Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-26 / 12. szám

Budapest 1893. (6.)

BUDA és VIDÉKE.

Márczius 25.

kitűnő fényképészek vannak, kiket a legelső budai ember a király is annak ismer el.

— A budai zeneakadémia f. é.

márczius hó 20-án esti 7 órakor tartotta meg, saját helyiségében ez idei IV-ik házi hangversenyét. A csinosa l összeállitott műsorban : Liszt, Raff, Mendessohn, Chopin, Dancla, Popper, Rubinstein, Wagner, Hubay és Gall-féle darabok fordultak elő, melyeket a zeneakadémia növendékei fényesen oldottak meg. Különösen kiemelendőnek tartjuk: Juhász Aladár zongora Awakumovits Wöhler Mária ének, Sigmund Sándor és Saphir Károly hegedű és Kauders Manó gordonka tanárok növendékeit, kik kiváló technikai készültséggel tiszta és szabatos előadással lepték meg a nagy számban megjelent szüléket. A legközelebbi házi hangverseny jövő hó 10-én hétfőn tartatik meg.

— Összejövetel. Az I.—III. kerületi vendéglősök, szállodások, bor és sörmérők ipartársulatának tagjai f. hó 29-én Wickhardt Károly vendéglőjében jönnek össze, III. kerület Lajos-utcza 77.

— A budai „Typographia“ dalkör f. hó 26-án, vasárnap a „Fáczán“ összes termeiben műkedvelői előadással egybekötött táncz- estélyt rendez, szinre kerül: „N á u i“ népszinmü. Rendezi Láng Frigyes. A főbb szerepeket ját- szák. Terényi Irma k. a. (Náni) Láng Erzsébet k. a. (Róza), Liszkayné urhölgy (Molnárné), Láng Frigyes (Kreutzer), Petőfi Béla (Józsi), Weisz Izsó (Sándor), Weisz Zsigmond (Szilárd), Kezdete 7 órakor. Beléptidij : személyjegy 50 kr családjegy (1 ur 2 hölgy) 1 írt.

— A Frey József-féle alapítvány segélyeit adományozó bizottság az ez évi szám- szerint 6 két-két száz forintos segélyek elnyer- hetése végett pályázatot hirdet, mely 1893. április 20-án jár le. Pályázhatnak a fő- és székvárosi községi elemi népiskolák igazgatóinak, vezetö-tanitóinak és tanitóinak özvegyei és árvái, A pályázatra vonatkozó közelebbi felvilágositást szívesen nyújt a fővárosi kir tanfelügyelő, Ve- rédy Károly.

— Hirdetmény. A t. ez. közönségnek tudomására adom, hogy társaskocsiaim Buda, Albertfalva és budafok között a következő menetrendbe közlekednek: indulás Budafokról : reggel 6 órakor, délelőtt 9 órakor. Délután 1, 4 és 7 órakor. Indulás Budáról: reggel l/28 órakor, délelőtt l/211 órakor. Délután 1/23, 1j.,6 és V29 órakor. Indulóhely Budán: az „arany libához“ czimzett vendéglőben, L, Döbrentei- utcza 37. sz. Budáról Promontorra 20 kr., Albertfalváról Budáig 15 kr., Albertfalváról Pro- montorig 10 kr. Tisztelettel Szick Pál, társas- kocsi-tulajdonos.

— Gyászrovat. Fajth Petemé sz. Serédy Izabella úrnő halála széles körben keltett részvétet. A megboldogult müveit lelkű úrnő a városmajori hidegvizgyógyintézet tulajdonosa volt és mint ilyen előzékenységgel, gondossággal, rendszeretettel kötelezte le vendégeit. Több figyelemreméltó zenedarabot s a fővárosi lapokban sok tetszetős elbeszélést irt. Művelt, szeretetreméltó urhölgy volt. Béke hamvaira. — Özvegy Ott Lipótné született Lekler Anna úrnő1 élete 78 éves korában meghalt, f. hó 24-én temették el a vízivárosi temetőben levő családi sírboltba nagyszámú tisztelő közönség jelenlétében. Az elhunytban Hampel Sándor a Il-ik kerület derék elöljárója anyósát gyászolja.

— Lapunk mai száma a kéttűs ünnep miatt egy nappal előbb, azaz szombaton jelent meg.

Az I. kér. polgári kör estélye.

Nincs magasztosabb momentum a társadalmi élet prózai világában, mint midőn a felebaráti szeretet oltárán áldozunk; nincs lel- kesitőbb, midőn látjuk, hogy a könyörületes, nemes szivek egy zászló alá csoportosulva, égő vágygyal, tiszta érzéssel lépnek a jótékonyság terére, csak azért, hogy a humánus eszmék diadalát cselekedeteik babérjaival koszoruzzák. Valóban az I. kér. polgári kör e fontos missióját : „a társadalmi élet rögös pályáján szenvedők felsegélyezését“ soha szeme elöl nem tévesztette, mit a múlt fényesen beigazolhat.

