Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-19 / 11. szám

Budapest 1893. (4.) Márczius 19 számos muzeum valahová a vidékre utasit- ta^sék, azt én képtelen eszmének tartom. OhajS tóm, hogy szabadságharczunk minden nevezetes eseménye emlékkel legyen a történet színhelyén megörökítve, megannyi oltárául a hazafiság reli- giójának, de a múzeumba való tárgyaknak egy helyen kellene ö-szegyüjtve tartatni, mert az eldarabolás Csökkentené történelmi becsüket s a közérzületre hatásukat; s mert egy helyre tartom összegyüjtendőnek, az hogy azon hely csakis a főváros lehet, előttem annyira természe­tesnek látszik, miként megvallom csodálkozom, hogy az csak vitatás alá is jöhetett. Engedje gróf ur megújítanom köszönete- met becses látogatásáért, mely miudig kedves emlékeim közé fog tartozni, s nagyfa becsü­lésemet a fáradtatlan buzgalomért, s eléggé nem méltányolható áldozatkészségéért, melyet ön a 48 — 49-iki korszak történelmét felvilágosító adatok kifürkészésére s összegyűjtésére és a té­nyezőkre való visszaemlékezés ébren tartására szentelni meg nem szűnik; oly hazafiui kegyelet ez. mely ama nagy nemzeti erőfeszítés iránti érdeklődés élesztésével hatályosan közre hathat arra, hogy a múltnak kegyeletes emlékezete csi­rája legyen a jövendőnek. Fogadja gróf ur tiszteletem kijelentése melleit őszintén barátságos üdvözletemet. Kossuth Lajos A szegényekért. A „Vörös-Kereszt-Egylet“ krisztinavárosi fiókjának levesosztó állomása f. é. márcz. hó 15 -én fejezte be áldásdus működését, mely által a lefolyt kemény télen át az I. kerület szegény lakossága teljesen díjtalanul lett naponta Ízletes meleg ebéddel ellátva. Tudósítónk nevezett állomás működéséről a következőket jelenti : Az állomás 1892. évi okt. hó 12-én nvilt meg és szakadatlanul 1893. évi márcz. hó 15-ig, — tehát 155 napon át működött. Ezen idő alatt 38 251 adag gulyáshus-leves és ugyanannyi adag kenyeret teljesen díjmentesen osztott ki s igy naponta átlag 247 személy étkezett Az összes költségek 2451 írt 32 krra rúgtak. Egy adag meleg ebéd kenyérrel együtt 64'1(1 krba került. A levesosztó állomás költségeinek fedezé­sére hozzájárultak: Budapest fő- és székváros 2 ízben 500 és 400 írttal = 900 írt; a „Pester Lloyd“ szerkesz­tősége 2 ízben 250 frt és 369 frt 40 kr = 619 írt 40 kr; a „Gyermekbarát-Egyesület“ 210 frt; f. é. jan. hó 7-én tartott tánczmulatság tiszta jövedelme 300 frt 32 kr. összesen 2029 frt 32 kr. A kiadás többlete nemes-szivü emberbarátok adományaiból íédeztetelt. melyek közül külö­nösen felemlitendőnek véljük Dr. Babarczi Schwartzer Ottó ur. a „V. K. E.“ krisztina­városi fiókegylet elnökének és családjának 215 frtnvi és gr. Csekouits Endre ő excellencziájáuak 100 frtnyi adományait. A levesosztó állomás teendőit egy bizott­ság teljesítette, mely Dr. babarczi Schwartzer Ottó elnöklete, alatt a következő tagokból állott: Dévai Szöllősy Istvánná urhölgy a gazd- asszonyi teendőkkel volt megbízva. E sok gonddal és fáradsággal járó munkában teljes lelkesedéssel segédkeztek Schischka Jenőné, Valter Vilmosné, Szuly Gizella. Nowák Mária, Csehál Anna, Pet- rik Margit, Csatth Dalma, Garay Gizella és Muchmayer Lujza urhölgyek. mig a felügyeletet Perthl Géza, Dévai S öllősy István, Muchmayer Ferencz, Garay Antal, Czike Imre, Hoppe Rezső és Bosnyákovits Jakab urak felváltva teljesí­tették. Működése alatt meglátogatták az állomást: Gróf Zichy Nándorné, úrnő ő exczellencziája, mint a „V.-K.-E.“ elnöke, özv. grf. Teleki Sán- dorné úrnő ő méltósága, mint az egyesület alel­nöki, Bischitz Dávidul és dr. babarczi Schwartzer Ottómé urhölgyek, grf. Csekonits Endre ur ő exczellencziája. mint a „V.-K.-E “ elnöke és dr. Darányi Ignácz ur, mint a „V.-K.-E.