Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-15 / 15. szám

Budapest 1894. (3.)

hosszú idő múlva várható, okvetlenül szükséges a módját ejteni annak, hogy létesüljön egy olyan intézet, a mely úgy a hatóságoknak, mint a cselédtartóknak kellő biztosítékot nyujthason arra nézve, hogy csak jó, erkölcsös és képzett cselédeket szerez, szóval hogy feladatának minden irányban megfelelni képes és meg is felel.

Az ily intézet eszménye volna egy teljesen hatósági kezelés alatt álló intézet. Ilyet azonban ez idő szerint létesiteni — egyéb, ide nem tartozó okokból — már csak azért sem lenne tanácsos, mert a tervezett átmeneti idöszakbau csak a legenergikusabb, leggyorsabb és üzleti routinnal végzett eljárás vezethet czélhoz, a mely eljárás azonban hivatalvs közegektől (se nálunk, se másutt) tapasztalat szerint nem várható.

Biztos eredmény várható azonban e tekintetben egy oly intézettől is, a mely bárha magán vállalkozó tulajdonát képezné is, minden esetre közvetlen és folytonos hatósági ellenőrzés alatt állana és úgyszólván félhivatalos jelleggel ruháztatnék fel.

Nem volna nehéz a fővárosban egy oly vállalkozót (egyes egyént vagy társulatot) lelni, a ki szokásos nnyagi biztosítékon felül — a mely biztosíték a tapasztalat szerint amúgy is illusorius — elégséges erkölcsi garancziát nyújtana arra, hogy kivált szénben azon tekintélyes anyagi haszonnal, a melylyel vállalata a hatóságok erélyes támogatása mellett járna, intézetét úgy fogja berendezni és vezetni, hogy az a legszigorúbb igényeknek is megfeleljen.

Ez a berendezés, illetőleg az intézet szervezése és kezelésének, valamint ellenőrzésének módozatai a jogosítvány megadása előtt különben már eleve megállapitandók.

Ezen szervezés részleteinek elősorolása nem tartozik a jelen tervezet keretébe, A főbb intézkedések a következőkből állhatnának.

Az intézet neve „Fővárosi Cselédelhelyező Intézet“ lenne, hogy a hivatalos jelleget már czégében viselje.

Az intézet kezelésének, az üzlet vezetésének módozatai vagy eleve a jogosítvány kinyerése előtt jóváhagyás czéljából a tanács elé t.erjesztendők volnának. Ezen ügyvezetési szabályoktól utólag eltérni nem szabad s azok szigorú megtartásának folytonos ellenőrzése czéljából a tanács valamely városi közeget bízzon meg állandóan.

Az üzletvezetés egyik leglényegesebb feltétele volna a pontos és részletes törzskönyvvezetés. E könyvek azon módon vezetendők, mint a hogy fentebb a bejelentő hivatal létesítendő cselédosztálya részére javasoltatott. Az > intézetnek csakis oly cselédet lenne szabad el- szegüdtetésre fölvenni (neki törzskönyvet nyitni), a kinek élőélete kifogástalan s a kinek addig kinyert bizonyítványai megengédik ezt a feltevést, hogy magát megbecsüli. Az olyan cselédet, a kit a rendőrség vagy igazolatlan helybe nem állás, vagy egyébb komolyabb ok, vagy erkölcstelen üzelmek okából megünttett, az in- tézelnek elhelyezés végett felvenni tilos, a minthogy tökölni tartozik törzskönyvéből minden oly cselédet, a ki utóbb bármi okból érdemet- lennek bizonyult arra, hogy tisztességes házban szolgáljon.

A bpesti polg. lövész-egyesület

1894. április 8-án d. n. 4 órakor tartott közgyűlésének lefolyása.

Nagy érdeklődés mellett megnyitja Frey- berger Pál h. fői. m. a közgyűlést, miután Havas Sándor fői. mester családi okok miatt nem jelenhetett meg. Üdvözli a szép számmal megjelent egyesületi tagokat, a mai jegyzőkönyv vezetésére Lakner János egyes, jegyzőt, hitelesítésére pedig Hampel Sándor és Lengyel Sándor urakat kéri fel.

Ezután felolvassa Lakner János egyes, jegyző a választmánynak 1893. évről szóló évi jelentését, melyet a közgyűlés általnos éljenzések között minden ízében elfogad.

