Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-26 / 12. szám

Budapest 1893. (4.)

BUDA és VIDÉKÉ

Márczius 25.

zönség által rendszerint csak is még beépítetlen üres telkeken emeltetnek • ellenben a már régebben házakkal beépített területeken, az újabb kor igényeinek megfelelő építkezések csak igen ritkán eszközöltetnek. — S ez nagyon természetes, mert a már fennálló régi, rozoga házak mégis csak kisebb-nagyobb jövedelmet hoznak, s igy az illető építkezőnek nemcsak magának a teleknek. hanem a rajta álló.de lebontandó régi épületnek a jövedelmezőséghez mért értéket is meg kell fizetnie s így ez utóbbi határozottan drágábban épit, mint az ki üresen álló telken építi fel házát. -— Ehhez járul még, hogy sokan nem szeretnek régi, rozzant házak tőszomszédságában uj épületeket emelni.

Ezen körülményből önkényt folyik, hogy ott. hol a város rógiebb beépített részein, szabályozási, közegészségi, vagy szépíteni szempontokból újabb modern építkezést akartak előidézni, ez csak úgy történhetett, hogy az illető terület kisajátittatott, uj szabályos telkekre felosztatott s ezek megfelelő áron ismét magánosoknak beépítés kötelezettsége mellett eladattak.

ígv történt ez Páiis boulewart-jaival, Köln kőrútjánál. Frankfurt Königszeile-jén, s mindenfelé másutt • s igy történt különösen Budapesten az Andrássy út és a nagy körúton.

Ha a régi retek és könyök utczák ki nem sajátíttatnak, ha a nagykörút egész útteste ki nem sajátittatik, úgy az Andrássy út és nagykörút megmaradtak volna a papíron, melyre a 70-es évek elején terveztettek, de sohasem mentek volna át a valóságba. — S ezen. bármely nagy adókedvezmény sem segített volna, mert ez önmagában nem elég a fentebb említett régi házak értékének fedezésére, annál kevésbbé, mert maga az adókedvezmény csakis a régi házak tulajdonosainak igényeit szökteti fel. de az építésre nem csábitja.

Ha tehát akarjuk, hogy a budai részek is fejlődjenek s egyes beépített részeken, a modern igényeknek megfelelő épületek létesüljenek, itt is ugyanazon úton kell haladnunk, ugyanazon eszközöket 'k-ll igénybe vennünk, melyek által a kívánt czél másutt is eléretett.

Hogy pedig a budai részekért is máttenni kell. ezt jelenleg, a főváros egyesítésének

20-ik évében minden elfogulatlan ember, éppen az egész főváros érdekében egyhangúlag elismeri.

8 rre a jelen időszak határozottan kedvező mert az Andrássy út egészen készen áll, a nagykörút pedig legnagyobbrészt szinte kiépült. — Az uj épület lebontása folytán nyerendő területek beépítése, mely szintén fontos ffo árosi érdek, pedig még távol áll, mert míg az azt helyettesítő kaszárnyák és egyébb épületek elkészülnek s azután az uj épület tényleg le fog bontatni, addig még a legjobb esetben is 6—8 év fog eimulni.

Ezen ö—8 éven át tehát nem létezik a belső városrészekben más oly terület, melyen a modern beépitkezóst sürgősen kellene előmozdítani és éppen ezen időközt kell felhasználni arra. hogy az annyira sürgős budai fejlődést tegyük lehetővé, mely fejlődés annál valószi- nüebb. mert a hidak kérdése is már a megváló- -suias stádiumába lép s azt hatalmasan elő fogja mozdítani.

Ezen átalános észrevételek előre bocsáj- tása után áttérünk az indítvány két részének külön indokolására, nevezetesen :

I.

a bárban, a Fortuna és Verbőezy utczák által határolt telektömb

A budai vár, a főváros keretében nagy jelentőséggel birt a múltban, miként ezt hazánk története tanúsítja s nagy fontossággal bír a jelenben is, mint a magyar király székhelye, ki most vetteti meg fejedelmi bőkezűséggel az uj királyi palotának alapjait.

Ehhez járul még, hogy a vár, kiemelkedő helyzeténél fogva, mindig kiváló pontja leend a fővár ásnák, mely szépészeti szempontból is nagy mérvben, érdemli meg figyelmünket, mert bármiként fejlődjék fővárosunk, nincs hely, honnan az meglátható ne volna, valamint nincs idegen, ki ne innen tekintse át a főváros egészét.

Mindezekért a vár nem maradhat meg jelen elhagyatott állapotában, s fővárosnak jól felfogott érdeke kívánja annak élénkülését és felvirágoztatását, annyival inkább, mert a vár mindazok részére, kik nem élnek az üzleti világ forgalmában, legalkalmasabb lakhelynek kínálkozik friss, üde levegőjénél, számos sétahelyeinél (bástyasétány, elipse) minden oldalra terjedő gyönyörű kilátásánál és páratlan egészségi viszonyainál fogva. — (A Cholerajárvány alatt itt egyetlen egy eset sem fordult elő.)

