Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-01-29 / 4. szám
Budapest, 1893. IT. évfolyam 4. sz. Vasárnap, Januarius 29. BUDA ES VIDÉKÉ KSZKSAZCATÍSI, HÖZIiAZKASÍfil ÉS TÁMhfiMl HETILAP Az I. kerületi polgári kör hivatalos közlönye. JKIíAIXA-íIIY ÄTÄIy, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: I. kér., Krisztina-nteza 14. szám Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. S k A K K öt 7, T O S K G, I. kér., Pálya-utcza 2. szám. 33. ajtó, kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A vöröskereszt-egylet Erzsébet- kórháza Budán. Irta : Dr. Fai’kas László főorvos. „Önkéntes adakozásból.“ — by voluntary contribution — felirat disziti Anglia legtöbb kórházát. Ez ország azonban okos intézniónyeivel, melyek a közérdek követelményeinek általánosabban elterjedt helyes felfogására támaszkodnak, ha mintául szolgálhat is bármely törekvő országnak, egészben már az anyagi viszonyok miatt sem utánozható jelesül általunk. Nálunk a legélénkebb követelmény talán még több az áldozatkészség pedig csak fillérekkel rendelkezik. Annál örvendetesebb, midőn egy európai színvonalon álló kórház, a vöröskereszt-egylet Erzsébet-kórháza ezrek és ezrek önkénytes hozzájárulásával épült fel pár év leforgása alatt. E kórház megnyitása ünnepe volt a jótékonyságnak és fényes bizonysága az egylet egészséges élettevékenységének. Báró Mundy európai hirti tekintély a hadegészségügy terén, a vorös-kereszt- egyletek Genfben tartott conferentiáján utánzásra méltó például állitá oda a külföldnek hazai egyletünk szervezetét s intézményeit. Erzsébet-kórházunkat pedig úgy fekvés, mint építés és berendezésre nézve a continens elsőrangú kórház-építkezései közé sorolta. Szükségesnek tartom a közönség érdekét azon körülmények iránt felkölteni, melyek a kórház építésénél irányadók voltak, hogy a hozzáfüződő eszmékből magának tanúságot s azon meggyőződést szerezhesse, hogy az egylet nemcsak háborúban készíti elő a segélyt, hanem béke idején is áldásosán terjeszti a közegészség tanait ép annál a nemnél, mely annak terjesztésére a leghivatottabb. Az Erzsóbet-kórház megteremtésekor kettős czél lebegett a kezdeményezők előtt, egy intézetet teremteni, melyben a szeretet munkájára vállalkozó női személyzet szakszerűen előkészíttessék a beteg- es sebesült-ápolás nehéz feladatára s egy mintaszerű kórházat adni át béke idején a nagy közönségnek, háború alkalmával pedig a szerencsétlen sebesülteknek. Ez az a kettős szerep, melyet anyagi berendezésével ez intézet hivatva van betölteni s mint ilyen erkölcsi és értelmi értéket képvisel. Béke idején a nyilvános életnek, háborúban a hadseregnek szolgál. Lelke az odaadó önfeláldozás, melynek hiánya nagyobb veszedelem a háborúnál. A kórház-építészet ma már egy külön szakot képvisel, melynek legleleményesebb ujjitásai egy sarkalatos kérdésben öszpontosulnak, mikép lehessen a j legnagyobb tisztaságot megközelíteni. Messze vezetne, ha a kórházi építészet fejlődéstörténetét csak vázlatosan is ismertetném, elég ha a fekvés, építészeti rendszer s berendezésre vonatkozólag teszem meg észrevételeimet, melyek az Erzsébet-kórháznál figyelembe vétettek. Tudvalevő, hogy egy olyan nagy város, mint Budapest rendkívül sok szenvnyet produkál, mely úgy a levegőt, mint a talajt bomlásával megfertőzted, A mint a város terjeszkedik, ráépíti palotáit ősei szemetes gödreire. Megbecsül- hetlen előnye az Erzsébet-kórháznak. hogy oly talajon építtetett, mely eddig teljesen parlagon hevert, hogy lejtős felszíne a területet a viz pangásából eredhető ártalmas átnedvesedéstől megóvja, hogy a budai oldal emelt helyén fekszik s a főváros zömétől a vár s a Gellérthegy által elkülönittetik, mi által daczára közelségének hegyvidéki kies tartózkodó