Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-29 / 4. szám

Budapest 1893. (3)

a belőle kijáró négy krajczárt. Volt rá eset, fíiltanuja voltam, mikor egy utasnak, a ki ez iránt interpellálta, egyenesen szemébe mondta, hogy már vissza adta s az illető, nem akarván gorombaságokat zsebre rakni, inkább nála hagyta a sápot.

Azonkívül valóságos autokraták ezek a a kocsivezető urak, órához időhöz nincs kötve se jövet, se. menet az omnibusz. A fürdő utcza sarkán, vagy a Ferencz-József téren néha 15—20 perczig is ellehet ácsorogni, mig a láthatáron feltűnik ez a modern kinzó kamra, persze többnyire zsúfolva.

Tíz személyre van hely, ennyi van a kocsiban függő táblára irva, de a vezető-urak 15, sőt 18 személyt is begyömöszölnek, a kik ilyenkoi*, ha fantáziájuk élénk, heringeknek képzelhetik magukat, de ha nem az, úgy csak káromkodhatnak, hogy miért kell nekik pénzükért kínlódni. Egymás hátán, fején üli, áll tolong, különösen két óra tájban, beamter, kofa, diák, konzervatoriumbeli kisasszony és a déli vasúthoz siető vigécz, de a vezető ur tarsolyában csörög a pénz s úgy okoskodik, hogy azért a pár rongy garasért nem is lebet nagyobb kényelmet kívánni.

— Járjon fiakkeron, ha urasan akar xxtazni!

llyek és e fajta megjegyzést akárhányszor volt szerencsém hallani.

És tör, tör a szegény budai, mert ez a kinzó-kamra is jobb talán, mint átgyalogolui a hídon, a mi biztos köszvény, reorna, fülhasoga- tás. vagy egy kis hevenytiidőlobb . . .

Más összeköttetésünk pedig nincs és azt hiszem nem is lesz, mig a XX. században meg nem váltja utódainkat Szekrényessy barátunk kormányozható léghajója . . .

De addig még sok viz lefolyik a Dunán és sokszor fog befagyni ez a vén folyó — tehát a jelen élő nemzedékre is kell gondolnunk. Azért is „nem oda Buda!“ ne hagyjuk magunkat. Valami jó, okszerű, a modern kornak megfelelő közlekedési módozatról kellene gondoskodni, a mely megváltana bennünket szenvedéseinktől s eloszlatná a jobbpartnak, különösen aXabáni résznek azt a valóban mizerábilis és kinszen- vedésteljes állapotát.

Rendes, részvényekre alakult társaskocsi - vállalat vagy villamos-vasút segítene talán legradikálisabban a bajon, de én már ezekről hallgatok.

Én csak egyszerűen elakartam mondani, milyen kínnal jár az átkelés és demonstrálni azt, hogy mennyire kell nekem szeretni Budát,

kútfői közé tartozik. — Valóban csodálni való dolog az, hogy e jogos visszakövetelés mindeddig még nem történt meg. jóllehet a „legnagyobb magyar“ irodalmi ereklyéinek jogszerű visszaszerzéséről van szó! — — —

A fölolvasás második részében azt bizonyítja a felolvasó, hogy gróf Széchenyi István a lipcsei ütközetben elévülhetetlen dicsőséget szei'zett a magyar névnek, hogy a kősies elszántságu „legnagyobb“ magyarnak a lipcsei ütközetnek a szövetségesekig nézve kedvező kimenetelében oly része van, hogy neve a lipcsei ütközetével össze van forrva örökké.

A fölolvasó végül azon való megütközését fejezi ki, hogy tankönyveink, melyek nem ritkán még a legjelentéktelenebb külföldi eseménykéket is föltálalják a magyar ifjúságnak és holmi dadogó és megharapott arczu külföldi hősöcskék vitézi tetteivel nagyon is bőven ismertetik meg a magyar tanulót, — — hallgatással mellőzik a „legnagyobb m a- g y a r“-nak, gróf Szécsenyi Istvánnak párját ritkító és a lipcsei csatára döntő hősies elszántságát! — „Ez megbocsáthatatlan mulasztás (igy fejezi be fölolvasását), a melyet okvetet- lenül jóvá kell tenni, helyre kell pótolni! Hadd tanulja és tudja meg nálunk minden iskolás gyermek azt, hogy a német szabadságharezok döntő ütközetének emlékéhez oly hősies elszántságu magyarnak a neve fűződik örök időkre elválaszthatatlanul, ki mint a magyaroknak Álmos után második Mózessé a magyar nemzetet a szabadság és haladás igéret- földére vezette. •

BUDA és VIDÉKÉ.

hogy ezt a tortúrát naponta végigszenvedem, a nélkül, hogy Pesten panaszkodnék s szándékot mutatnék az áthurczolkodásra.