A vár területén jelenleg 5800 ember lakik, holott ha az modern, 2 emeletes házakkal volna beépítve, legalább 9000 ember lakhatnék. — Jelenleg a vár ki van halva, az üzletek naponként lianyatlanak és ez még rosszabbra fordulati d, mert a m. kir. hon védfő parancsnokság kiépítése és József főherczeg által szándékolt építkezések (önmagukban örvendetes tények) folytán ismét 8—10 lakóház és azokkal 40—50 család fog eltűnni, s igy a vár még inkább hány atlani fog.

E hanyatlásnak pedig okvetlenül elejét Kell venni, nemcsak magának a fővárosnak érdekében, melylyel össze nem egyeztethető, hogy úgyszólván közepén egv holt hely létezzék, de leginkább azért is, mert a vár O Felségének a királynak székhelye s ennek okvetlenül élet- vidorabb, megfelelőbb környezetéről is kell gondoskodnunk.

Az általunk fennjelzett, a FortuDa és Ver- bőczy utczák által határolt telektömb, kivétel nélkül régi, a modern igényeknek meg nem felelő, ezért kevesebbet jövedelmező házakból áll, melyek kisajátítása aránylag éppen ezért kisebb költséget is okozand.

Az ekként nyerendő uj szabályos telkek, kellő adómentességben részesítve, szívesen fognak magánosok által megvétetni, mert ma is vannak igen sokan, kik szívesen laknának a várban, ha megfelelő modern lakásokat találhatnának. ■—Ehhez járul, hogy az evang. templom és papiak, valamint a közigazgatási bíróság és polgári leányiskola részére amúgy is kell telkekről gondoskodni; — továbbá, hogy a pri- mási palota szándékba vett épitése folytán ismét régiebb házak el fognak tűnni, melyeket pótolni kell.

E lakhiány még érezhetőbbé fog válni, ha mint fentebb jeleztük, ismét több ház eltűnik és életbe hivatik a közigazgatási bíróság, melyet a kormány határozottan ide kiván elhelyezni és melynek tagjai szintén a várban való lakásra tartanak majd igényt.

A kisajátítás költségei legnagyobb részt fedezetüket találandják a nyerendő telkek eladási értékében s igy aránylag csak kis áldozatról lehet szó, melyet bizonyára megérdemel azon körülmény, hogy a fővárosnak legkiválóbb, minden idegen által látogatott pontja, a királynak székhelye, lendületet nyerjen és szép modern városrészszé alakittassék.

A III. tér. első magyar asztal- társaság közgyűlése.

Több mint egy évtizede működik a III. kerületben ez az asztaltársaság áldásosán a a jótékonyság terén. Évek e hosszú lánczsoro- zatán keresztül, körülbelül 800 szegéuysorsu szülők gyermeke részesült adományokban. Különösen az utóbbi időben, midőn a kerület számos jómódú polgára, a pbyloxera borzasztó csapása által koldusbotra jutott, érezhető az asztaltársaságnak a nyomor enyhítése körül kifejtett tevékenységének jótékony hatása és szükségessége.

Sajnos azonban, hogy a kerület társadalmának érdeklődése, a magasztos czélu intézmény iránt évről-évre halványul és az a lelkesedés, melylyel a nmltban az asztaltársaságot felkarolta, hanyatlott. Félő, hogy e rideg közönynek eredménye az lesz, hogy az asztaltársaság kellő érdeklődés, támogatás hiányában, nem fog megfelelhetni kitűzött nemes czéljának. Egyeseknek buzgó tevékenysége nem elegendő az aszaitár- saság sikeres működéséhez, szükséges hogy a kerület minden jobb módú polgára egyenként és együttesen teljesítse kötelességét a szegénység némi vigasztalása érdekében.

Vajha átértené és átérezué a kerület minden polgára a nagy tetszéssel fogadott titkári jelentés eme végszavait: „Most van szüksége a kerületnek oly intézményekre, melyek a jótékonyság gyakorlását tűzik ki czéljokul, most kell a társadalmi tevékenységnek oly irányban nyilvánulni, hogy a létező bajokon segíteni kiván. Gyökeresen orvosolni a bajt, teljesen megszüntetni a nyomort,, emberi hatalom nem képes, ez nem is képezheti feladatunkat, de enyhíteni: az kötelességünk.

