Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-12-17 / 50. szám
Budapest, 1893. lí. évfolyam 50. sz. Vasárnap, deczember 17. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI UETILAI' Az I kerületi polgári kör és a II. kér. polgári kör, valamint a krisztinavárosi vöröskereszt fiók-egylet hivatalos közlönye. KIÄI>0-HIYÄTÄr, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér., Krisztina-utcza. 14. szám. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér., Pálya-ntcza 2. szám, 31. ajtó, kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Buda körútja. Azt mindenki tudja, hogy Pestnek már vannak kőrútjai szépek, pompásak, míg Budán ez csak óhajtás — jámbor óhajtás. Pedig hogy milyen szükség van erre, azt napról napra mindinkább jobban érezzük nemcsak szépészeti, de forgalmi szempontból is. Forgalmi szempontból azért jogos ez a kívánság, mert a budai körút a 30 évi adómentességgel kiépült pesti körútnak mintegy összekötő részét képezné, másrészt a budai körútnak kinyitása és végleges rendezése esetén a Krisztinaváros, Tabán és Városmajor is alkalmas közlekedési eszközökkel és villanyvonattal lenne ellátható. Hogy ez nem sokára teljesedni fog, most már biztosan remélhetjük, mert a hatóságnak a budai körútra kellő módon kiterjedt a figyelme s azt a Margithid- tól a Döbrentei-hidig rendezni fogja és a bogy Pesten történt, itt is kiterjeszti a 30 éves adókedvezményt. A budai körútnak egy kis része a Krisztina-körúttól már is kiépült, de az állapotok szánalmasak és nem egy székes főváros emeléséhez és hírnevéhez illők. Legelső és legfőbb baj az, bogy a Krisztina-körúton, mintha csak bakter- házaknál volnánk, petroleumos lámpák pislogása rontja a járókelők látóképes- sógét. Mit szóljunk annak a járdának nevezett valamihez, melyen ép úgy, mint a kocsiúton, a közlekedésre az óriási sár miatt csakis egy elkeseredett jó úszó vállalkozhatik ? Mi lesz majd most, a mikor az elöljáróság a havat ide hordatja és alkottatja a havasokat, melyeknek elolvadása után vadkacsa-tenyésztésre alkalmas tavak szoktak képződni ? Az Aszalay-telken épülő új iskola előtt a sár már olyan rengeteg és olyan folyékony, hogy ha ennek elkaparásához nem látnak, a csavargőzös-vállalat itt is állomást nyithat. Ilyen élénk közlekedési helyen járda nélkül nem lehet lenni. Kérjük a járda elkészítését a Krisztina-körút mindkét oldalán s az iskola előtt pedig lehetőleg faburkolatot. Arról sem volna felesleges rendelkezni, bogy a telektulajdonosok telkeiket az utczavonalban kerítsék be . . . Sok itt a baj. Majd meglátjuk, mikor kezdenek az orvosláshoz. Reméljük, mielőbb. P. CZ. A kultúra és könyvtáraink. A nemzetnek ereje, annak műveltsége, boldogsága csak a műveltség által biztosítható anyagi és erkölcsi jóléte. Műveltség ad tartalmat az egyesnek, hatalmat az összességnek. Ennek tudata vezeti a népeket, midőn korunk lázas versenyében a műveltség felsőbbségének elnyerésére törekednek. A gyermekek oktatása az iskolára tartozik; a felnőttek ismereteiket azonban csak önművelés által gyarapíthatják, ennek pedig eszköze: a könyv. Egy német tudós szatirikus mondásával élve: Bücher regieren die Welt, die Tinte ist das fünfte Element, und die Presse die Artel lerie der Gedanken. A könyveket kell tehát megkedveltetnünk, bárkinek hozzáférhetővé tennünk: nyilvános könyvtárakat kell létesítenünk. A Dunántúli Közművelődési Egyesület múlt héten értekezletre hívta egybe a különböző kulturegyesületek képviselőit, hogy tanácskozzanak az ez ügyben megindítandó országos mozgalom módozatai felett s a megjelent diszes