Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-12 / 10. szám

Budapest lö93. '8.1 — Szegény gyermekekért. Az I. kerületi polgári körben a szegény gyermekek felruházására márczins 18-án tartandó hang­verseny teljes műsorát a rendezőség még nem állíthatta ö;sze Nem pedig, mert a műsort még mindég gazdagítani akarja. Eddigelé a követ­kezők Ígérték meg közremüködésöket: Waw- rinecz Mérné, ki férje zongora kísérete mellett régi magyar dalokat énekel, Kaszner Adel és Kaszner Károly Mascagni „Parasztbecsület“ czimü operából egyveleget «adnak elő, a mely a műsor egyik kimagasló pontját fogja képezni. Közreműködnek a jótékony czélra való tekin­tetből Heckel Gabriella, Káldy szép tehetségű tanítványa énekkel; továbbá a „Barátságból“ czimü darabban fellépnek Walter Vilmosné, Iványos Ilona, Deák Jenő, Hajós Mihály, és Bérezik István urak. Kiss Mihály népszínházi tag a budaiak kedvencze Bartos Gyula újabb népdalait fogja énekelni u. m. „Lehullott a virág“ és „Eszembe jut csalfaságod“ czimüeket. A műsornak egyik érdekes száma lesz dr. König Gusztáv felolvasása, ki római útját fogj i ismertetni. Szóval a rendező bizottság, mint már több alkalommal úgy most is mindent elkövet, hogy minél élvezetesebb estélyt szerezen a közönségnek. A mulatság elé ismerve a ren­dezőség buzgalmát és tapintatát az egész budai oldalon feszült várakozással néznek. Meghívók még mindig kaphatók az elnökségnél. A szegény gyermekeknek bizonyára szép összt-g fog jutni, mert olyan nagy az érdeklődés. Mindenki szí­vesen áldoz erre a czélra. — A Budapest II kér. Népkönyv­tár-Egyesület, miként már műit számunk­ban is jeleztük, kitünően sikerült estélyt rende­zett e hó 4-én a „Fáczán“-ban. Valóban mi sem mutathatja jobban, mennnyire szivén viselik e nemes hivatásu intézmény felvirágzását, mint az az örvendetes 4ény, hogy az estélyen együtt ta­láltuk a kerület egész intelligencziáját. E gazdag erkölcsi eredmény a legszebb biztosítéka leend a jövőnek. Az estély ilyetén való sikere a ren­dezőség érdeme, melynek élén Nyilhegvi Rupp Zsigmoudné urhölgy állott. Az est hangverseny­nyel kezdődött, mely minden tekintetben meg­lepte a jelen voltakat. Valóságos tapsvihar volt az, melyet Semsey Mariska k. a. remek énekével keltett, Thomas, „Mignon“-jából adott elő egy áriát, majd Tosti: Vorrei morire-dalát énekelte el a legnagyobb hatással. A szűnni nem akaró tapsviharra magyar dalokra gyújtott. Jurencsák Anna k. a. magyar dalokat adott elő zongárán, mély érzéssel. Mambrini Gyula hegedült; sokkal jobban ismeri őt a budai közönség, semhogy művészies játékát külön megdicsérnünk szük­séges volna. Tóth Elemér zongorajátékával ér­demelte ki a legszebb sikereket. Meglepő tth- nika, finom érzéssel párosulva szép jövőt jósolnak a fiatal tehetségnek. E. Szabó Lajos „A legrövi­debb felolvasás“ czim alatt szabad előadást tartott, mely kitűnő humorával s könnyed elő­adásával jóizü kaczajra haugolta nem egyszer a hallgatóságot. (Előadását mai tárczánk hozza — Szerk.) A hangversenyt a „Harmonia“ daloskor szép éneke nyitotta és zárta be Hoppe Rezső karmester vezetése mellett. Hangverseny után táncz volt, mely a legjobb kedvben kitartott világos reggelig. A négyest 120 pár tánczolta. — Tornászbál. A budapesti (budai) tornaegylet helyiségeiben I. kerület Atilla-utcza 5-ik szám alatt folyó hó 11-én sikerült tornász­bál volt. A mulatságon szép közönség jelent meg. — A Filharmónia társulat Erkel Sándor vezetése alatt f. hó 20-án, este 7 órakor a fővárosi vigadó nagytermében előadja Bach világhirü zeneköltőnek „Romeo-Juliá“-ját, mely­nek közreműködésében a budai dalárda összes működő tagjai Selley Gyula karmester vezetése mellett résztvesznek. Ezen valóban élvezetes hangverseny részvételére, felhívjuk a n. é. kö­zönség figyelmét. — A budai dalárda pártoló tagjai­nak tiszteletére f. évi ápril hó 8-án a II. kér. „Fáczán“ termeiben tánczczal egybekötött rendes dalestélyt rendez. Felkérem enuélfogva a dalárda