Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-26 / 12. szám

Budapest 1893. (8.)

BUDA és VIDÉKÉ

Márczius 25.

szerűsége által számottevő tényezője lett székes fővárosunk Dunajobbparti kerületeinek.

Hogy ezt elérhettünk, azt elsősorban és legfőképpen azon meleg és kitartó támogatásnak kell betudnunk, melyben a kör tagjainak túlnyomó része minden működésünket, minden intézményünket részesítette, bizonyítani akarván ezzel is, hogy az egy társadalomban élők kölcsönös érintkezése, a polgártársaknak egyedül jellemükhöz mért tisztelete, úgy nemkülönben egymásnak a kölcsönös érintkezés okozta megismerése által az egész társadalom tisztultabb, korunk uralkodó eszméinek megfelelő képet nyer.

Ezt olvassuk ki körünk múlt évi működéséből, melyről, hogy meggyőződjenek, im hallják az egyes részleteket.

A kör vezetésével megbízott választmány a múlt év folyamán tartott 10 ülése alatt főképpen az egyes tisztviselők havi jelentéseit tárgyalta, a pénztárkezelést ellenőrizte és folyó ügyekkel foglalkozott, mind a mellett azonban arra is törekedett, hogy részint kezdeményezés, részint a határozatok foganatosítása által a különböző szakbizottságok működését fejleszsze.

Azon közérdekű kérdések közül, melyek a választmányt rendes teendőin kiviil foglalkoztatták. első helyen említendő a székes főváros Dunajobbparti kerületeinek fellendülése érdekében megindult mozgalom, illetőleg a budapesti polgári lövészegyesület átirata folytán e tárgy körül a választmány kebelében megindult eszmecsere. A kör választmánya egyesek talpraesett felszólalásai után egyhangúlag elhatározta a mozgalomhoz való csatlakozást, a behivandó nagy értekezletre kiküldötteit megválasztotta, de ezek működéséről, mert a jelen évre esik ezen évi jelentésünkben be nem számolhatunk.

Dicsőségesen uralkodó királyunk koronázási jubileuma alkalmából a választmány kezdeményezésére megindult gyűjtés oly eredményeket ért el, hogy körhelyiségeink egyike volt a jobbparton legizlésesebben feldíszített és kivilágított épületeknek.

ügy nemkülönben nagy hazánkfia, Kossuth Lajos 9i). születésnapja alkalmával körünk is zászlódiszt öltött.

Csak legutóbb emelkedett határozattá azon indítvány, mely czélozván, hogy a köréletéről a velünk ritkábban érintkező közönség is biztos értesülést nyerjen, — a „Buda és Vidéke“ czimű hetilapnak a kör hivatalos közlönyéül leendő megválasztását tárgyazta. S mióta e határozat a nevezett lap kiadótulajdonosa és szerkesztője részéről a kör iránt tanúsított előzékenysége folytán foganatosíttatott. — örömmel tapasztaljuk, hogy a „Buda és Vidéke“ hasábjaiban hetenként megjelenő közleményeink által a nagy közönség érdeklődését és figyelmét is mindinkább magunkra vonjuk. Engedjék meg e helyen is pártfogásukba ajánlanunk körünk hivatalos közlönyét annál is inkább, mert e lap a Dunajobbparti városrészek különleges érdekeit különösen pártolván, rászolgál arra, hogy támogassuk.

Ugyanitt véljük fdlemlitendőknek a kör által az elmúlt évadban is rendszeresített felolvasásokat. A változatos műsor, de különösen t. vendégfelolvasóink is — mert és jó hangzású nevei, úgy az élvezetes előadás megérdemelték azt az elismerést és népszerűséget, melyben ezen állandósítani szándékolt vasárnapi estélyeink a nagy közönség úgy férfi, — mint női tagjai által részesültek. Ha a felolvasásokat részletezzük, azon eredményt nyerjük, hogy a szépirodalmi és oktató tárgyú felolvasások meghaladják a közügyieket, a mennyiben az első felosztás alá 13 felolvasás, és pedig

Dr.Margalits Ede vendégé : „A szép a természetben és a művészetben“, Dr. Szterényi Hugó vendégé: „A kenyérről“, Dr. Radnai Rezső vendégé: „Az aesthetika köréből“, Thewrewk Árpád vendégé: „gr. Széchényi István hősies elszántsága a lipcsei ütközetben“ és „Vasúti élmények“, Hangi József körtagé: „Nehány szó a népnevelés köréből“, Dr. Pápay Károly vendégé: „Szibériai nyelvrokonaink“, Dr. Beke Manó vendégé : „A számok világából“, id. Stielly Gyula vendégé: „Lugano“. Szabó Lajos körtagé: „A kék oroszlán szerencséje“, König Gusztáv körtagé: „A jellemről“, Duma György körtagé: „A levegő, mint testünk lehütője“, Dr. Németh Imre kör tagé: „I. Mátyás Királyról“ czim alatt,

mig az utóbbi alá Herman Gyula körtagnak „Néhány szó a Dunajobbparti reformtörekvésekhez“ czim alatt tartott felolvasása tartozik. Fogadják mindazok, kik felolvasásaink érdekében velünk oly sikeresen közreműködtek, a kör összesége nevében köszönetünket!