Hogy az asztaltársaság működését siker koronázza, szükséges tagtársaink részéről, az asztaltársaság ügyei iránt való őszinte érdeklődés. Ne legyen az gépies, ne az érdek szabályozza azt, hanem a szív sugalmazza, a szív nem tagadja meg azt az áldozatot, melyet a jótékonyság oltárára tesz. Állandó érdeklődéssel, lelkesedésben soha meg nem szűnő igyekezettel törekedjünk tovább is szolgálni az asztaltársaság magasztos ügyét és éljen bennünk az az öndutat, hogy a humánus gondolkodás mindenkinek kötelessége.“

A közgyűlés folyó hó 18-án tartatott meg a tagok nsgyszámu részvété mellett. A közgyűlés egyhangú bizalma ismételve Kugler József főv. bizottsági tagot óhajtotta az elnöki széken, ő azonban megköszönve a megtisztelő bizalmat, nagy elfoglaltsága miatt az elnöki tisztséget nem fogadta el. A közgyűlés Dr. Tatav A dolf iditványára, a bokros érdemek elismeréséül, melyeket Kugler József mint a III. kér. első magyar asztaltársaság elnöke évek hosszú során át szerzett, az asztaltársaság felvirágzása érdekében tanúsított buzgó és áldozatkész tevékenysége által, örökös tiszteletbeli elnökké választotta. A választás eredménye a következő : Elnök: Benedek Sándor, alelnök: Dr. Gőöz József és ifj. Bún József, titkár: ifj. Halász Gyula, pénztárnok : Kögler Gusztáv, gazda : Lindtner Károly.

Választmányi tagok: Dr. Tatav Adolf, Végh János, Gyulányi Adolf, id. Halász Gyula, Sitz Károly, Kugler József. Gazdik János, Dr. Stern József, Zboray Béla. Dr. Fekete Mór, Schwarczmann Rezső, Urs Nándor, Hortobágyi Antal, Czajlik Alajos, Tóth Ferencz, Dr. Keoes Alfonz, Vörösváry Bernát, Belgrády Miklós, Kudelka Dávid, Sollich Ferencz. A közgyűlést társasvacsora követte, mely a legjobb hangulatban a késő éjjeli órákban oszlott széjjel.

ifj. Halász Gyula.

Birtokváltozások

Budapest fő- és székváros Dunajobbpartján az utóbbi hét folyamán:

1. a budai 9649 sz. tjkvben foglalt (5432. 5433/a. 5433/b./2.) Lrszámu ingatlan Feszi Lászlóné szül. Kozáry Máriáról : Feszi Lászlóra 2200 írt. vételárban ;

2. az óbudai 1415 számú tjkvben foglalt 5533. és 5653. hrszámu ingatlanok Gernede károlyról: Mihályi Jánosra 101 frt vételárban;

3. a budai 6893V2 számú tjkvben foglalt 5051 a hrszámu ingatlan özv. Holzspach Károlyné szül. Sauer Katalinról, Holzspach Andrásról és Kiskorú Holzspach Károlyról : Nagy Gyulára 609 frt vételárban ;

4. az óbudai 1648. számú tjkvben foglalt (1282. 1283.) hrszámu ingatlan fele része Wohl Józsefről; Wohl Györgyre, Wohl Julia férj. Ehleitner Györgynére és Kiskorú Wohl Lujzára öröklés jogczimén ;

5. az óbudai 1648. számú tjkvben foglalt 4930. 5185. 6231. és 1583. hrszámu ingatlanok Wohl Józsefről : özv. Wohl Józsefné szül. Schaffer Rozinára öröklés jogczimén;

6. a budai 1496. számú tjkvben foglalt 2504. hrszámu ingatlan Jálics Dénesről : Ecker Károlyra és nejére szül. Horváth Borbálára 8500 frt vételárban ;

7. a budai 5855. számú tjkvben foglalt 2470/a hrszámu ingatlan Umlauf szül. Brandl Teréz hagyatékáról : Gröger Ferenczre és nejére szül. Umlauf Jankára, öröklés jogczimén ;

8. a budai 8655. számú tjkvben foglalt (1046. 1047. 1049/m. terv. 10.) hrszámu ingatlan Grüner Dávid, Dr. Dévai Mór és Braun Gusztáv társtulajdonosokról : Klein Józsefre és nejére szül. Bruck Katalinra 1500 frt vételárban ;

9. a budai 21C9. számú tjkvben foglalt 6011. hrszámu ingatlan Neumann István és neje szül. Hadersprung Teréziáról : Isoz Simeon de Chateau D’ Dexné szül. Walter Emiliára 60) frt vételárban;

10. a budai 3657 és 3244. számú tjkőnyvekben foglalt 6300. és 6304/b. hrszámu ingatlanok 7G-od részei Frankhauser Sebőröl: IJázy Ferenczre 1030 frt vételárban ;

11. a budai 9134. számú tjkvben foglalt 5901. hrszámu ingatlan Kotsy Ersikről : Mervay Sándorra 2940 frt vételárban ;

12. az óbudai 165. számú tjkvben foglalt 3189. hrszámu ingatlan FJesser Antalné szül. Perl Teréz- rő) : Flesser Antalra és Flesser Istvánra, 10Ü frt vételárban ;

13. a budai 1555. számú tjkvben foglalt 2675. hrszámu ingatlan Hermann Márton és neje szül.