társaság, a kormány képviselőjének ígérete már magukban hordják a félsikert. Örvendünk a megindított mozgalomnak, mert ez alkalmat ad nekünk is, hogy Budának kulturális viszonyaival röviden foglalkozzunk. Azt hangoztatta az értekezlet, hogy a mozgalomban a vidékre kell a fősnlyt helyezni; részben osztjuk e kultúrpolitikai nézetet, <Je ne feledjük, hogy Magyarország csak akkor lesz nemzeti nyelvben és érzésben erős, ha az ország szive minden izében az. Különösen Budára vár még e téren sok tenni való, mely Pest rohamos haladása közepette háttérbe szorult. Hagy hátrányára vannak a környező, túlnyomólag idegen ajkú községek, melyek gyűrűként veszik körül, elfojtják nyelvét s megakadályozzák, hogy a dunántúli magyarság zömével egyesülve, nyelvkincséből erőt merítsen. Nem kérdjük, mennyit tett a D. K. E. a Dunántúlnak ezen a részén; megnyugodtunk mér abban, hogy itt csak saját erőnkre vagyunk utalva, de a sikernek előbb-utóbb megjönnie kell. A könyvtárak létesítése ügyében megindított mozgalomnak két iránya lehet, miként a könyvtárak is két nagy czélt szolgálnak: a tudományos műveltség előmozdítását és a nemzeti nyelv terjesztését. Ebből a két szempontból vizsgálva fennálló viszonyainkat, az eredmény — megváltjuk — épen nem megnyugtató. Budának' tudományos alapokon nyugvó könyvtára, az egy-kót középiskolai könyvtárt kivéve, mely mint ilyen azonban csak az intézet tanárainak áll rendelkezésére, nincsen. Ha valaki egy tudományos könyvhöz akar férni, idő és fáradság árán Pestnek valamely nyilvános könyvtárát kell felkeresnie; elképzelhető, hogy mily hátránynyal jár ez tudományos közéletünk kifejlődésére. Ami könyvtáraink másik czélját, a nemzeti nyelv terjesztését illeti, itt is visszás állapotokkal találkozunk. Immár a minden kerületben fennálló népkönyvtárainknak volna a feladata, hogy jelesebb irodalmi termékek s közhasznú, ismeretterjesztő munkák által a magyar nyelvnek tért hódítsanak. E helyett népkönyvtáraink — tisztelet a kivételnek — jórészt idegen nyelvű könyvekkel vannak tele, mivel a czélt megközelíteni természetesen nem lehet. Budának legfontosabb kérdései közé tartozik, egy nyilvános közkönyvtár létesítése, a népkönyvtáraknak pedig reformálása. És ennek megvalósítása nem is járna oly nehézségekkel, melyek annak keresztülvitelét megakadályoznák. A főváros Budán a vigadó és egy iskola czóljaira legközelebb nagyobb- szabásu épületet emel. Ez épületet tartjuk középponti fekvésénél fogva a legalkalmasabbnak, hol csekély áldozatok árán a létesítendő könyvtár olvasótermet és szükséges könyvtári helyiséget lelhetne ; az állam segélyével és a társadalom támogatásával pedig rövid idő alatt össze lehetne hozni azt a könyvanyagot, mely annak alapját megvetné. Ha másként nem, társulás utján lehet, sőt kell az ügyet a megvalósuláshoz segíteni s ez volna Budának leg- móltóhb részvétele ezeréves fennállásunk ünnepén. Jnrmann Győző. Ó-budai viszonyok. Semmivel sem jellemezhetnek jobban O-Bucla mostani viszonyait, mint e néhány szóval: — derék egy czirkuszijáték! A komoly és önzetlen lelkes törekvések immár annyira devalválódtak a folytonos személyes, illetve pártharezok tusájában, hogy méltán csak egy czirkusz porondján prodnkáltatni szokott mérkőzés impresszióját keltik az objektiv szemlélőben, melyben rendesen nem az any- nyiszor hangoztatott közérdek, mint inkább csak a másik félnek legyűrése a czél. Mindenki előtt eléggé ismeretes, bogy a legutóbb lezajlott képviselői választások alkalmával jött létre a szakadás a III. kerület társadalmában s hogy azóta az irányadók az álta-