A „fin de siede“ a humánus eszmék diadalának kora; e diadalban mi is osztozni akarunk, a nemes cselekedetek hervadhatatlan koszorújához egy néhány virágot fűzni, nekünk is czélunk ép úgy, mint mindazoknak kiket lélekemelő eszmék lelkesítenek, kik nemcsak érezni tudnak, de cselekedni is akarnak.

Az I. kér. polgári-körnek f. hó 18-án aratott erkölcsi és anyagi diadala egy újabb bizonyítéka a létjogosánák, nemes törekvésének, czélirányos, humánus működésének.

E diadallal kapcsolatban nem szabad megfeledkeznünk e kör vezetőiről, azokról az agilis, nemesszivü, tettvágyó férfiakról, kiknek a krisz- tinaváros szegényei, árvái, — a nyomor sötét világától — megváltásukat köszönhetik, azokról kik a részvét nemes érzelmeivel felszáritják a fájó könnyeket, megnyugvást teremtenek az élet viharaitól megtört, szánalmas lelkekben; azokról, kik a közügyek terén épp úgy mint az első kerület érdekeinek előmozdításában, fáradhatatlan, ügybuzgó munkásságukkal hervadhatatlan érdemeket szereztek s szereznek.

Ezeknek nevéhez annyi szép tett fűződik, dicséret illeti ezért dévai Szőllősy Istvánt a jótékonyczélu mulatságok nestorát és másokat is, kiknek neveit ezúttal mind fel nem sorolhatjuk.

Fogadják e helyen ügybuzgó, lankadha- tatlan munkásságukért — közvetve a Krisztinaváros polgárainak, közvetlenül a rendezőbizottság hálás köszönetét.

A hangverseny lefolyásáról, mely az eddig tartott hangversenyeket messze fölül szárnyalta — a következőkben referálhatunk.

A programm kiváló pontja a „Barátságból“ czimü vigjáték volt, melyben Valter Vil- mosné és Iványos Ilon arattak zajos tapsokat, játékuk elevenségével s dilletansoktól meglepő alakításaikért. A tapsból bőven jutott ezenfelül még a többi férfi szereplőknek is, kik a hatás érdekében önmagukat múlták felül.

Dicsérettel kell megemlékeznünk a programm többi pontjairól is, főleg a Kaszner testvérek remek, művészi, érzéssel teljes czim- balorn játékáról, melylyel Mascagni Pietro „Parasztbecsület“-ének, az eddig aratott sikereket nem tekintve, kiváló becsületet szereztek ; nemkülönben Wavriuecz Mórné kellemes, átérzett énekéről, melylyel magával ragadta az egész hallgatóságot.

Nagy hatást ért el Halmay Irma, az országos zeneakadémia növendéke is, ki Liszt: „Rigoletto phantasie“-jával gazdagította a pro- grammot. Először hallottuk Budán játékát, de reméljük, hogy még többször fogja a művészetben gyönyörködni tudó, lelkes budai közönséget, művészi játékával, briliáns technikájával, maga iránt hálára kötelezni.

Tyuskai Pap Zoltán a tőle már megszokott szép költeményeit olvasta fel tapsok között.

Sajnálattal kell megemlítenünk, hogy Kiss Mihály akadályoztatása miatt a hangversenyen nem működhetett közre, de Ígéretét bírjuk, hoöy a jövőben kipótolja, mit a sors szeszélye miatt — elmulasztott.

A programmon kívül még két fiatal zeneszerző sikereiről kell megemlékeznünk: Bartos Gyuláról, ki igazán magyaros „Juliska csárdás“ ával, melyet Zsiga Ferko ügyes zenekara 2 óra hosszáig játszott, felvillanyozta a csárdás-cultus híveit, továbbá ifj. Halács Jáuosról. ki „Emma tipegő“-jével újabb jelét adta zenei tehetségének.

A hangversenyt táncz követte, mely a hajnal sugaraival ért véget. A jelen volt közönség derült hangulatban oszlott szét e szavakkal „Au revoir“ !

A jelen volt hölgyek névsorát — b ár „nehéz a csillagokat megszámlálni“ — a következőkben adhatjuk:

Leányok: Andreánszky Vilma, Baltzárjréu, Brankovits Irma (Iklnd), Csehül Anna, Deringer Etelka, Erdélyi Hon, Erdélyi Jolán, Farkas Ilonka, Farkas Emma, P. Farkas nővérek, Féry Aurora, Goczigh Stefánia, Garay Gizella, Gulden Euphemia, Gulden Amália, Halmay Irma, Illés Margit, Iványos Tlon, Iványos Irén, Iványos Margit, Jakobey Magit, Kászner Adél, Kozocsa Margit, Kasztowszky Józsa, Knoll Lenke, Kuthy Ella. Lang Margit, Loch Irma, Matuska Róza, Muchmayer Lujza, Mikoits Mariska, Petrik Margit, Plisitz Irma, Schneider Eleonora, Straub

Melanie, Szahota Irma, Szully Gizella, Tolnai Etelka, Tóth Irma, Záborszky Ilonka stb.