“ fogond^ noka, Gcrlóczy Károly kir. tanácsos, polgármes­ter. mint a közp. járványbizottság elnöke, Ma- tusku Alajos fő- és székvárosi tanácsos, mint hatósági biztos, Gvalokay Lajos rendőr-kapitány, Osztoics Mihály kér. elöljáró továbbá dr. Takács Endre, dr. Farkas László, dr. Heinr eh .Károly, dr. Hoór Károly, dr. Hegedűs János, dr. Rácz BUDA és VIDÉKE István, Walheim János, Fekete József, Kasics Péter, Dr. Steffek Adolf, alsó-domborúi Dolán János, alsó-domborúi Hirschler Miksa, dr. Ne­mes Antal, König Gusztáv, Tálos Gyula s. t. m. Márczius 15. A III. kér. kaszinóban. A III. kér. társaskör márczius 15-én este 7 órakor saját helyiségeiben alkalmi ünnepélyt rendezett, mely nagyszámú s díszes hallgatóság jelenlétében folyt le sikerrel. — E magasztos nap nagy jelentőségéhez méltóan lett megün­nepelve a programm érdekes pontjaival. Az ünnepélyt az „O-budai D.ilkoszorú“ Kölcsey „Hymnus“-ával nyitotta meg. Ezután Rákos István szavalta nagy hatással Ábrányi Emil remek alkalmi költeményét, melyet a szerző szíves engedelmével a kör ki is nyomatott s tagjai között emlékül kiosztott. — Majd ismét a dalkoszorú énekelt s megragadta a jelenvoltak figyelmét egy quartett, melyet a sok újrázásra ismételnie kellett. Ez ének elhangoztával következett az est legkimagaslóbb pontja, midőn kedvelt költőnk: Komócsy József a hallgatóság éljenzése kö­zött lépett az asztalhoz s szabad előadásban szólott a márcziusi eseményekről. Vázolva az ekkor történteket nagy szellemünk: Jókai Mór említésekor lelkes éljenzés tört ki. — Komócsy szokásos gyönyörű előadásának figy formájával és lényegével elragadta a közönséget s midőn intő s buzdító szavakkal befejezte azt, szűnni nem akaró éljenzés jutalmazta, mely után saját ünnepi dalát szavalta el nagy hatással, s ennek befejeztével bizonyára nem csekély örömet oko­zott Benedek Sándor, min. titkár kis hányának e költeménye kéziratának odaajándékozásával. Komócsy remek előadása után ismét az „O-budai Dalkoszorú“ szerepelt; elénekelte a szózatot és több hazafias dalt. A hallgatóság tapsolt a dalkoszoní szépen és szabatosan elő­adott énekszámainak, sőt többször meg is ujrázta. — Azt hiszszük: ez volt az alkalom, hogy e dalkoszoní rehabilitálja magát a visszanémete- sedés vádja alól. Elmondhatjuk, hogy ez mai. fellépése eredményével telj ‘sen sikerült is, s mi szíves örömmel adózunk elismerésünkkel e haza­fias dalkoszorúnak és buzgó karnagyának: H a c k 1 Lajosnak. A szép, lelkes hangulatot keltő ünnepély után 50 terítékes társas-vacsora következett a Schmidt-féle vendéglő külön helyiségében, a hol azután jo hangulatban, czigányzene mellett, késő éjfélig maradt együtt a díszes társaság. — A vacf-ora folyamán pohárköszöntőt mondtak : Gyulányi A. és T a t a y A. dr. Komőesyra. Majd Komócsy igen szép beszédben éltette nagy hazánkfiát: Kossuth Lajost. Mittel­mann dr. a közszellemet éltette. A szellemes ötletekből kifogyhatatlan Komócsy ezután a kölgyekre mondott köszöntőt, mely több ízben keltett derültséget. Gyulányi A. Mii de Jó­zsef kir. tanácsost és nejét, majd ismét K o m ó- c s y T a t a y drt és nejét éltette. Rákos István a kör elnökére: Gyulányi A.-ra és nejére emelte poharát. A társaskör a következő táviratot küldte Kossuthnak Turinba: Kossuth Lajos nagy hazánkfiát, az örökké szép és magasztos márczius tizenötödiki eszmék megteremtőjét üdvözli és reá Isten áldását kéri: a budapesti 111. kér. társaskör. Az estélyen jelenvolt hölgyek névsora: Milde Józsefné, Dr. Tatay Adolfné, Dr. Weber Károly né, Bleyer Káro’yné, Gartenfeld Mórné, Benedek Sandorné, Benedek Józsefné. Grósz Józsefné, Gyulányi Adolfné, Kuucze Lajosné, Schinabeck Engelbertné. Jakobi Józsefné, Milde Alicze, Sitz Hermina és Szidónia, Bauer Lenke, Benedek Gizella, Kor.a eh Aranka és Benedek Jolán. A III. kerületi polgári leány­iskola áltál 1893. évi márczius hó 15-én tar­tott ünnepély műsora a következő volt: Reggel 8 órakor istentisztelet az újlaki r. kath. templomban. Énekek: lm arezunkra boéulunk. Himnusz (Kölcsey), három szólamra. Tartsd meg Isten a királyt! kezdetű ének. Hazád­nak rendületlenül (Vörösmarty), három szólamu. 