Felolvasási estélyeinkkel azonban nemcsak körtagjaink, nemcsak a nagy közönség elismerését és érdeklődését értük el, de méltányolta az ezzel összekötött általános közmivelődési és különösen magyar nemzeti törekvéseinket a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister Úr is, ki tudomásul vevén intézményünket, körünket e czimen 100 frtnyi államsegélyben részesítő.

Ezek voltak a választmány főbb intézkedései. melyeket külterjesen foganatosított. Nem kerülte el azonban figyelmét semmi olyan, mely- lyel elérhetőnek vélte azt, hogy a körtagoknak helyiségeinkben való tartózkodása, eg}unás közti érintkezése és szórakozása fokozható és kellemessé tehető. Azon volt hogy a fővárosban megjelenő nagyobb és jelentősebb napi, —- heti — és élczlapok a kör olvasóasztalán feküdjenek, sőt nem sajnálta a költséget akkor sem, midőn arról volt szó, hogy külföldi napi — és élczlapok előfizetése által a körtagok részéről hangoztatott kívánalmak teljesít lessenek. A billiarde és játékdijak leszállittattak, a gőzfürdőkbe, a fővárosi színkörbe és állatkertbe mérsékelt árú jegyeket eszközöltünk ki. A szombati heti társasvacsorák alkalmával egyes felvetett kérdések felett folyt a vitatkozás, hogy pedig a körtagok női családtagjai is megfordulhassanak a kör helyiségekben, a havonként egyszer megtartatni szokott hölgy estélyeket rendszeresítettük, a mikor is nem egyszer czigányzenével lepte meg a kör gazdája a mindenkor szép számban jelenlevőket.

A kör szellemi élete az egyes szakbizottságokban összpontosult, melyek közül különösen a számvizsgáló, a közügyi, az iparos és kereskedői s a könyvtárbizottságokat kell kiemelnünk; e bizottságok összesen 15 ülést tartottak, melyekhez, ha a választmány 10 és a tisztikar 6 ülését hozzáadjuk, 31 ülésnapot kapunk, elég tekintélyes szám és külsőleg is fényes bizonyítéka a kör eredménydús működésének.

A számvizsgáló bizottság a kör pénztár- kezelését ellenőrizte és a vagyon helyes és czél- szerű hováforditása érdekében munkálkodott.

A közügyi bizottság a kör által rendszeresített felolvasó estélyek műsorát állapította meg és mindazon teendők elrendezésével foglalkozott, melyek az e tárgy körül kitűzött czél elérésére kívánatosak, szükségesek voltak. Az idei felolvasások műsorából már megemlékezvén, e helyen csak azt akarjuk még megjegyezni, hogy úgy a napi mint — több szépirodalmi és hetilapban nemcsak a felolvasások műsora, hanem a megtartott estélyekről beküldött rövid tudósítások is megjelentek, úgy, hogy a nagyközönség az itt történtekről mindenkor kimeritőleg tájékozva volt.

A rendezőbizottság tevékenysége főleg az általa 1892. évi augusztus 7-én a budaeörsi kamarai erdőbe rendezett társas kirándulásban nyilvánult, mely számos tag és vendég részvétele mellett igen jól sikerült. E kívül a társas vacsorák, hölgyestélyek és felolvasó estélyek rendezése is hatáskörébe utaltatott, de a kör pénzügyi-viszonyainak más téren szükségelt igénybevétele miatt, az elmúlt évben sem vihette keresztül egy nagyobb szabású tánczestély rendezését, melyhez, hogy a szükséges helyiségek a jelenlegi bérlemény területén megvannak, kitűnik abból, hogy a f. évi márczius 1-én nehány fiatal ember által rendezett tánczestély számos tag és családjaik részvétele mellett fényesen sikerült.

A könyvtárbizottság a tagok által felajánlott könyvek rendezése és lajstromozásán kívül egy könyvtárszabályzatot dolgozott ki, mely a választmány által megerősittetvén, ma is irányadóul szolgál.

