Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-14 / 2. szám

Budapest 1894 (4.)

BUDA és VIDÉKÉ

Január 14.

Az egyleti tagok száma 105, az év folyamán belépett 82 tag.

Az egyleti tagok sorából kilépett: Pacséri Károly, Szányi Béla, Szegbő Sándor, Fináczy Béla, Patrubányi Olivér és Stankovits István urak.

Meghalt 2 tag és pedig : id. Lász Károly p. il. m. osztálytanácsos és Petróczi Vincze belügyin. számtanácsos: mindkét tag elhalálozásával az egyesület jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét.

Az egyesület a lefolyt 1893-ik évben tartott, összesen 35 ülést és pedig minden pénteken (ünnepnap kivételével) Bogisich Mihály alelnök úr lakásán (I. Vár, Országház u. 3.); a nyári szezon alatt (jul.—okt.-ig) sok egyleti tag távolléte miatt az egylet nem ülésezett, de azért folyton részesítő szegényeit anyagi támogatásban.

Az egylet anyagi támogatását nyeri a nagy- méltóságu püspöki kar és a világi előkelőség részéről; kegyadományokat küldtek:

1. Vaszary Kolozs herczegprimás 0 Emi- nencziája 250 frtot, 2. Csúszka György kalocsai érsek 50 frtot, 3. br. Hornig Károly veszprémi püspök 100 frtot, 4. Egy névtelen 100 frtot, 5. Pallavicini őrgróf és neje 174 frtot, 6. gr. Andrássy Gézáné 50 frtot, 7. gr. Zichy Nándor O Excellencziája, 61 frtot, 8. A szt. szív egyesület ifjúsága 24 frt 12 krt. 8. Több névtelen 59 frt, 11 krt. Összesen 868 frt 23 kr.

Az egylet tagjai is hozzájárultak az egylet kiadásai fedezéséhez és a szegények gyámo- litásához a mennyiben a perzselybe adakoztak összesen 185 frt 931/a krral.

Az egylet 478 szegényt részesített segélyben és pedig élelmiszerekkel, tüzelő anyaggal és ruhával látott el 293 szegényt, pénzbeli segélyben részesített 185 szegényt.

Azonkívül Bogisich Mihály alelnök úr is minden héten az üléseken kívül 10—20 szegényt részesített segélyben, melyek száma szintén 150—250 körülbelül.

Az élelmi szerek, tüzelő anyagokért stb. volt az egyesületnek kiadása 610 frt 72 kr.; a nyújtott pénzbeli segély összege tesz 336 frtot; összes kiadásai pedig az egyesületnek 978 frt 34 kr.

Áz egylet összes bevétele a lefolyt évben 1054 frt 75 kr., kiadása 948 frt 34 kr., marad ez évre 76 frt 41 kr.

Adja a Mindenható, hogy az egyesület minden igazán érző emberbaráti szívben visszhangra találjon, és maga köré gyüjthesse mind- azonau az igaz híveket, kiknek legszebb czéljuk embertársuk nyomorán segíteni és az elharapódzó szegénységnek, Ínségnek útját állapi.

Bpst, 1894. jan. 5-én.

Lász Károly,

az egyesület titkárja.

Jókai-ünnepélyek Budán.

Jókai Mór Írói jubileuma ünnepe volt nemcsak a magyar nemzetnek, de az egész müveit világnak; ünnepe volt nemcsak azoknak, kik remek müveiből már eléggé ismerik Jókait, a nagy költőt és hazafit; de az el. iskolák azon apró népének is, mely a tanulás mindennapi munkájának köréből kibontakozva, a feldíszített termekbe gyülekezett s ott áhítattal figyelvén a rendkívüli ünnepség minden egyes mozzanatát — csak ma hallott először e lángeszű, nagy férfiúról, ki annyi szép történetet ir jó gyermekek számára is; a kit mindenki tisztel és szeret s ki oly hü fia drága magyar hazájának. — Se kis gyermekek parányi szellemvilága felfogja a jó tanitóbácsi minden szavát, mely a legszebb példában állítja eléjök a szorgalmat, engedelmességet és hazaszeretetek Azért az ily iskolai ünnepélyek, ha czélszerüen rendeztetnek, mély benyomásaikkal gyakran alapját, magvát képezhetik egy későbbi nemes irányú kifejlettségnek.

Az ünnepélynek egyes pontjaira nézve a tanács adott Írásbeli utnrfitást; így azok lefolyásukban ugyan többnyire sablónszerüek, de ,• általában igen érdekesek voltak.

Az ünnepélyek lefolyásáról szóló tudósításaink a következők :

A k i s-k or o n a-u t c z a i el. iskola tornatermében f. hó 5-én d. e. 9 órakor kezdődött az ünnepély a Hymnus e’éneklésével. Ezután

Rákos István tant. tag beszélt hosszabban a gyermekeknek Jókairól s befejezésül engedelmesség, szorgalom és hazaszeretetre intette őket.

