Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-02-05 / 5. szám
Budapest 1808. (7.) B IJ T) A és V 1 D E K E. Február 5 A III. kerületi szinpártoló egyesület. O-Buda-Ujlak felszínen levő kérdései közül a casinói választások lezajlása után ez idő szerint a kerületbeli szinpártoló egyesület és az ez által lelvetett kérdés: egy állandó szinház létesítésének kérdése játsza a legnagyobb szerepet. Fennállása után most rendezi első szép reményekkel kecsegtető tánczvigalmát a Császár- fürdőben f. hó 4-én. Ezóta állandóan szinpár- tolás a szó-beszéd tárgya a III. kerületben. A tapasztalat bölcsei ugyan fejcsóválva nézik az ifjú lelkesedés culturmuukáját e phil- loxera rombolt területen s erősen kételkednek a sikerben; de nem azért volt kezdeményezője s jelenleg is fővezetője e mozgalomnak Mittelmann Beruát dr., hogy ennek sikertelenségével egy szebb jövőbe vetett remény dugába dűljön. Ha valakinek az állandó szinbáz és szinpártolás dolgában scrupulusai vannak, ajánlhatom: forduljon Mittelmann dr. úrhoz, ki az egyesület megalakulása óta nem tesz mást, mint argumentál és capacitál. Már pedig ha mint orvos ő alkalmazza érveivel ama bizonyos hatványát valakin, úgy az, azt hiszem, nem tehet mást, minthogy megtér istenéhez és belép a szinpártoló egyesületbe rendes tagnak. így lett az, hogy a rendes tagok sorában találkozhatunk olyanokkal is, kik °gykor mint a tapasztalat bölcsei kétkedőleg néztek e merész vállalkozás sikere elé. S ma már az egyesület 100 rendes és 50 alapító taggal bir, holott ezelőtt még rövid idővel egyetlen tagja volt csak maga az elnök: Mittelmann dr. személyében. Az ő közmondásos szerencséje soh’sem hagyta el. Midőn a múlt évben O-Budán nagyon is csikorgott Thespis ke6yetlen kordéja, Mittelmann dr. rövid két nap alatt mintegy hatszáz forintot gyütöét a színészet támogatására. Később pedig mind a fővárosnál, mind pedig az államnál kieszközölt nagyobb összegű subventiót. Mindez pedig szint oly rövid idő munkája volt, mint a szinpártoló egyesület létesülése és megindult szép fejlődése. Hogy tbben a szerencsének némi része volna, azt nem hiszük; de a mi az ügyet ily szép virágzásnak indította, az nem más, mint maga az eszmének immár közkedveltsége, illetve fontossága. Egy állandó szinház létesítésének szükségessége forog fenn. Ezt mutatja a színészetnek múlt évi sikeres működése; ezt a III. kér. lakosságának meleg érdeklődése a sziniigy iránt. Ezen tények voltak megalakitói e kerületbeli szinpártoló egyesületnek is, ezen tények adták az impulzust e mozgalomhoz: ezek szülő okai ama lelkesedésnek, melylyel karöltve ifjak és vének e kérdést mint e kerület kultárális kérdését tárgyalják, hogy annak idején egy kész memorandummal lépjenek a nyilvánosság illetve competens fórumok elé. S téuyleg e mozgalom komoly indokai elől nem zárkózhatunk el s elismerjük. hogy miután a magyarosodás a kerületbeli iskolák buzgó, sikeres működésével mind inkább tért hódit, e kerület közművelődési tekintetben igen sokat nyerhet a szinházkérdés- nek a kerületi közművelődési tekintetbe vevő szerencsés megoldásával. Mert hiszen pláne a III. kerületben épen fekvésénél s mintegy elszigeteltségénél fogva az iskolákon kiviil nincs is más művelődési tényező az egységes magyar nemzeti szellem mielőbbi megteremtésére a magyarosodás előmozdítására. A kerületen kiviil eső kultur-eszközök pedig oly távol vannak, hogy azok igénybevétele a nagyon is nagy szerepet játszó költség és roppant kényelmetlenség terhe nélkül alig történhetik. Hisz, hogy példával bizonyítsam, ha ma a nemzeti v. népszínházba megy valaki a III. kerületből, eltekintve a kényelmetlenségből, annyit költ úti költségre, mint a mennyi untig elegendő lenne egy másodszori belépésre. Ily körülmények között nem kívánható, hogy a kerületnek contingensét képező szegény munkásnép, a színészet iránti bármily magas fokú érdeklődése daczára is áldozatot hozzon. Az iskolák fáradságos kullurmuu- kája után a társadalmi életben is kell, hogy adassanak módok a magyarosodásra ; kell, hogy a földrajzi fekvésre való tekintetből helyben is létesitessenek oly hathatós művelődési eszközök, melyek hivatvák az iskola megkezdett hazafias I miszióját a honfiúi érzelmek fejlesztése és ápo- ! Jásában tovább folytatni s majdnem dicsőségesen befejezni. — Ha erről gondoskodás nem történik, ha az iskolától várunk mindent és mindent ; akkor az egységes magyar nemzeti szellem megteremtése és diadala sokkal későbbi idők vívmánya lesz, sem mint hisszük és hiszik a nagy szavak emberei. Ha a magyarosodás nagy munkáját elkezdtük figyeljünk meg minden körülményt, mely akadályozója e nagy műnek; vegyük tekintef.be e specziális viszonyokat, melyek péld. O-Budán is uralkodnak. Mi pedig csak gratulálunk a III. kerületnek e tettéhez, mely gyors léptekkel sietteti a magyarosítás kérdésének megoldását. Jelenleg ez ügy részlegesebb bírálatába nem bocsátkozunk s e nehány sorral csupán előhírnökei kívánunk lenni egy impozánsnak ígérkező társadalmi mozgalomnak, mely nemes intentióból származva, méltán megérdemli a legszélesebb körben való érdeklődést. Kívánjuk, hogy az egyesület ez első szárnypróbálgatásának sikere a legbátrabb ma- gasbatörésre szolgáljon buzdításul! Rákos István. A budai hegypálya 1892-ben. A budai hegypálya közgyűlésén nagy meg- j lepetést okozott az, hogy a hegypálya jövedelme j az elmúlt évben 2493 frt 20 krajczár többletet, | mutat fel, minek oka a király jubileuma aikal- ! mából rendezett ünnepélyek rendkívüli forgal- ' mában keresendő. j Az üzleti jelentésből közöljük a következőket : „Pályánk és forgalmi eszközeink az 1890- j eszközölt gyökeres helyreállítások és átalakítások j folytán még teljesen jó karban vannak ugyan, : miután azonban az eddigi tapasztalatok szerint ! előrelátható, hogy néhány óv múlva ismét nagyobb helyreállítások lesznek szükségesek, ezek- i nek biztosítását egy perczig sem szabad szem : elől tévesztenünk, hogy annak idejében a meg- kivántató tőkék rendelkezésünkre legyenek. A magunk részéről tehát indítványozzuk, hogy a lefolyt 1892. üzleti év bevételeinek ro- ; vására az „ujjutási- és helyreállitási-alap“ részére | ismét 5000 frt, azaz