Az ó-budai társaskör közgyűlése.

A III. kerületi társaskör f. hó 24-én este 6 órakor tartotta meg a nagy érdeklődéssel várt évi rendes közgyűlését.

Eltekintve attól, hogy mindenkor voltak és lesznek oly passzionisták, kik a legigazságosabb, legönzetlenebb s leglelkesebb törekvést is gyakran önmagukra nézve inloyalisnak, sőt sértőnek is magyarázzák: — elmondhatjuk, hogy a közgyűlés mai végeredményében a kiengesz- telődés nagy müve végrehajtatott s az ellentétek felhőinek eloszladozásával a béke tiszta kékje kezd előtünedezni.

Különben az egész közgyűlés a kerület intelligens polgáraihoz méltóan : rendkívül csendes mederben folyt le.

A közgyűlés lefolyása a következő volt:

Benedek Sándor elnök konstatálva a a közgyűlés határozatképességét, megnyitja azt s a napirend első pontjául megteszi saját évi jelentését.

A rendkívüli figyelemmel hallgatott lendületes. szép beszédből a következőket emeljük ki:

Felemlíti bevezetésében azon mozzanatokat, melyek a tisztikart a közgyűlés utasításához képest eddigi működésében eddig vezérelték s melyek főként a múlt közgyűlés alkalmával felmerült ellentétek kiegyenlítését és a casinónak pártszinezetet mellőző társadalmi tevékenység határai között való működését czélozták. Ezután rövid vonásokban adta a casinó múlt évi működésének történetét. Elsorolta a múlt év folyamán rendezett ünnepélyeket s a társaskörnek emberbaráti sikeres buzgalmát.

Áttérve a kör állapotára, azon nézetének ad kifejezést, hogy részint a vagyoni helyzetnek a múlt évihez viszonyított kedvezőbb volta, — a mennyiben 479 frt 29 kr. a pénztári maradvány ; részint a tagoknak jelentékeny számmal való gyarapodása eléggé bizonyítják a választmány sikeres működését, daczára, hogy a választmány ebbeli buzgalmának állandóságát nagyon is kétségessé tevék a rendezett társasösszejövetelek iránti érdeklődés lanyhasága s a casino helyiségeinek látogatottságában beállott csökkenés. — Az egész tisztikar mandátumát a közgyűlés rendelkezésére bocsátván, végső szavaiban még csak azon három tényezőre kíván hivatkozni, melyek hivatvák a casinoi életnek nagyobb lendületet adni s ezek :

1) Alkalmas, tágas, barátságos körhelyiség.

2) A tagok ügy buzgalma.

3) A tisztikarnak oly férfiakból leendő megválasztatása, kik felülemelkedve az egyéni indulatokon, vallási, politikai és társadalmi különbség nélkül képesek békés egyetértésben összetartani a III. kér. intelligens polgár elemét.

A helyesléssel tudomásul vett jelentés után második pont volt a számvizsgáló-bizottság jelentése, melynek nevében Gyulányi Adolf emelvén szót, a közgyűlés a felmentvényt megadta a lelépő tisztikarnak s különösen az ügybuzgó elnöknek Gyulányi Adolf mondott köszönetét a közgyűlés nevében.

Ezután következett a 3-ik pont, a tiszt- ujitás, melynek megejtése előtt Halász Gyula korelnök indítványára kiküldetett a szavazatszedő bizottság s megkezdődött a titkos szava- zás. — A hosszabb időt igénylő setutinirozás után a szavazatszedő-bizottság beszámolt a szavazatok eredményével általános lelkesedést szült, midőn kitűnt, hogy elnöknek Gyulányi Adolf főv. igazgató-tanító s törvényhatósági bizottsági tag választatott meg. Gyulányi a kerület legkiválóbb férfiainak egyike, kinek kiváló tehetsége, lankadatlan buzgalmu tevékenysége általánosan elismertek. - - E szerencsés választáshoz őszintén gratulálhatunk s hiszszük, hogy a casinó felvirágoztatásában hozzáfűzött várakozásnak tökéletesen meg is fog felelni.

Ezenkívül megválasztattak még: Lang Gy. földbirtokos alel nőknek; titkárnak : Hortobágyi Antal, polg. isk. tanár, és jegyzőnek: Hau z er Ferencz, iskolaszéki jegyző, kik a kerület legbuzgóbb ténykedői közé tartoznak.