Helyben hagyja az 1893. évi zárszámadást, tudomásul veszi a vagyon leltárról szóló jelentést és az 1894. évi előirányzatot elfogadja.

Az alapszabályok némi módosítását is elrendelte, mire a választás megejtetett.

BUDA és VI DE NE

Megválasztattak:

Tiszteletbeli főlövész mester: Havas Sándor.

Főlövészmester: Szávoszt Alfonz.

Helyettes főlövész mesterek: Freyberger Pál, Némái Antal.

Tiszteletbeli lövészmester: Litschauer József.

Lövészmesterek: Andretti Anselm, Dr. Axaméthy Lajos, Benkő Ferencz, Ifj. Bún József, Déván Károly, Jaritz András, Jelinek Antal, Palotai Rezső, Rosconi Károly, Zaitz József.

Pénztánok: Ott Lajos.

Ellenőr: Szabó M. Ferencz.

Jogtanácsos: Kollár Lajos.

Orvos: Dr. Paldt Lajos.

G a zdák: Weisz Antal, Lindmayer Ferencz.

Jegyzők: I. Lakner János, II. Lohr József.

A választás után Szávoszt Alfonz főlövész- mestert és Némái Antal hely. főlövészmestert egy küldöttség hozta el, kiket dr. Darányi Ignácz, egyes. tag. üdvözölt a közgyűlés nevében, mondván, hogy e választása a közgyűlésnek szerencsésnek mondható, mert a választás egy derék kipróbált férfiúra esett, az egyesületnek 200 éves múltja van, egyik nemzedék a másiknak adta át az egylet ügyeinek tovább vitelét és mi is tartozunk azt utódainknak csorbithatlanul átadni, megvan győződve, hogy az egyesület az uj főlövészmester kezében az eddigi jó irányban fog tovább fejlődni, üdvözli őt és társait és szerencsét kíván nagy feladatához.

Szávoszt erre válaszolt, melyben meghatottsággal mond köszönetét a maga és társai nevében azon megtisztelő bizalomért, melyben a közgyűlés őket részesítette. Köszöni e választást, mert ez oly időben esik, mely kapcsolatos a millenáris ünnepélyességekkel. Köszöni, hogy mikor munka teljesítendő, őt választják meg, legnagyobb jutalomnak fogja tartani, ha polgártársai bizalmát teljes mérvben megnyerendi; működését ismeri mindenki, programbeszédet felesleges mondania és mert nagy dolognak nézünk elébe, discretionális hatalom megadását kéri a közgyűléstől; érzi a nehézségeket, melyet leküzdenie kell, de az a jó indulat, mely őt ide vezérelte és az a baráti fogadás, melyet itt észlelt erőt ád neki ehhez. ígéri, hogy hű marad önmagához és azt a zászlót, melyet most itt kapott, híven és tisztán fogja majdan át- adandani.

Ezután Némay Antal az újonnan megválasztott helyettes főlövészmester mond igen tanulságos beszédet a lövészetről, melyben fejtegeti, hogy a küföldi lövész-egyletek mért fejlődnek és fejlődésük közepette mily nagy szerepett visznek a társadalmi életben. ígéri, hogy a magyar lövészeti sportot erejéhez mérten előfogja segíteni és köszöni a benne helyzet bizalmat.

A közgyűlés a „Buda és Vidéké“-t, mely az egyesülettel szemben előzékenységet tanúsít és czéljai közremunkálásában segíti a tagok figyelmébe ajánlotta.

Mire a közgyűlési általános éljenzések között feloszlott.

Lakner János.

Ezüst lakodalom Ó-Budán.

Augenstein Sámuel — Jónás Eleonóra

1869-1894.

A becsületes törekvés és munka egyik kiváló képviselője ülte meg április 11-én szűk családi körben boldog házasságának huszonötödik évfordulóját. — Az ismerősök és jó barátok előtt azonban nem lehetett titok e családi ünnepély, s őszinte érzelmektől vezéreltetve siettek jó kivánataikkal elhalmozni az ünneplő párt; sőt azok is részt vettek a sziveknek e megható ünnepén üdvözlő soraik — és meglepetéseikkel, kiket nem a rokon vagy jó barát köteléke fűz e derék házaspárhoz, hanem a legigazibb tisztelet csak, melyet Augenstein hosszú idejű tisztes működése keltett a legszélesebb körben.