— Fischer Zoltán IV. oszt. tanuló Jókainak „Nagylaki iskolásfiuk“ ez. költeményét szavalta el nagy hatással. A megható ünnepélyt a leány- kar „Szózat“-a fejezte be. A kart, mely mindkétszer igen szépen énekelt, Mohr Lujza tant. tag vezette. Az iskolaszék képviseletében T a- t a y Adolf iskolasz. elnök volt jelen.

A k ó r h á z-u t c z a i iskolában szintén 5-én d. e. 9 órakor ünnepelték Jókait. Kezdetnek az V. és VI. oszt. növendékei a Hymnuszt énekelték két hangon Haselmayer József tant. tag vezetése mellett, mely után B e n d e Antal igazgató a nap jelentőségét ecsetelte a gyermekek előtt. Egy V. oszt. fiú pedig egy Jókai-költeményt szavalt. Az ünuepelt életrajzát igen talpraesetten és szépen összeállítva, Georgi Sándor tant. tag olvasta föl. Befejezésül a növendékek a Szózatot énekelték el szintén két hangon. Az iskolaszék itt is képviselve volt.

A krisztinavárosi közs. polg. leány iskolában f. hó 5-én reggel 8 órakor tartották meg a Jókai-ünnepélyt.

Az intézet növendékei előtt Szabó József igazgató röviden vázolta a nap jelentőségét. „Minden család — úgymond — megünnepli bármely tagjának születése-, neve- vagy egyéb ünnepét; mi, a magyar nemzet, ez a nagy család, nem mulaszthatjuk el, hogy e napon megemlékezzünk családunk nagy tagjáról“ stb.

A beszéd után a növendékek Hoppe Rezső intézeti énektanár harmonium-kisérete mellett elénekelték a Hymnust.

Ezután Grabotsay Ilona I. osztálybeli tanuló elszavalta Komócsy Józsefnek „Jókai“ költeményét, s erre következett az ünnepély legjobban kimagasló mozzanata, Nowák Mária k. a., intézeti tanárnő felolvasása. Részletesen szólt Jókai életéről, működéséről, felolvasott egy részletet Jókai „Életemből“ ez. müvéből. Nowák k. a. szívességéből közöljük itt felolvasásának befejező sorúit:

Ti, kedves gyermekeim, ebből még most nagyon keveset értetek. Kis szivetek, értelmetek még nem képes felfogni alkotásait. De ha majdan kiléptek az életbe, — tapasztalni fogjátok a sors különböző változásait, — megismeritek a lét ezer meg ezer gondját, — akkor érzitek,

— tudjátok majd, minő bűvös hatása van Jókai müveinek. Ha kór szegez a betegágyhoz, vagy ha lelketeket bántja valami, forduljatok hozzá ;

— elmerültök olvasásába, — elfeleditek mindazt, a mi bánt, busit, — egész valótokat egy csodás világba vezeti, — s nemcsak megvigasztal, hanem ki is békit a sorssal, — tűrni s remélni tanít.

A felolvasás után Almássy Izaura II. o.- beli tanuló, majd Zsák Miczi I. o.-beli tanuló szavalata következett. Előbbi Pósa Lajos „A haza“ ez. versét, utóbbi Vörösmarty „Himnus“-át adta elő igen ügyesen.

Erre az igazgató úr kiosztotta a főváros által az intézet 4 szegénysorsu és jó előmenetelt tanúsító növendékének megjutalmazása ezé.jából rendelkezésre bocsátott, Jókai Mór ünnepére kiadott ünnepi füzetet. Ezeket következők kapták:

Précsényi Mariska és Ziegler Matild I. o.- beli tanulók, továbbá Lukics Amália és Perué Sándorka II. o.-beli tanulók.

Az ifjúság ezután következő hazafias éneke zárta be a lélekemelő ünnepélyt, melyen a fentebb nevezetteken kívül jelenvolt az intézet összes tanári testületé.

Az 1. kér. szarvastéri elemi iskolában a növendékek két csoportra oszolva ünnepelték Jókai irói jubileumát : külön a fiúk, külön a leányok. Mindkét csoport előtt Hetzer József ig.-tan. tartotta az ünnepi beszédet. A fiíl-nö- vendékeknél Hangi József, a leányoknál pedig Dvorzsák Alajosné méltatta Jókai életét s irodalmi működését. Egy fiú- és egy leány-növendék pedig Hetzer Józsefnek ez alkalomra irt költeményét szavalta el hatással.

