Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-26 / 8. szám

Budapest, 1893. II. évfolyam 8. sz. Vasárnap, februárius 2(1. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Az I. kerületi polgári kör és a II. kér. polgári kör, valamint a krisztinavárosi vöröskereszt fiók-egylet hivatalos közlönye. hol KIíH>ó-íIIY ÄTÄZ, előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér., Krisztina-utcza 14. szám. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér., Pálya-ntcza 2. szám, 33. ajtó, kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Egyet-mást Tabánról. Irta: Aim Károly. I. Népszámlálás idejében volt, hogy Kőrössy József, a székesfőváros statiszti­kai hivatalának érdemdús igazgatója ini- tiativámra maga is szükségesnek találta, hogy az I-sö kerület azon lakóit is kel­lene összeírni, kik rendes lakhely nél­kül, éjjel ott húzzák meg magukat, hol nekik a véletlen menedéket nynjt, vagy az ismert lebujokban és pinczeürökben csakis éjjel fellelhetők. A megbeszélt terv csakhamar kivi­telre készen volt s így egy esküdt és két rendőrrel, a népszámlálási biztos napi felvételeivel ellátva, éjfél felé, zord hi­degben elindultunk — Tabán rejtekei felé. Hirnök-utcza 3. szám! Casinónak hívták e házat. Közelebbi megjelölés és feltalálás kedvéért pedig a Casino név előtt azt az epithetont alkalmazták, me­lyet némely rakonczátlan mesterinasok német nyelven megdorgálásánál hasz­nálnak. Egy düledező, alacsony házikó, mely­nek kapuja huzamosb kopogtatásunkra kinyílt. A ház tulajdonosnője, egy tisztessé­gesnek látszó matróna, kérdezésünkre nem tud más lakókról, mint a kik a nép­számlálási biztos által fel lettek véve. Lakik tehát a házban S egyén. Igenis nyolczan. Ez nagyon pontos felvétel, vá- laszolá a kapu között megálló asszon}^- ság -— és be akarja csukni a kaput. Szemünk azonban egy mélyen fekvő pinczeajtóra irányult, melynek kinyitását kívántuk. Ez azonban nem volt egy könnyű dolog, a pincze ajtót — bár nem volt bezárva és- kezünk mozgásának engedett — valami láthatatlan erő tartotta és annak kinyitását akadályozta. Folytatott és mind erősebbé vált rázkódtatásunkra valami szakadás volt érezhető, a pinczeajtó kinyílt és — em­beri hang hallatszott a mélységből. Rendőrök előre, — ide a lámpások­kal ! Soha nem érzett, kimondhatatlan bűz ütötte meg orrunkat és külömböző gondolatok közt lehatoltunk — a Casino fenekére. Az első egyén — a portás — a kinek teste a pinczeajtó belsejében erő­sített azon spárga telefon-vezetékkel volt összekötve, a melyet a pinczeajtó kinyi­tásakor kettészakítottunk — egy ismert koldus volt, kinek működési tere a ta­báni csavargőzös-állomás mellett létezett — meg sem mozdult. Tovább aludt ron­gyaiban a puszta pinczealjon. Azóta sem láttam. Testén át behatoltunk a Casino mé­lyebb részeibe. Öreg-ifjú, férfi-asszony, gyermekek voltak itt rendetlen csomagokban, a pá- 1 inkának még e légkört is túl ható pá­rolgásaiban, egymást átölelve s igy me­legedve, ágynemű nélkül fekve a puszta földön és feledve álmukban nyomorúsá­gukat. Harmincznyolczan voltak e patkány- űrben, kikkel a népszámlálás anyagát szaporítottuk. E ház később lebontatott s igy vele e nevezetes Casino is megszűnt. Menjünk tovább! Holdvilág-utcza 14-ik szám! A biztos nappali adatai szerint la­kik benne 15 egyén. A háztulajdonos, ki ezenfelül tejjel boldogítja embertársait, szintén nem tud több lakóról. Az eresz alatt, a