Asszonyok: Bérezik Istvánné, Babes Ödönné, Czike Imréné, Demel Károlyné, özv. Deringer Ferenczné, Dr. Draskoczi Miklósné, Erényi An- talné, Erdélyi Jánosné, Féry Narczisné, Frimmel Jánosné, Garay Antalné, Gallauoer Gezáné, Halács Jánosné, Hellebronth Kálmánné, Holbesz Józsefné, Hajós Mihályné, Illés Gyuláné, Kun Gézáné, Kozocsa Tivadarné, Kastowszky Jánosné, Plisitz Sándorné, Prybil Ferenczné, Dévai Szőllősy Istvánné, Szully Gyuláné, Straub Józsefné, Schiska Jenőné, Szahota Mihályné, Toluay Imréné, Valter Vilmosné, Vitái Sándorné, Wavri- necz Mórné, Dr. Wladár Mártonná, Willers Györgvné, özv. Würsterné Iványos Fáni stb.

Közgazdaság.

— A Magyar Jelzálog-Hitelbank

t. ez. részvényesei az 1893. márczius hó 27-ik napján déli 12 órakor a bank helyiségeiben (V.. Erzsébet-tér 9. sz. a.) tartandó XXIV-ik rendes közgyűlésre ezennel tisztelettel meghivatnak. Napirend: 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság évi jelentése. 2. Az 1892. évi mérleg előterjesztése és a felmentvény megadása.

3. Határozathozatal a tiszta nyereség hová fordítása iránt. 4. Alapszabályok módositása. 5. A felügyelő-bizottság megválasztása. A részvények letehetők: Budapesten: a bank főpénztáránál (V., Erzsébettér 9. sz.) és a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbanknál. Becsben : az Union- Banknál. Párisbau: a „Société generale pour favoriser le développement du commerce et de lTndustrie en France“ czimü banknál. Az igazgatóság.

— A budai takarék és előleg egylet szövetkezet. (II. Plébánia utcza 4.) 1893. Márczius hó 28-án tartja a Bpest II. kér. Medve utczai iskola torna termében rendes közgyűlését. A megküldött mérlegből a következő adatokat közöljük : Pénztári forgalom 33.949 frt; A tagok által befizetett törzsbetétek összege: 29080 frt; Künlevő előlegek 32.471 frt; Tartalék alap 3.015 frt; Az 1892. évi tiszta nyeremény 2.101 frt; — Felemlítjük még, hogy az egylet 1880. év óta áll fen. és a törzsbetétek után eddig 6°/0-os osztalékot fizetett.

— Az első magyar papir-ipar részvénytársaság részvényesei a f. évi márczius 28-án, kedden délelőtti 11 órakor a társulat helyiségében (V., nagv-korona-uteza 5. sz,) megtartandó rendkívüli közgyűlésre az alapszabályok éx-telmében meghivatnak. Napirend :

1. Igazgatóság indítványa a csetnekvölgyi h. é. vasút törzsrészvényeinek jegyzése illetve átvétele tárgyában és e feletti határozathozatal.

2. Igazgatósági tag választása. Azon tisztelt részvényesek, kik a közgyűlésen résztvenni óhajtanak, szíveskedjenek részvényeiket az alapszabályok 14-ik §-a értelmében legkésőbb f, évi márczius hó 20-ig és pedig : Budapesten a társaság pénztáránál, Bécsben áz Unionbanknál letéteményezni. A szavazatjog személyesen vagy meghatalmazott által gyakorolható. Ily meghatalmazás csak részvényesnek adható. Buda- pestan, 1893. márezius hó 12-én. Az igazgatóság.

— Borvásár. Az eladók és vevők még mindig tartózkodók a vásártól. Az előbbiek ugyan már egy-két forinttal lejebb szálltak követeléseikkel azért eddig még a vásárt nem lehet mondani vásárnak. Közép minőségű bor árak 15—18 írt a jobb minőségű bor árak 19—22 frt, adatott el ugyan 24—28 írtért is de ez kisebb mennyiségű, egy-egv hektoliter a mi inkább megrendelt, mint vásári bor volt. A borkereskedők és termelők a nagy viz s jégzajlás miatt, de részben az állandó nagy szelek miatt is a rendes időben kezdődő vásárnapra e hó 12-ére nem érkezhettek meg áruikkal, tehát részben ezért is, de részben a sok vásár miatt is 8 napi (halasztást) vagy meghosszabitást kértek a kereskedelmi minisztertől, ki is mint rövid utón értesültünk a vásárt meg is hossza- bitotta volna 8 napig. Korcsmárosaink és vendéglőseinknek tehát bő alkalmuk nyiíik még ha kell szükségleteiket a vásáron beszerezni,