t. ez. működő tagjait, hogy az előadandó dara­bok művészi betanulása szempontjából minden hét keddi napján, esti 7 órakor tartandó próba gyakorlaton múlhatatlanul megjelenni szíves­kedjenek. Fellner Ferencz jegyző. BUDA és VIDÉKE A Il-ik kér. polgári kör estélye. Az elismerés és köszönetnek igen szép nyilvánulását mutatták a kereskedelmi és ipar­kamarának duna-jobbparti kiküldöttei, midőn f. hó 8-án az egyesült végrehajtó bizottság tiszteletére a II. kér. polgári kör helyiségeiben egy igen sikerült és mint a meghívókban is kitüntetve volt, valóban barátságos vacsorát rendeztek. Az I. II. és 111. kér. igen számos érdemes polgárait láttuk ott egybegylilve, kik mind activ harezosai voltak a lezajlott kamarai választásoknak. Feljegyeztük Szávoszt Alfonz. Del-Medico Ágoston, Beck Adolf és Saxlehuer Árpád urakat, a kamara beltagjait, kik a szives házigazdák voltak, továbbá Schmelhegger Nándor,Krausz Dá­vid. Bauer József, Bernáth Kálmán, Frommer Adolf, Fischer Vilmos, Csiszer György, Hatsek Béla, Haselberger Imre, Sárkány Ferencz, Ke- meter Antal, Mechlovits Béla, Kéky Imre, Futsek Károly, Schifferdecker Antal urakat stb. Vig poharazás közben volt sok sikerült toaszt és lelkes felszólialás. Csak ily alkal­makkor tapasztaljuk, hogy a mi békés budai polgáraink, saját kötelességeik mellett hazafiul kötelességeiknek is teijes mértékben igyekeznek megfelelni, ha arra alkalom nyílik. Nem csoda, hogy eddigi elhanyagolt álla­potokkal a fő- és székváros I. II. és 111. kerü­letekben a polgárok szembeszállni nem igen mertek, mert egyesek felszólamlásai czélhoz nem vezettek és a társadalmi életnek szövetke­zetei, vajmi keveset törődtek a közös ügyek­kel. Most látjuk azonban, hogy csak egy rugóra van szükség, mely őket otthonokból kiszóllitsa, hogy szövetkezve egy hatalmas erővé tömörül­jenek össze. Ily rugó a II. kér. polgári kör is, a mely érdemdús elnökének Del-Medico Ágoston urnák vezetése alatt, feladatává tűzte ki, lokális érde­keinknek kihívását. Az innét kiindult mozga­lomnak egyik sikeres ténye már az is, hogy kerületeink most már a kereskedelmi és ipar­kamarában legalább részben méltóan vannak képviselve. E kiküldöttek erre az estére halasz­tották, hogy választóiknak a bJéjök helyezett bizalomért és a végrehajtó-bizottságnak műkö­déséért köszönetüket fejezzék ki. Szávoszt Alfonz, mint a végrehajtó­bizottság elnöke üdvözli az egybegyűlteket és lelkes szavakban inti polgártársait, hogy az eddigi apáthiából kiemelkedve érdekeinket szi­vünkön hordjuk és minden alkalmat megragadva a közös ügyeinkért vállvetve működjünk. D e 1-M e d i c o Ágoston kiemeli, hogy nem csak a lezajlott kamarai választás legyen im­pulzus a tevékenységre, hanem tovább is fej­lesszük polgári kötelességeinket, mert a főváros budai része az akczió korszakába lépett és moz­galmak előtt állunk, a melyek tetterőre hívják fel polgárait, hogy azoknak sikeres megoldása lehetővé váljék. Legközelebb összeüli a budai kongresszus, mely nemcsak a lokális ügyeknek előmozdítását, hanem kereskedőink és iparosaink helyzetének javítását is igyekezni fog kivívni. Továbbá buzdítja a jelenlevőket, hogy halad­junk állandóan a kultúra terén, mert ez legszebb nyilvánulása az emberi méltóságnak, hogy ez által úgy egyéni, mint hazánk iránti kötelessé­günknek mindenkép megfeleljünk. Beck Adolf a végrehajtó bizottságnak köszönetét fejezi ki és szól kartársaihoz, mint fiatal erője a kamarának, mindig előre törve, az or­szágos kereskedelmi és ipar érdekek mellett kerületeink érdekeit se mulasszák el előmoz­dítani. Krausz Dávid élteti a keresk. és ipar­kamarának budai delegáltjait, kik mozgalmuk és megválasztatásuk által felébresztették ezen kerületeket letárgiájukból és a sikernek ezen példája buzditólag fog hatni újabb tevékeny­ségekre. Saxlehuer Árpád poharát üríti a II. kér. polgári körre és annak érdemes elnökére, kinek vezetése alatt indult ki az a mozgalom, mely hivatva lesz az ország fővárosának duna- jobbparti részén, méltó viszonyokat teremteni. Még beszéltek Sárkány, Kéky, Ke­rn e t e r és többen, a budai ügyeket érdeklő igen élénk eszmecsere után a jókedvű társaság csak az éjféli órákban oszlott széjjel. Márczins 12. A végrehajtó-bizottság működését azonban nem fejezte be mivel S á r k á n y Ferencz indít­ványára mint állandó dunajobbparti kereskedelmi és ipari bizottság alakult meg, mely bizottság síkra fog szállam minden fontosabb alkalommal a budai kereskedelmi és ipari érdekek fejlesz­tése érdekében. Budai piacz. Bombatéri piacz, f. hó 8-án: Tojás. 1 drb 2—3 kr., 10—20 drb 40-40 kr.: tyuk párja 1.80—1 90 kr.; csirke, 1.50—1.60 kr.; kappan 2 20 — 2é-H) kr.; récze, hizott —.-----.— ; réc ze, sovány —.---------.— kr.; lúd, hizott 5.-----.— frt, sovány —.—--.— Irt; pulyka hi zott 6.-----7.— frt, sovány —.------.— frt; tej 6— 12 kr., tejfel 30—40 kr. literje; irósvaj, 1 kgr. —.84—1.— ffir, tehéntúró 20—22 kr. juhturó 1 kgr. 56-----kr. Zöldség: sárga-* ré p\ 1 csomag 2 — 6 kr ; petrezselyem, 1 csőm. 2—6 kr.; zeller és egyéb 1 drb 2—5 kr., kara- láb 1—2 kr. ; vöröshagyma, 1 kgr. 8—12 kr.; foghagyma 22—24 kr.; vörös répa 1 drb 1—2 kr.; torma (l drb)édes 10 -20 kr.; 1 drb erős torma 2—5 kr. Várbeli pia cz, f. hó 11-ről: Tojás, egv drb 3 kr., 17 —18 drb 40 -40 kr.; tvuk párja 1.60—2.20 kr.; csirke, párja 1.40—1.50 kr.; kappan párja 2 80 — kr.; récze bízott párja —.— —.—, récze sovány —.— —.— , lúd hizot% párja —.— —.—, sovány —.—, pulyka 7.— frt; tej 6 —10 kr., tejfel 30—40 kr. literje; irósvaj 95— 1.20 kr., túró 20—21 kr, Zöldség: sárgarépa, 1 csomag 2—6 kr.; pet­rezselyem, 1 csőm. 2—6 kr.; zeller 1—5 kr.; karalábé 1 db 1—3 kr.; vöröshagyma, 1 kgr. 8 —12 kr.: foghagyma 1 kgr. 24 — 26 kr.; vörös répa 1 db 1—4 kr.; torma édes 1 drb 10—20 kr. ; torma erős 1 drb 1—5 kr. Közgazdaság. — A magyar leszámítoló és pénz- váltóbank folyó hó 7-én tartotta közgyűlé­sét. Az igazgatóság bejelentette a közgyűlésnek, hogy 112 írtban állapította meg azon árat, melyen a régi részvényeseknek az uj részvények felajánltatuak és hogy ezen áron kívül a név­érték, vagyis 100 frt után 1893. január 1-től az átvétel napjáig számítandó 5'70-os folyó­kámat és a részvénybélyeg lesz lefizetendő. Tu­domására hozta végül a közgyűlésnek azt is, hogy nehány előkelő pénzintézetekkel oly meg­állapodásra jutott, mely szerint ezek a netán a részvényesek által nem kívánt darabokat ugyan­azon ár mellet, mely a részvényesekre mérvadó fix átveszik miáltal a tőkefelemelés keresztül­vitele biztosítva van. Az igényjog gyakorlására adandó határidő legközelebb fog hirlapilag köz- zététetni. — A salgótarjáni kőszénbánya r.-t. jelentése szerint az 1892. év elején az enyhe időjárás c-ökkentette a darabos szén fo­gyasztását, a tavaszi duzzadások a báuyákb.an drágították a termelési költségeket, de a gyári szén iránt az egész év alatt igen élénk volt a kereslet, úgy, hogy a múlt üzletév jó ered­ménynyel zárul. A társulat 1892-ben 7,645 814 q kőszenet termelt, 516.046 q-ral többet, mint az előző évben. A tiszta nyereség 1,038.364 frt. 82 krt tesz, a melyből 25.000 darab részvény­szelvényt 28 írtjával váltanak be. Végül meg­engedte a közgyűlés, hogy a társulat kisebb ingatlanait — bányák kivételével — az igaz­gatóság is eladhassa és a társulat tőkéit ma­gyar állampapírokba helyezze el. A közgyűlés határozata folytán, hogy a részvényszelvéuyt márczius 6-tól kezdve beváltja, a tőzsdei jegy­zékben e naptól fogva társulati részvények szelvény nélkül jegyeztetnek. — A magyar ipar- és kereske­delmi bank részvény-társaság 1893. márcz. 24-én délután 4 órakor Budapesten az intézet saját helyiségében, Nádor-utcza 4. sz. a. tartja meg Il-ik rendes közgyűlését. — A Magyar Aspbalt-részvény- társaság Márczius 5-éu tartotta meg Dr. Országh Sándor elnöklete alatt rendes közgyű­lését. Az igazgatóság jelentéséből értesülünk, hogy a társaság az üzlet nagymérvű terjedése

Next

/
Thumbnails
Contents