Augenstein Sámuel önzetlen, lelkes munkálkodása egész teljességében, sikereivel egyetemben mindenkor O-Budát illette. — Mint

Április 15.

a III. kerületi takarékpénztár vezérigazgatója annyira Ó-Buda szülöttje, vagyis ó-budai, hogy e kerülettől még akkor sem volt hajlandó megválni, midőn fényes állásokkal megkináltatva az anyagi érdek fontos motívuma játszott közre.

Még ekkor is megmaradt a mienknek; mert kiváló képességeivel csakis azon hely érdekeit akarja szolgálni hü önzetlenséggel, melynek földjében porladoznak nemcsak szülői, de ős apja is.

A kerület óhajának teszek eleget, midőn azon férfiúról, ki mindnyájunk tiszteletével dicsekedhetik, rövid vonásokban említést teszek ezüst lakodalma alkalmával.

Tudom: neheztelni fog e nyilvános tinne- peltetésért; de kötelességet, kedves kötelességet teljesítek, midőn mindnyájunk érzelmeiből kifolyólag, említést teszek a tetőtől talpig derék becsületes férfiak egyikéről: Augenstein Sámuelről.

Hadd ismerjék őtet mások is. — A mai időkben úgy is oly ritka az igazi jó barátok és önzetlen férfiak száma, hogy példaképen méltán felemlíthetjük őket.

Nem személykultusz akar ez lenni, hanem csak kötelességszerü elősorolása a valódi érdemeknek azon időpontban, midőn a munka embere, ki nyugodtan tekinthet a múltra, a leggyöngédebb érzelmek nyilvánulásának évfordulóját ünnepli kedves élete párjával.

Augenstein Sámuel fáradhatatlan buzgalmával és vasakaratával oly pénzintézetet létesített a III. kér. takarékpénztárban, mely az akkori viszonyok között ugyan keveset ígérőén kezdte pályafutását: de szilárd alapján oda fejlődött, hogy a betétek állaga ma már több mint egy millió, s az összforgalom pedig tizenhárom és fél millió frtot tett ki a múlt üzleti évben.

Augenstein immár huszonkét éve, vagyis a takarékpénztár alapítása óta, mindenkor azon volt, hogy annak működésével és biztosságával bizalmat keltsen necsak O-Budán, de szélesebb körben is. Hogy ez teljesen sikerült is, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy részvényeinek értéke 50 írtról 130 írtra emelkedett s üzletéve nyereségéből 14°/0 oszta- talékot adott.

Az igazgatóság, melynek elnöke Fáik Zsigmond kir. tanácsos, méltányolta is Augen- steinnak e kiváló buzgalmát és szakavatott- ságát igazgatóságának huszadik évfordulója alkalmával, midőn gyönyörű emléktárgygyal is meglepte.

De nemcsak hivatalában, hanem mindenütt szeretik őt jó lelke és egyenes őszintesége miatt. Nem egyszer történik meg, hogy a feldúlt házibéke helyreállítására is őt kérik azok a kapások, kik tanácsadó jó emberöket tisztelik benne.

S igy mondhatnék számtalan epizódot, melyek mindegyikéből csak az tűnnék ki, hogy Augenstein Sámuel egy takarékpénztári minta-igazgató, derék hazafi és emberbarát, kiben minden nemes ügy áldozatkész lelkes ' pártfogóra talál.

S most, az ismerősök, jó barátok, rokonok és mások őszinte üdvözleteihez hozzácsatoljuk a mienket is, mely illeti Augen stein Sámuelt, továbbá a széles körben ismert és szeretett kedves nejét: Jónás Eleonórát, mint a „Buda és Vidéke“ igaz barátjait. — Isten éltesse őket még sokáig !

Ez étforduló alkalmával számos üdvözlő levél és távirat érkezett az ünneplő családhoz. A többek között Horváth Gyula a kerület képviselőjétől is. A jó barátok küldöttségileg jelentek meg Augenstein lakásán, s Csilléry Dávid üdvözlő szavai után egy emlékalbumot nyújtottak át sajátkezüleg irt gratuláló soraikkal. — Az ó-budai izr. hitközség is tisztelgett nála, mint volt elnökénél.

Augenstein jelenleg 56 éves és kedves nejével együtt, ki szintén ó-budai születésű, a legjobb egészség- és hagyományos családi boldogságban indulnak neki az arany lakodalomnak. Adja Isten ! — Gyermekeik : Miksa, Móricz és Berta már felnőttek s szintén igen kedveltek az itteni társas életben.