az ottani tisztaság még egy falunak is szégyenére válik, hát egy világvárosnak, hol ezer és ezer idegen fordul meg.

— A Hunnia palotája. A budapesti evezős körök legkedveltebbje, a Hunnia csolnakázó-egylet a Margitszigettel szemben, a Császárfürdő szomszédságában szerzett telkén külföldi minták szerint díszes klubházat fog építeni. Ennek a kellemes hírnek nemcsak azért örülünk, mert Buda egy szép épülettel gazdagodik, de azért is mert a Hunnia tagjai müveit és kedves modorú emberek, kik a budai társaságokuak sok szórakozást fog rendezendő ünnepélyeivel szerezni.

* A II. kér. polgári leányiskola

tanári kara és növendékei szeretett igazgatójuk Kozma Gyula nevenapja alkalmából ünnepélyt rendeztek; az iskola énekterme, melyben a tanárok és tanulók egybegyűltek, érdekes képet nyújtott, midőn az ünnepelt Ekkert Antalné

tanárnő karján belépett; virágokkal díszített hosszú asztalon voltak az emléktárgyak és virágcsokrok, melyeket a hálás növendékek felajánlottak. Az ünnepélyt a tanulókból alakult énnekkar a Goll-féle „üdvözlő-dallal“ kezdette meg; erre Zachar Margit IV o. tanuló üdvözölte az ünnepeltet és átadta az emléktárgyakat ; azután az énekkar E b e r 1 i n g Margit IV. oszt. tanuló zongorakisérete mellett előadott három népdalt Gyulay Elek tanár átdolgozásában, mire a női kereskedelmi tanfolyam egyik növendéke intézett az ünnepelthez üdvözlő szavakat és nagy csokrot nyújtott át. Kozma Gyula igazgató erre meleg szavakban köszönte meg a szeretet és ragaszkodás e nyilvánulásait, továbbra is buzdítván a növendékeket szorgalomra és jó magaviseletre. Az ünnepélyt az énekkar „Rákóczy-indulója“ rekesztette be Tiber Margit és Kemény Mariska IV. oszt. tanulók zongorakisérete és Gyulay Elek tanár vezénylete mellett. Az igazgató ez alkalomból szabad napot engedett a növendékeknek.

— Tűz a Sashegyen. E hó 8-án vasárnap este 6—7 óra között valószínűleg a kirándulók által eldobott gyufa vagy égő szivarcsutkától egy présház tüzet fogott, és a mellette levő nagy rakás (mint egy húszezer darab) karóval porrá égett. Tűzoltó nem volt látható, csak a környékbeliek és a kirándulók gyönyörködtek az esthomálybani igen szép látványban.

— Közgyűlés. Az I. II. és III. kér. bognár, fésűs, hangszerész, kalapos, kelme- és fonálfestő, kötő-szövő, köteles, szappanos és gyertyamártó, szűcs, tajték és pipafaragó ipartestület f. hó 8-án tartotta meg rendes évi közgyűlését. Napirend: 1. Az elöljáróság tagjainak és az elnök megválasztása. 2. Három számvizsgáló megválasztása. 3. Jegyző megválasztása. 4. Az 1893. évi zárszámadás megvizsgálása. 5. Az 1894. évi költség előirányzat megállapítása. 6. Esetleges indítványok, — volt. A testület múlt évi” bevétele 713 írt 52 kr., kiadása 386 frt 77 kr. volt, maradt tiszta készpénz vagyon 326 frt 75 kr. A költségelőirányzatban megállapított a közgyűlés 808 frt 75 kr. bevételt és 410 frt kiadást. Az ipartestület beléletében az ügyforgalom a következő volt: Az ipartestület 1893. évben 1 rendes közgyűlést és — tekintettel a csekély tárgyra — 7 rendes és rendkívüli előljá- rósági ülést; a számvizsgáló-bizottság 2 értekezle- tett tartott. Beérkezett 121 ügydarab, elintéztetett mind. Kiadatott 35 munkakönyv 2 ideiglenes igazolvány; 9 tanonczszerződtetés és 15 tanoncz bizonyítvány. Az év folyamán 342 segéd fordult meg a testület kebelében. Végrehajtás kéretett 7 esetben. A békéltető-bizottság előtt 8 békéltetési ügy fordult elő. Ezek közül 4 esetben egyezség köttetett, 4 ügy pedig átadatott a

II. fokú iparhatóságoknak. A testületi mester tagok száma az elmúlt évben 72 volt, kik foglalkozásuk szerint osztályozva következőleg oszolnak meg : bognár 18, fésűs 4, hangszerkészítő 1, kalapos 12, kelme-festő 4, köteles 5, kötő-szövő 5, szappanos 3, szűcs 16, pipakészitö 4. Az év végéig lajstromozott tanonczok száma 29 volt, ezekből felszabadult 15, így a tanoncz létszám 14. A közgyűlésen, a megválasztottak a következők: Jakab László elnök, Fojt István alelnök, Lieli Ferencz pénztárnok, Móri Antal gazda. Számvizsgálók: Sto- wasser János, SchifKrdecker József, Varga János, Senft Nándor. Elölj árósági t a g < k : Ifj. Lohonyai István, Lovas Sándor, Lázárus István, Gömöry Gusztáv, Tauschek József, N-umann Adolf, Lőrincz József, Steiner David, Pásztorkay Lajos, Flessner József, Seitzer Izidor, Engel Dávid, Kuncze Rezső, Kohn Gáspár. Komjáthy Mihály, Horváth Mihály, Wagács Mihály. Köszönetét mondott a közgyűlés a „Buda és Vidéke“ szerkesztőségének, mint olyannak, mely a budai ipart több hatásos czikkben hathatósan pártfogásába vette. Felszólította a testületi tagokat, hogy lépjenek minél számosabban a „Buda és Vidéke“ előfizetői sorába. A felmentvény megadása után, az ülés véget ért. Ifj. Jakab László, ipartestületi jegyző.