Valamennyi bizottság közt az elmúlt év folyamán a legszélesebb és legnagyobb működést az iparos és kereskedői szakbizottság tudja felmutatni, a mennyiben a folyó évben végbemeut kereskedelmi és iparkamarai választások alkalmából e bizottság kebeléből oly mozgalom indult ki, mely czélul tűzvén ki a budai érdekeknek a kamarában leendő méltányos kép vise lte- tését, nemcsak az összes Dunajobbparti kerüle- I

tekre terjedt ki, hanem ezep az elvek egy önt e tűségén alapuló párt a balpartou alakult számo párt részéről is szívesen fogadott, sőt kereset szövetséges is volt. Hogy ezen mozgalom eredményre vezetett, hogy a körünk kebeléből alakult e párt, a választások alkalmával győztesen hagyta el a szavazó urnát, — ezt is főleg annak tudjuk be, miszerint az innen kiinduló eszmék és mozgalmak életrevalóságáról körünkön kívül álló polgártársaink is meggyőződtek és hogy körünk képes is, tud is érvényt szerezni elveinek. Nem lesz felesleges e helyen felemlíteni azt is, hogy e bizottság kezdeményezéséből körhelyiségeinkben több mint 20t > tag és vendég részvételével nagy estély rendeztetett, mely a mellett, hogy emlékezetes estét szerzett résztvevőinek, körünk tagállományára is kedvező befolyással volt.

Áttérve körünk vagyoni viszonyaira, meg- emlitendőnek véljük, hogy 1732 frt 22 kr cselekvő vagyonnal szemben 322 frt 84 kr adósság áll, mely csekély összeget nemcsak, hogy a folyó év folyamán törleszteni remélhetünk, de tekintettel körünk folytonos gyarapodására uj beruházásokra is 350 irtot vettünk a folyó évre szerkesztett költségvetésbe fel.

Midőn ezek után az 1892. évi zárszámadást és vagyonkimutatást, úgy az 1893. évi költségelőirányzatot jelen évi jelentésünk kapcsán bemutatjuk, kérjük ezek elfogadását és a számadás évére a felmentvény megadását.

Del Medico Ágoston, elnök, Herman Gyula, jegyző Jakab Béla, II. jegyző, Hangi József II. jegyző’

Indítvány

a fővárosi Közmunkák Tanácsához a Várbeli Fortuna és Verbőczy-utczák által határolt telektömb és a budai

Dunapart rendezése és újjáépítése iránt.

Irta : Dp. Országh Sándor

miniszteri tanácsos, a főv. Közm, tanácsának és a főv. törvényhatósági bizottság tagja

Inditv ány.

Tekintetbe véve, hogy a főváros balparti részei az utolsó két évtized alatt alig reménylett örvendetes lendületet vettek, mig a főváros jobbparti részei aránylag igen hátramaradtak ;

tekintetbe véve, hogy a balparton tapasztalt lendület, különösen az Andrássy út és nagykörút kiépítése csak úgy volt, aránylag rövid idő alatt eszközölhető, hogy ezen utak nyitását, a tisztelt tanács előterjesztései alapján, maga az állam nem csekély áldozatok árán kezdeményezte ;

tekintetbe véve, hogy ezen említett nagy utak csaknem k észen állanak s igy a főváros harmonikus fejlődésének érdekében immár sürgős szükséget képez, hogy a hátramaradt jobbparti részek emelése czéljából erélyesebb actio fejtessék ki s igy ezen városrészek immár mindenki által elismert elhagyottságukból szinte kiemeltessenek ;

tekintetbe véve, hogy ezen elmaradás leginkább észlelhető a Dunaparton és a várhegyen :

tisztelettel indítványozzuk, mondja ki a tisztelt tanács, hogy

»úgy a várban a Fortuna és Verbőczy utczák által határolt telektömb, valamint a budai Dunaparton a Margithidtól — a Rudasfürdőig elterülő ház sor — egyes nagyobb és modern házak kivételével — kisajátítandó, az ekként nyerendő területek új, építésre alkalmas telkekre felosztassanak és ezek határidő alatt leendő beépítés czéljából ismét eladassanak. — E czélból utasítja a tanács a műszaki osztályt, hogy a szóban álló ingatlanok felvételét és becslését eszközölje, az uj háztelkekre való felosztás tervezetét elkészítse és az egész művelet költségeire vonatkozó előirányzatot készítsen, hogy az ekként beérkezendő adatok s azok tanulmányozása alapján a magas kormányhoz az államkincstártól nyerendő segély és támogatás czéljából az előterjesztés mihamarább megtótethessék.“

Budapest, 1893. márczius hó 16-áu.

Dr. Országh Sándor Br. Lipthay Béla

Ribári József, Luczenbacher Pál Scheich Károly.

Indokolás.

Európának bármely fővárosát tekintve, azt tapasztaljuk, hogy újabb modern épületek a kö-