Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-12 / 45. szám

Budapest 1893. ''ŐJ

BUDA és VIDÉKE

November I 2.

azokban 105 hölgy és 151 férfi vett részt. Az összes látogatók száma 8560 volt. Megköszönte a nem remélt megtiszteltetést és különösen a hölgyeknek fejezte ki háláját a Lawn-tennisben tapasztalt kitartásért. Ujabbi éljenzés követte a választ és a társaság azzal búcsúzott el a játéktértől, hogy „Viszontlátásra a jövő évben.“ Az ünnepélyt a tornászok az Attila-utczai torna- csarnokban rendezett kedélyes vacsorával rekesztették be, melyen tósztokban nem volt hiány.

— A vörös-kereszt egyleti Erzsé- bet-kórház október havi betegforgalma volt: a belgyógyászati osztályon 34, a sebészetin 54, a nőgyógyászatin 23 és a szemészetin 10 beteg, összesen í 21 beteg gyógykezeltetett 1988 napon át, vagyis átlag 64 beteg volt naponkint. Ezek közül elhagyta a kórházat gyógyulva 25, javulva 19, gyógyulatlanul 4 beteg és november hóra visszamaradt a kórházban 67 beteg. Nagyobb műtét 35 esetben végeztetett. Meghalt 3 férfi és 2 nő. A betegek gyógvkezelésében résztvettek : Dr. Bartha Gábor, Dr. D i r n e r Gusztáv, Dr. E 1 i s c h e r Gyula. Dr. G o 1 d- zieher Vilmos, Dr. Puky Ákos és Dr. Takács Endre egyet. m. tanárok, Dr. R é c z e y Imre egyet, tanár és Dr. Farkas László főorvos. Á bonczolásokat Dr. P értik Ottó egyet, tanár végezte. Október hóban a vörös-kereszt egyleti igazgatóság vagyontalan betegek gyógykezelésére 560 frtot áldozott. Lázits János titkár saját kérelme folytán a szolgálat alól felmentetett és az egyleti igazgatóság helyébe Várady Gyula nyug. jegyzőt alkalmazta. — Dr. Longauer Lajos bejáró orvos elköltözés folytán a szolgálatból kilépett. A betegápolónői tanfolyamban az előadásokat október hóban Dr. Barakonyi Sándor, Dr. Liedemann Manó és Dr. Molnár János alorvosok tartották.

— Nemzeti iskola ez. alatt Benedek Elek szerkesztésében és kiadásában hetenként megjelenő tanügyi lap indul meg november végén. A lap — mint halljuk — első sorban a tanárok és tanítók (tanítónők) erkölcsi és anyagi érdekeinek lesz minden tekintetben független szószólója. Előfizetési ára 4 frt. Előre is ajánljuk a nemsokára megjelenő mutatvány- számot a tanügy embereinek figyelmébe.

— Felolvasás. Az I. kér. polg. körben folyó hó 5-én tartott felolvasás a süketnémák javára, igen fényesen sikerült, ez alkalomra a nagy terem zsúfolásig megtelt szép és díszes közönséggel. A felolvasó igen érdekes és tanulságos ismertetése után az intézet 6 növendékének bemutatása következett, a tanítási mód, a gyerekek kiejtése és beszédje mindenkit meglepett. A vonzalom, a ragaszkodás tanítójukhoz bámulatos volt, mit a közönség zajosan meg is tapsolt. — A jótékony czélra egyre jönnek még az adományok s igy a felülfizetéseket a jövő héten fogja összeállítva közölni a bizottság.

— Folytassuk. Az I. kerületi vásárfelügyelő, Takáts István űr, ki az élelmiszerek hamisítása ellen lapunkban is több érdekes czik- ket irt, nemcsak pennával küzd ez ellen, hanem a gyakorlatban is dicséretes szigorúsággal. Közelebb több ízben nagyobb mennyiségű hamisított tejet koboztatott el faluról jövő majorosoktól és azt megsemmisítette. Arról is értesültünk, hogy hamisított bort foglaltak le nehány vendéglősnél.

— Sajnos eset. A napilapok szellőztették már azt a sajnos esetet, mi a budai hölgyek koszorú-bizottsága egy tagjának állítólagos mulasztásaira vonatkoznék, a gyüjtőivek és bizonyos önkényes eljárás tekintetében. A hazafias ügyeknek csak ártanak, ha nem jó és hű informátiókból merítenek a tudósítók, mert ha sokszor ismétlődnek hasonló rendetlenségek, úgy végre is közönyös lesz a nemzet minden adakozási felhívásokkal szemben. A hölgybizottság elnöknője, Szelestey Gézáné urhölgy ma az összes napilapoknak egy nyilatkozatot küldött be, melyből kitűnik, hogy a bizottságot semmi mulasztás nem terheli. Erről nem is volt szó, csak egy különítménybe vonult tag eljárása aggályos még mindig, a mit a bizottság nyilatkozata is kifejez.

— Összejövetel. A budapesti I—

III. kér. szállodások, vendéglősök, bor- és sör mérők ipar társulata tagjai f. hó 15-én Lerner Mihály vendéglőjében (II kér. Fő-utcza 61. sz.) jönnek össze.

— Járdakövek olvasztó-kemen- cze-salakból. Angoloszág clevelandi kerületében jelenleg olvasztó-kemencze-salakból készítenek járdaköveket. E czélra nem minden salak alkalmas. Azon kemenczéknél, hol ezen eljárás alkalmaztatik, naponkénti termelés nem haladja a 2000-et felül. E kövek igen egyszerű módon állíttatnak elő: a salak csatornán át egy vízszintes kerék kerületében levő öntöttvas mintákba lesz vezetve. Minden mintának kö- nyökszerüen lecsapható feneke van. Az említett kerék lassú forgása közben a megtelt minták fenekei egyenként megnyílnak. A külső felületükben már megmerevedett, de belsejükben még puha vagy folyós kövek ekkor salakhomokra hullnak. Ezután a kemenezékbe helyezik, hol nyolez órán keresztül hevítik. Ennek megtörténte után szétküldésre készen vannak.

— Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegyébeu a pesti felső járásban fekvő Kispest községnek elhalálozás folytán megüresedett I. jegyzői állására ezennel pályázat nyittatik. Ezen állás javadalmazása következő: 1. Készpénzfizetés

évenkint 800 frt. 2. Fűtési és világítási átalány 100 frt. 3. Természetbeni lakás, mely áll: három szobából, konyhából, éléskamarából és előszobából, a házhoz tartozó kerttel, gazdasági udvarral, ólakkal és istállóval. 4. A közigazgatási jegyző részére szabályrendeletileg megállapított munkadijak élvezete. A választás határidejéül f. évi deczember 2-án d e. 9 órája Kispest községházához tűzetik ki. Felhivatnak pályázni óhajtók, hogy az 1886. évi XXII. t.-czikk 74. §-a, illetve az 1883. évi 1. t.-cz. 6. §-a értelmében fölszerelt kérvényeiket f. évi deczember 1-ső napjának déli 12 órájáig annyival is inkább adják be alulírotthoz, mivel az ezen idő után beérkező kérvények figyelembe nem fognak vétetni. Mo- nor, 1893. évi október hó 16-án. Ivánka, főszolgabíró.

— Serly Lajos a vigadó kis termében a múlt napokban meghívott vendégek előtt mutatta be ügyesen és újonnan megalakított zenekarát, melynek tagjait a külföldről toborozta össze. Ez a zenekar itt nálunk azt a helyet igyekezik beltölteni, mint Bécsben és Németországban a „Bürger-Kapellek“ ; a zenekar előreláthatólag igen sikeresen fogja feladatát megoldani.

— Meghívó. A pest-pilis-solt-kiskun- vármegjei gazdasági egyesület f. évi november hó 27-én d. u. 4 órakor a vármegyeház nagytermében tartja rendes őszi közgyűlését, melyre az egyesület összes tagjai meghivatnak. Tárgyak: 1. Jelentés az egyesület nyári félévi működéséről. 2. A számvizsgáló bizottság megválasztása. 3. Jelentés a halasi faiskola kezeléséről és a szerződés bemutatása. 4. A jövő évi működési programm megállapítása. 5. Indítványok. — Az igazgató választmány.

— Közgyűlés. Az első magyar részvénysörfőzde f. hó 19-én d. e. 11 órakor a társaság "Vili. kér. Eszterházy-utcza 6. sz. saját elsőemeleti helyiségében, XXYI-ik rendes közgyűlését tartja. Ez a részvénytársaság fontos helyet foglal el a hazai iparvállalatok között. Temérdek munkásnak ád foglalkozást és forgalmával a kereskedelmet és ipart nagyban lendíti. Mai virágzásának legfőbb érdeme a derék igazgatóé, Natter úré, ki szakértelmével és buzgóságával emelte a gyárat és annak termékeit s hozzájárult külföldi származása daczára, hogy az intézés szelleme magyar legyen.

— Budáért. Városrészünk érdekében sokan és sok helyütt mozognak. Több röpirat jelent meg a közelebbi időben : „A székes főváros fejlődése“ H. L.-tól; „A Gellért-hegy jövője“ Novák és Palóczi mérnököktől; „Egy röpirat“ Mudrony Somától. Tóth Péter „Köz- tisztaság“ czimü röpirata is foglalkozik Buda köztisztasági ügyeivel. Mindezek hozzájárulnak a közszellem ébresztése és a lelkesedés felköltéséhez.

— Egy jelenleg is alkalmazásban levő, tapasztalt és jó bizonyítványokkal ellátott ispán más állást keres hasonló minőségben. Felvilágosítást a szerkesztőség ad.

*

— Gellérthegy alatt, egy 10 holdas első rendű föld, szép gyümölcsfákkal, két szolid épülettel, melyben 9 szép szoba 2 konyha, ve- rande, nagy üveg folyosó, nagy pincze, istáló stb. van, az egész birtok élő iharfa sövénynyel bekerítve, jelenleg a régi venyege iskolához czimzett vendéglő berendezéssel és 20 hekta borral együtt eladó. Bővebbet a tulajdonosnál, Kelenföld 909.

*

— Bormérés és borkezeléshez kerestetik egy megbízható, legalább 300 frt készpénzzel rendelkező egyén. Bővebben a szerkesztőség.

Komlótermelésünk.

Hazánkban nem akar ezen mezőgazdasági águnk virulásnak indulni. Eddig is panaszkodtak már azért, de most kétszeres okunk van bánkódni a fölött, hogy a komlótermelés pang. Megmondjuk miért? A komló egyik fő alkatrészét, sőt egyik főtényezőjét képezi a sörgyártásnak. Ugyde a sörgyártás, illetőleg sörfogyasztás jelenleg sohasem várt dimenziókat és arányokat vesz fel. A világ söripara a „Journal des Debats“ adatai szerint ez: 51,000 serfőzöde van a világon, melynek több mint a fele, 26240 Németországra esik, a hol évenként 47,500.000 hl. sört termelnek. Második helyen áll Anglia, 12,874 sörfőzdével, 26 millió hl. termeléssel. Ezután következnek: Észak-Amerika 2300 serfőzdével évi 35 millió hl., az Osztrák-Magyar- Monarchia L942 serfőzdével évi 13 millió hl., Belgium 1270 évi 10 millió hl., Francziaország 1044 évi 8 millió hl, sörtermeléssel stb. Az évi sörfogyasztás Bajorországban 221 litert tesz fe- jenkint, Berlinben 191, Belgiumban 169, Angliában 143 stb.

A fillokszerának szőllőinkben tett pusztításai következtében nincs borunk, tehát nálunk is fogy a sör. E tekintetben* nem akarunk nyílt ajtókon döngetni, hisz mindnki tudja, hogy már az előző években is folyton kevesbedett bortermelésünk, de az utolsó években már annyira csökkent, hogy bortermelő gazdáink valóságos kétségbeeső állapotba jutottak. Tény az, hogy kevés és drága a bor, melynek legalkalmasabb surogatuma a sör.

A sörgyártáshoz azonban komló kell és sok; nekünk komlónk nincs és igy azt be kell hozni, természetben vagy pedig mint feldolgozott iparczikket a kész sörben, melyből szinte nagyon sokat importálunk. Mindkét esetben károsodunk, mert akár természetben, akár feldolgozva hozzuk be a komlót, pénzünk érte külföldre vándorol, mi annál sajnosabb, mivelhogy ennek könnyen elejét vehetnők. Mondjuk könnyen, mert kétségtelenül be van igazolva, hogy hazánk éghajlata a komlótermelésre alkalmas, és hogy vele minden komlótermelő országgal a konkurrencziát kiálljuk, nem csak, hanem, hogy némely irányban fölöttük előnyben is vagyunk. Nincs szándékunkban a most állított körülmény bebizonyítása tekintetéből hosszú fejtegetésekbe bocsátkozni, mert erre lesz még alkalmunk, ezúttal csupán gazdáink figyelmét óhajtjuk felhívni arra, hogy bátran foghatnak a komlótermeléshez, miután vevő okvetlen lesz rá.

Komlótermelő-szövetkezet szervezésén kellene dolgozni, Budapest központtal, melynek egyik főczélja lenne, kisebb mennyiségben termelők komlójának elárusitását és közvetítését eszközölni. Mi azt hiszszük, hogy ezen körülmény nagyban fogná a komló termelését előmozdítani, mivelhogy eddig az is visszatartotta a komlótermelés elterjedését, hogy a kisebb termelő nem talált piaczot produktuma részére. Szóval, nincs komló után való kereslet; már pedig ha ez hiányzik, nincs miért produkálni.

Minthogy azonban a sörgyártás és fogyasztás napról napra nagyobb arányokat vesz fel és azt is látjuk, hogy nagyobb szabású, sőt exportképes sörgyárak is folyton keletkeznek,