földdel egy magas­ságban, alig észrevehető csapóajtó kelti itt fel figyelmünket. Nyissa csak fel ezt az ajtót! Meg akarunk győződni, nem-e tudta nélkül lopódzott be ide mégis valaki s igy háza biztonsága is veszélyeztetve lehet. Nagy habozás után a pinczeajtó fel- buzatott. Sötét tátongó ür előttünk. A 1 leeresztett lámpákkal lépcsőt vagy valami lejáratot felfedezni nem lehet. Ez ür lakói bizonyos elővigyázattal voltak; a lépcsőt egyszerűen behúzták a pinczébe. A rendőrnek — hanganyagának ismételt felhasználásával — sikerült e pinczét is megeleveníteni. Egy lépcső támasztatik alulról a pinczenyilás elé és azon leereszkedtünk. Akárcsak a dunai rakpart pesti olda­lán lettünk volna. Az ott dolgozó tót atyafiak egy jó része talált itt menedé­ket. Huszonegyet olvastunk össze. Hanem még mindig tovább! Felsőhegy-utcza 4. szám! Mit kívánnak az urak ily későn nálam! Az én házamban a legnagyobb rend van, azt tudja a, rendőrbácsi is! No de Berki néni! nem bántjuk mi önt, csak kíváncsiságból jöttünk ide, vál­jon a hegyoldalba fúrt lyukban nem-e tartózkodnak ily hidegben farkasok vagy egyéb^ vadállatok. És csakugyan! Egy pékkemenczéhez hasonló, (oly alacsony de sokkal rövidebb) egyenesen a hegyoldalba beásott űrben, melynek bejárata egy kővel volt jelezve, három — suhancz hált. Most már le az alsóbb régiókba! Döbrentei-utcza 3 9. számú ház, — kis Páris! Elnevezését onnét vette, mert ke- menczealakú szűk udvarába néha-néha, ablak nélküli, az egyes lakosztályokat összekötő folyosóira pedig soha, de soha Istennek éltető napsugara be nem ha­tolt. Tehát Dumas „Páris titkai“ földfe­letti katakombái. A ház két emeletes és elég tisz­tességes külsőt mutat. Megkezdjük itt is a vizsgálatot alulról. — Egy rendőr maradjon a ka­punál, nehogy a tulajdonos azt állítsa, mikép az itt találtakat maga a bizott­ság csempészte be házába, legnagyobb bosszúságára és megütközésére. Meredek, nyirkos, a legnagyobb elő- vigyázatot parancsoló falépcsőn le a föld mélyébe. A levegő dohos, tele azon kimond­hatatlan szaggal, melyet a piszok, a leg­alsó fokon álló emberek kigőzölgése és a rothadás vegyüléke alkot. Benne vagyunk, az emberek között! Szédítő atmosféra! Itt — majdnem négy ölnyi mélységben, jóformán elevenen el­temetve — 22 lelket mentettünk meg — a népszámlálásnak. Felérve a szabadba, rövid hálát mondtunk az Istennek szerencsés meg­mentésünkért és hozzáfogtunk a jobb- módú éjjeli madarak összeolvasásához. Ezek — rendesen nógyen-öten, úgy a hogy a sors őket összehozza, ismeret­lenül, egymást átölelve, a lelkes bérlő jószívűségéből, no meg lOkrnyi belépti- dij mellett a konyhában a puszta földön fekszeuek. Ilyenekből tikerültek az egész ház­ból 49-en és ezeket is beszolgáltattuk a többi anyaghoz. E ház is tért engedett az általános szabályozásnak. Most uraim, egy kis pihenőt, melyet elővigyázatból is kell vennünk, — ármá­diánk szaportására. Először már veszedelmesebb a hely, a hová most készülünk és másodszor most ujabbi vizsgálatunk tárgya — a vaskörte — négy kapuval bir, — négy kaput pedig két rendőr tudvalevőleg nem őrizhet. Számban megerősödve, elindultunk tehát a feliérvári-út 4—6. és promontori- út 3 — 6. számú, úgynevezett vaskörte házba Hosszabb utunkon elmélyedtünk az emberek mostoha sorsa felett, annyi nyomor láttára, azonfelül még egyéb gondolatok is bántottak s igy elérkeztünk ' a kitűzött házba.

Next

/
Thumbnails
Contents