A II. kér. alsó fő-utezai iskola növendékei a Jókai-ünuepet a budai zeneakadémia dísztermében tartották meg. Itt az ünnepi beszédet Priczel János igazg. mondotta, mig Wit- kovszky Antal Jókai érdemeit méltatta szép felolvasásban. A növeudékek ez alkalommal előadták Jókai Mórnak „Melyiket a kilencz közül“

czimű remek elbeszé lését Priczel J. szinre- alkalmazásában, a mi igen tetszett a nagyszámú, díszes hallgatóságnak.

A II. kér. medve-utezai el. iskolában dr. Csorba Ferencz isk. széki elnök nyitotta meg az ünnepélyt rövid és hatásos beszéddel, majd Patacsics János vez.-tanító és Szabó Lajos test. tag méltatták a gyermekek felfogásához mérten a jubiláns nagy regényíró életét és működését. Egy növendék szépen adta elő Jókai egy alkalmi költeményét s az ünnepélyt a Szózat eléneklése zárta be.

A II. kér. Toldy Ferencz-utczai el. isk. tornaterme díszesen fel volt lobogózva ez alkalomra, s a növendékek Almásy János harmonium-kisérete mellett elénekelték a Hymnuszt ; az ünnepély fontosságát Jurmann János ismertette megnyitó beszédében a növendékekkel, majd Kon esek Lajos test. tag lépett az emelvényre s hosszabb beszédben méltatta Jókai elévülhetetlen érdemeit s irodalmi munkásságának a gyermekekre való üdvös hatását. Két fiúnövendék Jókai költeményeiből szavalt, egy Y. osztályos leány pedig igen értelmesen és szépen olvasta fel Jókainak egy pompás elbeszélését. Az ünnepély, melyen a kerületbeli iskolaszék is képviselve volt, itt is a Szózat el- éneklésével ért véget.

*

Koncsek Lajos nagyhatású beszédét egész terjedelmében itt adjuk :

Kedves Gyermekek!

Nagy ünnep van ma az egész országban. Orömünnepe egy olyan kiváló jeles férfiúnak, ki eddig minden igyekezetét, minden munkásságát édes hazánk dicsőségére fordította. Bizonyára nagyra veszitek, és hálával viszonozzátok mindig azt, ha valaki benneteket valami széppel, jóval és értékessel megajándékoz. Menynyi hálával kellene viszonoznotok azt a tömérdek szellemi kincset, melvlyel Jókai Mór 50 esztendő alatt nemcsak a magyar hazát általában, hanem titeket is különösen megajándékozott! Ügy-e bár kevesen ismerik közületek Jókai Mórt, kevesen látták őt közületek szemtől-szembe ? De azt mindnyájan tudjátok, hogy Jókai Mór él és van, hogy Jókai Mór sok szép verset, sok tanulságos történetet irt a ti gyermeki lelketek gyönyörködtetésére. A koldusgyermek megható sorsának gyönyörű leírásával bizonyára nem egyszer csalt már Jókai bácsi megszánó könyeket a ti fiatal szemetekbe, s a nagylaki iskolás fiúk követésre méltó szép példájával nem egyszer serkentette fogékony sziveteket az igazi szeretet gyakorlására !

És hány megindító, szép történetet irt még Jókai bácsi ezeken kívül, miket ti még csak később, életkorotok növekedésével, elmétek élesbülésével fogtok megismerni s kellőleg méltányolni !

Nagy ünnepet ül ma az egész ország. Kicsiny, nagy, — szegény és gazdag lelkendezve siet ma kivenni a részét ez általános örvendezésből, s áldozni azon az oltáron, melyet hálaérzetünk emelt a legnagyobb magyar iró és költő dicsőítésének.

Ti is azért jöttetek ma össze, kedves gyermekek, hogy hálaadó imátokba foglaljátok az ő nagy nevét, s Isten áldását kérjétek dicső életére.

És midőn ezt tennétek, szükséges, hogy e nagy férfiúról, az ő áldásos életéről egyet-mást részletesebben is megtudjatok, azért hát hallgassátok meg figyelemmel, a mit most röviden elbeszélek.

Abban a városban, melyet ti a földrajz utján arról ismertek, hogy várát ellenség még be nem vehette, — tehát Komáromban született Jókai Mór az 1825. év febr. 19-én nemes származású szülőktől.

Atyja: Jókai József, ügyvéd volt s Komárom város árvapénztárnoka, kinek eleinte 4 gyermeke volt. Az utolsó kettőt Lajosnak hitták, de ezek csakhamar elhaltak.

Mikor aztán Jókai Mór megszületett, ezt is Lajosnak akarták kereszteltetni, de a babonás komaaszonyok azt mondották, nem jó a gyermeket elhalt testvére nevére keresztelni, mert majd az is meghal. Így lett aztán az uj szülött fiúcskából Móricz, ki lassanként növekedvén, nagy