— Összejövetel. A „Budapesti L, II. és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipartársulatá“-nak tagjai társasösszejövetelüket 1894 április hó 18-án Friesz József (IX. Tüzoltó-utcza 18.) tartják.

— Eredmény. A fővárosi lapok közül a „Buda és Vidéke“ volt az első mely a vásárfelügyelők méltányos ügyét felkarolta és ezek fizetésének javítása tárgyában felemelte szavát. E közleményünknek már is eredményét látjuk, mert a közgyűlés foglalkozott is a vásárfelügyelők fizetésének kérdésével. Ha anyagilag nem sok hasznuk lesz is; de erkölcsileg szép eredményt mutathatnak fel, mert a főváros közgyűlése méltányolva igen nagyfokú elfoglaltságukat, fizetésüket az állatorvosokéval egyenlően szabta meg. — Ideje is lesz már, ha a főváros a közegészségi közegek kellő díjazását tartja szem előtt, mert ha ezeknek anyagi gonddal kell küzdeniök, a közegészség nehezen halad előre. Ha néhány ezer forintot most megvonnánk tőlük, mennyivel drágábban fizetjük meg majd, ha egy járványos betegség lép fel a fővárosban, ne sajnáljuk tehát ezt az áldozatott. — Nagyon sokan vannak kik e fontos testületnek nem ismerik a munkakörét; ezek nélkül a főváros közönsége a kapzsiság s a hamisítások és csalások minden nemének ki lenne szolgáltatva. Ok vizsgálják a piaczokat, a szatócsokat, kereskedőket, péküzleteket, vendéglőket, mészárosáé hentesüzleteket, kávéházakat és kávéméréseket, a szén- és fakereskedőket, a rőfösöket, szóval minden oly üzletet a hol adás-vevés s élelmi szereket vesznek vagy árulnak s éberségükkel sok bajnak és csalásnak elejét veszik. — Csakis gratulálhatunk a fővárosnak, ha a derék és ügybuzgó hivatalnokoknak némi elismerést nyújtanak, de különösen a bizottsági tag uraknak, a kik bölcs felfogással és elfogulatlanul Ítéltek, és erkölcsi elégtételt is nyújtanak, midőn arra a nagymérvű és sokoldalú elfoglaltságra és megterheltetésre utalok, a melynek a vásárfelügyelők alávetve vannak s a minek teljes erejükből odaadással és lelkiismeretesen megfelelni is igyekeznek.

— Kossuth Lajos gyógymódja. Basso-Arnoux doktor, Kossuth Lajos nagy hazánkfiának turini tartózkodása alatt tizenkét éven át volt hű és feláldozó orvosa, svédországi tanulmány-utja után egy mindenkit érdeklő könyvet irt a másságéról és a svédtornázásról. Ezen gyógymódot alkalmazta Kossuth Lajos és a könyv is a turini számüzöttnek van ajánlva, mint a mely az aggastyán éleiét évekkel meg- hosszabitotta: Kossuth Lajos ezért egy rendkívül meleghangú köszönő levelet irt Bassonak, melynek hű másolata mellékelve van a könyvhöz s a czimlapot is Kossuth végszavai és aláírása díszíti. A könyv Dr. Jutassy József fővárosi gyakorló-orvos kitűnő fordításában jelent meg Dobrowsky és Franke budapesti könyvkiadóknál. A jövedelem fele a Kossuth-szobor- alap javára esik. Az ízlésesen kiállított könyv ára 1 frt s kapható minden könyvkereskedésben. Magában a fővárosban oly nagy volt a mindenkit érdeklő könyv iránt a kereslet, hogy már második kiadás rendezése vált szükségessé.

— Tőkeemelés. A Budapest-Terézvá- rosi Takarékpénztárnak f. hó 12-én Tolnav Lajos elnöklete alatt rendkívüli közgyűlése voit, amelyen az alaptőkének 21/a millió koronáról 5 millió koronára való felemelését határozták el. A B e n k e Gyula vezérigazgató által bemutatott jelentés utal arra, hogy a márczius 20-án tartott ülés egyhangúlag elhatározta, hogy a mielébb összehívandó rendkivcli közgyűlésnek javasoln fogják a társasági alaptőkének 2.500,000 koronáról (1.250,000 forint) 5.000,000 koronára (2.500,000 forint) való felemelését. Az alaptőkének 5 millió koronában való megállapítása már a társaság alapításakor czélban volt, mert egy kisebb intézet üzleti költségei a legnagyobb takarékosság mellett is aránytalanul nagyok. Ma az elért kedvező eredmények után az igazgatóság a következő javaslatot terjeszti elő : Az igazgatóság a javaslatot elfogadta és azon reményét fejezte ki, hogy az uj részvényeknek is a régi részvényesek lesznek a tulajdonosai. Ez a feltevés nyilatkozott meg abban a felszólalásában is, a melybeu biztosították az igazgatóságot a részvényesek teljes bizalmáról.

— Kossuth-szelet. Mióta Kossuth Ferencz kint volt Újpesten Karikás vendéglőjében, hová az intelligenczia zöme jár, a Bécsiszeletet Kossuth-szeletnek és egy faj borát Kossuthról nevezte el és azóta nagy kellendo-