Januárius 29.

Választmányi rendes tagokul meg választattak : Benedek Sándor, Cristofoli For- tunató, F ö 1 k 1 János, Gayer József dr., G e r- ge lyi Jakab, Goldber ger Lajos dr., id. Halász Gyula, Mittelmann Bernát dr., id. Molnár József, Rakonitz Gyula dr., Szende Antal, Szende Alajos, S c h i n a- b e c k Engelbert, T a t a y Adolf dr. és W i e s e r Ferencz; póttagokul: B 1 a y e r Károly, Rákos 1 stván, J anczer Lajos és Linczenpolcz János.

A választás megejt -se után Halász Gyula korelnök üdvözlése után Gyulányi Adolf foglalta el az elnöki széket s megköszönve a belé helyezett bizalmat, programmját e szóban foglalta össze: előre! Egyúttal kérte e terhes munkához a tagok jóindulatú, szives közreműködését. E rövid, hatásos szavakat követő éljenzaj Iecsíllapultával a napirend többi pontjai: a költségelőirányzat és az esetleges indítványok következtek.

A költségelőirányzat Rákos István indítványa és Benedek S. hozzászólása után oly meghagyással lett elfogadva, hogy a választmány vesse meg alapját egy casinói könyvtárnak. — Elfogadtatott s jövő évre a számvizsgáló-bizottság tagjaiul: Czerny Károly, G a j z á g ó Ödön 8 Lövy Náthán küldettek ki.

Indítványok során T a t a y Adolf dr. szólalt fel a társas vacsorák gyakoribb rendezése tárgyában, — Indítványa általános helyesléssel találkozott.

Egyébb tárgy hijján a közgyűlés ezzel véget ért s a Schmidt-féle vendéglő külön helyiségében követte azt pompás vacsora, mely alatt tósztot mondottak: Benedek S. az uj elnökre. Gyulányi A. a tisztikar többi tagjaira, Tatay A. dr. az egyetértésre; Mittelmann dr. a békére, végül Rakonitz dr. szép hasonlatban éltette Tatay Adolfot. — A vidám társaság csak késő éjjeli órákban kezdett oszladozni.

Rákos István.

Kultiirtörekvéseink.

Irta : Eperjessy István vezető tanító.

A hazaszeretet, a nemzet történeti hagyományaihoz való ragaszkodás, a magyar nemzeti szellem és műveltség ápolása és továbbfejlesztése; ez az a vezércsillag, mely lapunk egyik főtörekvésének útját megjelöli.

Volt idő, midőn a hit, a vallás, volt idő midőn a szabadság lelkesítő e nemzet fiait, ma a nemzetiség az a jelszó, mely áldozatokra liiv fel bennünket.

Nagy és szép feladat vár a nemzeti kultúra terjesztése terén a sajtóra és társadalomra egyaránt. Különösen mi budaiak erezzük azt, mily nehéz kötelesség hárul akkor reánk, midőn a magyar nemzeti aspiracziok szolgálatúba szegődünk, midőn e még nagyon is vegyes ajkú lakosság között, hol még ma is a német szellem a domináló kizárólag a magyar nyelvnek kívánunk érvényt szerezni. A mai napok eseményei megtanítanak bennünket arra, hogy a nemzeti egység eszméjét, — mely egység eszméje a magyar nyelvben talalja meg leghívebb kifejezését _ nem szabad eldobnunk magunktól

azér

t, nehogv a sovinismus vádjával illessenek. Megszoktuk már, hogy legjogosabb törekvéseinket a sovinizmus túlkapásainak deklarálják. É vád törekvéseinkben többé nem álterálhat.

Az a szellem, mely Buda és vidéke légkörét még áthatja addig nem lesz igaz magyar szellem, mig nem sikerül benne a magyar nyelvnek teljesen érvényre jutnia, mig idegen nyelven szól a nép Mindenható urához, míg Buda hegyei és falvai között idegen a magyar szó, a magyar dal, a magyar érzés.

E néhány szóval körvonaloztuk egyúttal feladatunk terjedelmét és nagyságát. Oly időre terjedő feladat ez, hogy mi annak az épületnek melynek magyar nemzeti kultúra a neve, csak az alapjait rakhatjuk le, hogy a jövő nemzedék tovább építhesse azt. Vén fát már nem lehet nemesíteni ojtás által sem. Az az alap, melyie mi épiteni akarunk, az ifjú nemzedék, mely még az iskola küszöbét tapossa vagy taposni fogja. Működésünk szintere tehát az iskola, ennek támogatásában minden magyarnak tét-