1 Ima a hazáért és a királyért. Egyházi szónok: Ott Ádám dr. plébános. — Ugyancsak reggel 8 órakor a protestánsok istentisztelete az óbudai református templomban. Egyházi ének. Ima a hazáért. Egyházi szónok : Varga Zsigmond hit­tanár. Himnusz. D. e. 10 órakor az iskola zene­termében az összes növendékek és a tanári kar jelenlétében az ünnepély folytatása. 1. Himnusz. Három szólamra. Harmonium-kiséret mellett éneklik a növendékek. 2. Ünnepi emlékbeszéd (Miért ünnepeljük márczius 15-ikét?) Tartja Göőz József dr. igazgató. 3. Szilágyi Erzsébet. Tóth Kálmántól. Szavalja Schlesinger Irén I. oszt. növendék. 4. A honleány. Rudnyánszky Gyulától, Szavalja Freudenberg Frida II. oszt. növendék. 5. A magyar nyelv. Ábrányi Emiltől. Szavalja Tholt Margit III. o^zt. növendék. 6. Nemzeti dal Petőfi Sándortól. Szavalja Trebiczky Ilona, IV. oszt. növendék. 7. Szózat Három szólamra. Harmóniumkiséret mellett éneklik a növendékek. A iemlomi ünnepélyen a III. kerület elöl­járósága testületileg vett részt; míg az iskolá- han ott láttuk A égh János főv. bizottsági tagot, az iskola látogatóját, valamint nagytiszteletü Mészáros Samu ref. lelkészt. Göőz József dr. igazgató beszédjére, mely­ben oly lelkes szavakban fejtegette, hogy miért ünnepeljek márczius 15 - ét. Yégh János felelt, aki megköszönte dr. Göőz Józsefnek mint igaz­gatónak és mint az eszme tervezőjének, vala­mint a tanári karnak és a növendékeknek a lélekemelő ünnepet. „Ily ünnepek behatása alatt nevelődve — lígy mond — lesz a leányból valódi honleány, a nemzeti érzéstől áthatott anya. Hiszem is, hogy e mozgalomból országos ünnep lesz, hasonló a Szent-István ünnepéhez, melvlyel a magyar királyság nyer kifejezést. Legyen is e szent nap országos, hogy mindenkor dicsőíthessük a legalkotmányosabb királyt, az egyenlőség, szabadság és testvériség eszméit.“ A II. kér. Polgári Kör márczius 15-ét a többi fővárosi körhöz hasonlóan szinte díszlakomával ülte meg, mely alkalommal a kül­tagjain kiviil hölgyek és vendégek is jelentek meg a kör helyiségeiben. Az egybegvült ünneplő ^közönséget az elnök távollétében Bauer József alelnök üdvözölte, egyszersmind felolvasta egy a kör elnökének hozzá intézett és az egybe­gyűltek üdvözletét tartalmazó táviratát. Az ün­nepi beszédet Herman Gyula, a kör jegyzője mondotta el. majd Geizler Kálmán körtag sza­valta el Petőfi „Talpra magyar“ czímű költe­ményét. A szép számmal egybegvült társaság csak a késő éjjeli órákban oszlott szét, előbb azonban még számosán a nap jelentőségére vonatkozó és az alkalomhoz illő pohárköszöntőt mondtak, általáuos tetszést aratva. Különfélék. — A vár fejlődése. Most már végleg el van határozva, hogy Jenő főherczeg a várba költözik és a Batthyány herczegi majorátushoz tartozó palotában fog lakni a dísztéren. A fő- herczegnek ideköltözése reánk nézve nem csak megtisztelő nyereség, de azért is fontos, mert ez a vár fejlődésére nagy befolyással lesz. A fő­herczeg már májusban budai lakos lesz. — Cselka Nándor vikárius ugyancsak május hó elsején az országház-uteza 11. számú házba köl­tözik. mely sokkal alkalmasabb a vikárius eddigi lakásánál. — Rohonczy tábornok térparancs­nok szintén a várban lakik, a mi jelentékeny előny. Mindezekből csak az tűnik ki, hogy a vár fejlődésképes és az ott lakók a hatóságtól megérdemlik a figyelmet. — Tavaszodik a Svábhegyen. A hét elején uralgott enyhe időjárás sok városit csalt ki a hegyek közé. A Svábhegy fensikjain délutánonkint a nyári lakást keresők, kirándulók zaja visszhangzott, központjain pedig bérkocsi­állomások keletkeztek. Ä kirándulók közt láttuk László főherczeget is egy katonatiszt kíséreté­ben. Midőn a főherczegi turista az „Eötvös“- vendéglőbe ozsonára betért, meg sem látszott r jta, hogy ős Buda rengetegeit már bejárta. Követte a népszerű fejedelmi sarjnak férfias és testedző példáját a budai j eun ease dorée is, hogy ifuságunk testben lélekben erős s a ma­gyar is erre minden tekintetben méltó legyen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents