Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-05 / 9. szám

Budapest 1893. (6.)

történeti események fölemlitésével fűszerezte. Az elismerés tapsai méltán megillették a veterán- paedagogust. — A másik felolvasást Farkas Elek, főv. tanító tartotta az egyhuzamban való tanítás szükségességéről. Alapos érvekkel támogatott s szépen irt értekezése meglehetős nagy vitát provokált, melyben T r á j 11 e r Károly, Rákos István, Nagy László, S c h w e t z Vilmos s. tanf, L a k i t s Vendel ésKoncsek Lajos nyilvánítottak pro és contra nézeteket a kérdést illetőleg. A közgyűlés azután szavazással döntött a kérdés fölött, s a többség az egyhuzamban való tanítás helyessége mellett tört pálczát. — Az ülés folyamán hirdette ki az elnök az egyesület által a f. évre megállapított pályakérdéseket is, melyekről jövő alkalommal számolunk be.

— Az első budai polgári beteg- segélyző-egylet ünnepélye. Február hó 26-án tartotta az „Első budai polgári beteg- scgélyző és temetkezési egylet“ 10 éves fennállásának ünnepét. A tisztán családias jellegű s csakis az egylet tagjaira kiterjedő ünnep reggel 9 órakor az országúti plébánia szentegyházában tartott ünnepi isteni tisztelettel vette kezdetét, melyen a Kapisztranus ferenczrendiek főnőké czelebrált fényes segédlettel.

Délután 4 órakor nyílt meg az egyletnek 10-ik-rendes közgyűlése, mely magatartásban és haugulatban — kifolyásakép a mai napnak — egészen elütött a sablonos közgyűlésektől s az elnöknek, Bauer József fő- és székvárosi törvh. biz. tagnak az egylet élén töltött 5 évét azzal hálálta meg a közgyűlés, hogy nejét, Eisenmann Alojzia úrnőt riadó lelkesedéssel és egyhangúlag disztaggá választotta meg. A gyűlés a II. kér. polgári kör szívességéből, ennek nagytermében tartatott meg.

Ugyancsak itt tartotta meg az egylet a napot bezáró közvacsoráját is, a melyen az egyleti tagok által bevezetett jóbarátaikon kívül, kedves \endégekíil Hampel Sándor kér. elöljáró, Del Medico Ágoston, a kör elnöke, Wimmerth Károly gyógyszerész, Petsits Márkus egyleti orvos, Dr. Józsa Mihály kér. jegyző, Erdélyi Gyula a „Buda és Vidéke“ szerkesztője és Meditz Jánosné, az egylet lobogójának keresztanyja, Hankl Lajos országúti kántor és sok mások jelentek meg.

Fesztelen jó kedv jellemző a vacsorát. Elnök a vendégekre emelvén poharat, utána egyik felköszöntő a másikat érte. Petsits Márkus a tagokra, Hampel SaaHor a hölgyekre, Miletics József Del Medico Ágoltonra, Del Medico Ágoston a fizikai és szellemi jótékonyságra később a B u d a és Vidéke felvirágzására. Hble Lajos Meditz Jánosnéra, Kéky Imre az egylet orvosaira, majd Bauer Józsefnére és Wimmerth gyógyszerészre. Fel se lehet sorolni kik és mi czimen emeltek poharat.

— Kinevezés. Dr. Csorba Ferencz miniszteri fogalmazó miniszteri titkári czimet és jelleget nyert. Csorba Ferencz a budai társadalomban előnyösen ismert kiváló egyéniség és kinevezése széles körben okozott köztetszést. Irodalmi téren is jól ismert neve van Két müve különösebb feltűnést keltett, az egyik a „Clo- túret“, a másik a katholikus autonómiát táx-gyalja. A fő- és székváros törvény- hatóságában, melynek tagja, önélló férfias felszólalásairól és erélyéről eléggé ismeretes. Szellemileg nagy tevékenységet fejtett ki a II. kér. polgári körben. Az ott tartott felolvasások szerzőinek nagy számát az ő buzgóságának köszönhetjük. Kiváló egyéni tulaldom-ága, hogy ő szellemi képzettségének fellebbvalóságát egyszerűbb emberekkel szemben soha sem érezteti meg, feltalálja magát minden ember eszmejáratában és mint minden igazi gentiemen, valódi demo- cn.ta a szellemi harezosok táborában.

— A honvédszobor koszorúja. Szelestey Gézáné elnök s a koszorú-bizottság hölgyei fáradhatatlan működését nem várt eredmény fogja jutalmazni. A társadalom minden rétegében hallatlan érdeklődés mutatkozik az iránt az ügy iránt, mely nem csak a bizottságé hanem az egész magyar birodalomé, minden magyar emberré. Nem csodálkozunk rajta mert biztosak voltunk benne, hogy a mindenkor hazafias katholikus papság is magáévá teszi e ke- gyeletes ügyet. A mint értesülünk a főpapoknál járt küldöttség ivén tetemes összeg gyűlt

BUDA és VIDÉKÉ

össze ezeknek hozzájárulása által. Zala György művész a koszorú modelirozásával e napokban már elkészül.

— Szökőkút az alagutban. Az

alaguton járó kelők tegnap egy nagy meglepetésben részesültek, mint egykor Áron vesszeje érintkezésére viz fakadt a sziklából, úgy az alagutban is egy kalapácsütésre vastag sugarú szökőkút ömlött ki a járó-kelők nyakára.

— Halálozások. Laszky Márton, a magyar államvasutak jegynyomtatója, 63 éves korában meghalt hosszú szenvedés után. Már- czius hó 4-én délután 4 órakor temették el a II. kér. 18. sz. házból — Sehe del Jánosné született Zánder Mária élete 41-ik évében meghalt. Jó nő és jő anya volt. Férjén és gyermekein kívül sokan siratták és kisérték ki németvölgyi temetőbe. — Postl J. déli vasúti titkárt és az első kerti- leti polgári kör kedvelt tagját súlyos csapás érte. Elvesztette kitűnő édes anyját. Nagy részvéttel temették el.

— Krisztinaváros emelkedése. Mint halljuk, az alagút ntezában levő „Alag- uthoz“ szimzett kávéházi helyiséget a jó hírnévnek örvendő várbeli kávés Wellisch Zsigmond bérelte ki, a ki is azt a legmodernebb igényeknek megfelelőleg alakíttatja át és már a jövő hóban meg fogja nyitni.

— Meghívó a „Budai kath. legény-egyesület“ helyiségeiben (II. kér. Apor-utcza 4. szám.) f. é. márczius 5-én d, u. 5 órakor tartandó értekezletre. Tárgy: a Belügyminisztérium és Budapest fő- és székváros tanácsa által a „kath. tanonezokat védő egyesület “ jóváhagyott alapszabályainak kiegészítése. Budapesten 1893. márczius 2-án. Turcsánvi Dezső ideiglenes jegyző.

■— Közgyűlés. A budai Chevra-kadisa egyesület márczius hó 12-én délután 3—5-ig tartja tisztújító közgyűlését a budai izraelita hitközség tanácstermében. Választanak 3 fő- 3 alelőljárót, 15 választmányi, 5 póttagot és 3 számvizsgálót. Választási joga van minden oly férfinak, ki tagdíjjal nincs hátralékban. Elnöknek dr. Ernvei Mór van kijelölve.

Közgazdaság.

— Az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár közhírré teszi, hogy ezentúl 48V2 éven át fizetendő évi 5ü/0-os járadékkal törlesztendő jelzálogi záloglevél kölcsönöket is engedélyez. Az 5°/0-os évi járadékban a kamat és a tőketörlesztési hányad benfoglal- tatik. Ezenkívül a takarékpénztár úgymint eddig, továbbra is 45 éven át 51/.2°/0-os járadékkal törlesztendő záloglevél-kölcsönöket, nemkülönben jelzálogi készpénz-kölcsönöket is ad. A jelzálogi kölcsönök e három neme közt a kölcsönkérő szabadon választhat. Értesítések és kérvény - űrlapok a takarékpénztár titkári hivat ilában átvehetők. Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár.-— Közgyűlések. Márczius 5. U j 1 a k i tégla és mészégető részvény-társulat d. e. 11 órakor V. Béla-utcza 5. sz. — Magyar aszfalt részvén y-t ársaság Andrássy-ut 30. d. e’ 11 órakor. Márczius 8. — Pannónia gőzmalom d. u. 724 a Lloyd kis termében. Márczius 11. — Pesti magyar kereskedelmi bank d. u. 6 órakor. —• Első b u- dapesti gőzmalom részvénytársaság

V. Klotild-utcza d. u. 4 órakor. Márczius 12. — Budapest szent lőrinczi téglagyár d. e. 10 és V, órakor Zrinyi-utcza 4. sz.

— Pályázat, Az 1892. II. t-ez. értelmében Budapesten ezredéves nemzeti kiállítás tartatik, mely a városligetben fog rendeztetni.

A kiállítás két főcsoportból fog állani, még pedig:

I a történelmi kiállításból,

II. a jelenkori kiállításból.

A történelmi kiállítást egy e czélra külön emelendő épületben szándékozom rendeztetni.

Pályadijban kívánom részesíteni:

1-szür azon pályaművet, mely a leghelyesebben és legczélszerübben megoldja az elhelyezés kérdését, azaz a kiállítás tartozékát képező összes építmények és létesítményeknek úgy általános, valamint viszonylagos elhelyezésének módját.

Mái czius 5.

2-szor: azon pályaművet, mely az alantabb jelzett"eszmének leginkább megfelelő tervrajzot mutatja be.

Minthogy a tervezett kiállítás a honfoglalás és a magyar állam ezredik évfordulója alkalmából rendeztetik, ennélfogva különös gondot kívánok fordítani arra, hogy a kiállítás ezen jellege kellően kidomborodjék és hogy különösen azon építmény, a melyben a kiállítás történelmi része lesz elhelyezendő, külső kiképzésére nézve is az említett jellegnek és czélnak megfelelő és ahhoz méltó legyen, E feladat megoldandó és ezen épületnek tervrajza bemutatandó. A pályázatban részt vehet minden magyar honpolgár, még pedig vagy a kitűzött kérdések egyikére vagy mindkettőre nézve.

A részletes pályázati programúi, valamint a városligeti terület jelenlegi helyzetrajza a Kereskedelmi Muzeum Tudakozó Irodájában (Akadémia-utcza 12.) naponkint délután 3 — 6-ig átvehetők.

A pályázati határidő az első kérdésre nézve 1893. évi márczius hó 31-ik. a második kérdésre 1893. évi április hó 30-ik napja.

A jeligével és lepecsételt jeligés levéllel ellátott pályaművek a jelzett napokig déli 12 óráig a kereskedelemügyi miniszter segédhivatali igazgatójánál vevény mellett benyújtandók.

A kitűzött határidőn belül beérkezett pályamunkák nyolcz napig közszemlére lesznek kiállítva, Ezen idő letelte után a tervek előze- zetesen egy szakférfiakból kinevezendő bizottság által fognak megbiráltatni, s annak véleményével együtt a kiállítási országos bizottság elé terjesztetni, mely a jutalom odaítélése iránt javaslatot teend.

Az első kérdés leghelyesebb megoldása 2000 (kétezer) koronával, az azt legjobban meg közelítő második pályamű 1000 (egyezer) koronával fog jutalmaztatni, A második kérdés leghelyesebb megoldása 4000 (négyezer) korona, az azt legjobban megközelítő második pályamű 2000 (kétezer) koronából álló pályadijban fog részesülni.

A megjutalmazott pályaművek a kiállítási alap tulajdonába mennek át s azok kivitele iránt a kereskedelemügyi np kir. miniszter rendelkezik. A kereskedelmügyi m. kir. miniszter.

Budai piacz.

B o m b a t é ^j.vp i a c z, f. hó 1-ről: Tojás, 1 drb 3—3Vs kr.; csirke, párja 1.80—1.60 kr.; tyuk 1.40—2.— kr,; kappan 2.40—2.50 xkr.;

lúd 6.-----7.50 frt; pulyka 6.------7.50 frt;

ny

úl —.80—1.— kr.; tej 7—12 kr., tejfel 30—;

35 kr. literje; irósvaj 1.-----1.05 kr., túró 20—

25 kr. 1 kgr. Zöldség: sárgarépa 1 csomag

3—7 kr.; petrezselyem, 1 csőm. 3—7 kr.; zeller és egyéb 2—b kr.; karaláb 1—2 kr.; vöröshagyma, 1 kgr. 9 —12 kr.; foghagyma 22— 25 kr. ; vörös répa 1—2 kr.; torma (1 drb) édes 10—20 kr.; 1 drb erős torma 2—5 kr.

Várbeli piacz, f. hó 4-ről: Tojás egv drb 3—5 kr.; csirke, párja 1.20—1.40 kr.; tyuk 1.50—2.00 kr.; kappan 1.80—2.60 kr.; lúd 5.60—7.— frt; pulyka 6.80—7.— frt; nyul 1.00—1.30 kr.; tej 6—10 kr., tejfel 30— 40 kr. literje; irósvaj 1.-----1.20 kr., túró 20—

25 kr. 1 kgr. Zöldség: sárgarépa, 1 csomag 3—7 kr.; petrezselyem, 1 csőm. 3—7 kr.; zeller és egyéb 2—5 kr.; karaláb 1 —2 kr.; vöröshagyma, 1 kgr. 8—10 kr.: foghagyma 24—

26 kr.; vörös répa 1—3 kr.; torma (1 drb) édes 10—20 kr.; 1 drb erős torma 1—3 kr.

Borjú hozatott mintegy 100 darab, da- rabonkint eladatott 13 írttól 30 írtig élő súlyban 42—46 kr. kilogrammonként, pecsenyema- lacz volt 20—25 drb darabonként 2 írttól 3.50 frt kelt drbként, élő 44—46 kr. klgrként.

A kiadásért felelős : Dévai Szöllösy István.

Felelősszerkesztö : mindszenti Erdélyi Gyula.