hely, megóva mindazoktól az egészségtelen befolyásoktól, melyeknek a házak tömkelegébe elhelyezett kórházak ki vaunak téve. Az épületek elhelyezésénél nagyság, ! egymástoli távolság tekintetében az az elv volt irányadó, hogy a légkeringés a szomszéd-épület által ne akadályoztassák, mintán a mellett nemcsak minden betegszoba, terem és folyosók, de a legkisebb fülkék is külön szellőztetés! készülékekkel bírnak, a szobai tartózkodás mellett kiválólag fontos légcserének a legszabadabb tere nyílik. Mintán béke idején csupán ápolónőket képző intézetül szolgál, a kórházból, mely egészben 800 beteget fogad be, 120 ágy lesz betöltve, ez képezi a négy egyemeletes pavilIonból álló anyakórházat, melyhez még az ápolónői lakásokat s igazgatósági helyiségeket magába foglaló központi épület, a konyha, gépház, jégverem tartoznak, A pavilion a legtökéletesebb kórház- építészeti forma Értünk pedig alatta egy olyan különálló kórházi helyiséget, mely csak annyi beteg felvételére való, a mennyi tapasztalatilag egymásra hátrányos befolyást nem gyakorol, azonkívül külön ápolónői szobával, fürdővel, watter- closettel, fűtési és szellőzési készülékkel bir s voltakép egy külön kórházi egység. Tiszta pavillon-rendszerrel két épületünknél, a III. és IV. számnál találkozunk s az is kettős, t. i. a lépcsőház ketté osztja az épületet s innen jobbra, balra és földszint úgy mint az emeleten juthatni közép folyosókon át egy közös, nvolcz beteg számára berendezett nagy terembe s egy oldal kórszobába 2 betegnek. E közép folyosóból nyílnak a mellékhelyiségek: theás- konyha, kamara, ápolónői szoba, fürdő-szoba. E szerint egy pavilion 40 helyre számítva külön négy egységet képvisel, t. i. minden tiz- tiz beteg teljesen elkülönítve van egymástól. Ez a különben is tökéletes pavil Ion- szerkezetnek nagyon szerencsés javítása. Már emlitém, hogy minden szoba sőt a legkisebb fülke is külön készülék által a legelőnyösebben szellőztethető. A betegszobák alaposabb tisztogatás végett csiszolt kőlapokkal vannak burkolva. Ezen két pavillonban fekvő betegek naponkint 1 irt 50 kr ápolási dijjat fizetnek, beleszámítva minden a gyógyulásához megkivántató különleges gyógykezelési vagy költségesebb kezelési eljárást. Az I. és III. sz. úgynevezett tiszti pavilion, mely háború esetén tisztek számára tartatik fenn, szintén csak emeletes közös korridorra nyíló 1 vagy 2 ágygyal ellátott szobákból áll, melyek úgy berendezést illetőleg, mint egészségügyi tekintetben a legelőkelőbb igényeket is kielégíteni képesek. Mindegyik pavilion csupán 20 betegre van s bir közös olvasó s társalgó szobával sőt te- kéző teremmel is az üdülők számára. A központi konyha-rendszer folytán a szál- litásközben az ételek nehogy lehűljenek, külön melegitő kamrákba helyeztetnek el. A mosó-konyba berendezés a legtökéletesebb, alig 1 w2 óra múlva a legnagyobb darab fehérnemű már újból használatba jöhet. Ezenkívül az intézetnek a gyanús ruha és ágynemű fertőtlenítése végett külön desinfektionális kamrája van. Szóval minden felszerelési kelléke meg van a mi egy hvgiaenikus kórháztól várható. A kórház — miért tagadnánk -— nálunk ellenszenves, úgy tekintetik az, mint a betegségében kétségbeesettnek menhelye. hova halni tér. Abból a korból maradt fenn e felfogás, midőn még azt tartották, jobb ha a kórházak roszab- bak, mert annál kevesebb a beteg ember. És valóban nem egy elszomorító képét idézhetném a tultömött kórházak végzetes statisztikájának, melyben a halálozási hányad magassága egy részt magának az építkezések zárt rendszerében találja magyarázatát, másrészt abban, hogy jóformán válogatás nélkül fektette- tett egy a biztos gyógyulás kecsegtető kilátásával bíró beteg mellé egy fertőző betegségben sz-nvedő s csak a véletlen