ötezer forintnyi járulék állapitassék meg. úgy hogy ezen alap. mely a Nmlt. m. kir. pénzűgyminister 1883. évi május 1-én 24,939. s. a. kelt rendelete szerint jövedelmi adó alá nem kerül, eddigelé 17146 frt 40 krra emelkedett, miként azt az 1892-ről szóló vagyonmérleg is igazolja. Ezek előre bocsátása után, van szerencsénk az 1392. deczember 31-én lejárt XXIII-ik üzleti évről készített mérleget, valamint a nyeremény- és veszteség-számlát bemutatni. A mérleg 10,340 frt 50 kr nyereményt tüntet fel, melyből az alapszabályok 45. §-a értelmében levonásba veendők : a) törlesztési alapot illető ... 750 frt b) szinte a törlesztési alap számára az eddig beváltott vagy kisorsolt 147 drb részvény 6°/0 kamata vagyis . . . 882 frt c) az igazgatóság és üzletvezető jutaléka .................................... . . 1350 frt Ös szesen tehát 2982 frt Ezen 2982 frtr levonása után fenmaradt 7358 frt 50 kr összegre vonatkozólag, mely felett a t. közgyűlés van hivatva rendelkezni, bátorkodunk javaslatba hozn, hogy : a) a forgalomban levő 837 drb részvény után egyenkint 8 frt, azaz nyolcz frt osztalék adassék és a czitnen 6696 frt kifizettessék; b) a kisorsolt 102 drb részvény után kibocsátott élvezeti jegyek után egyenkint 2 frt osztalék, összesen tehát 204 frt fizettessék; c) a fennmaradó 458 frt 50 kr. pedig a folyó 1893-ik üzleti év javára uj számlára á1- vezetessék. Kérjük továbbá, hogy a törlesztési terv értelmében ismét 16 azaz tizenhat darab részvény kisorsolását a közgyűlés színe előtt eszközöltetni szíveskedjék, mely 16 drb részvény f. évi Julius 1-én teljes 190 frt értékben fog a fentebb levonásba vett 760 frt és 882 frt összesen tehát 1632 frt felhasználásával beváltatni s melyek helyett ugyanazon számok alatt az élvezeti jegyek fognak kiszolgáltatni. Budai piac/, Bombatéri p i a c z, f. hó 1 -ről: To j ás, egy drb 6 — 8 kr.; csirke, párja —.75 —1.00 kr.; tyuk 1.30—1.50 kr,; kappan 2.20 — 2.50 kr.; lúd 5.80 — 6.— frt; pulyka 5.00 — 5.50 frt; nyúl 1.-----1.20 kr.; tej 7—12 kr., tejfel 30 — 40 kr. literje; irósvaj 1.-----1.05 kr., túró 20— 25 kr. 1 kgr. Zöldség: sárgarépa, 1 csomag 8—42 kr. ; petrezselyem, 1 csőm. 6 —12 kr.; zeller és egyéb 3—5 kr.; karaláb 2 — 5 kr. ; vöröshagyma, 1 kgr. 9 —10 kr.; foghagyma 24 — 25 kr.; vörös répa 5—6 kr.; torma (l drb) édes 15 — 20 kr.; 1 drb erős torma 2—4 kr. Várbeli p i a c z, f. hó 28-ról: Tojás, egy drb 6 — 7 kr.; csirke, párja 1.00 —1.40 kr.; tyuk 1.20—1.80 kr.; kappan 2.00 — 2.20 kr.; lúd 0.00 — 0.— frt; pulyka 5.80—6.— frt; nyúl ],20 —1.60 kr.; tej 6 —10 kr., tejfel 30— 40 kr. literje; irósvaj 1.-----1.20 kr., túró 22— 26 kr. 1 kgr. Zöldség: sárgarépa, 1 csomag 5—7 kr.; petrezselyem, 1 csőm. 12—15 kr.; zeller és egyéb 2—5 kr.; ’karaláb 2—4 kr. ; vöröshagyma, 1 kgr. 8—10 kr.: foghagyma 24— 26 kr.; vörös répa 3—4 kr.; torma (1 drb) édes 10—18 kr.; 1 drb erős torma 1—3 kr. Borjú hozatott mintegy 90—100 drb, da- rabonkint eladatott 13 írttól 35 írtig élő súlyban 40—45 kr. kilogrammonként, pecsenyeraa- lacz volt 150—200 drb darabonként 1 frt 80 3 írtig kelt drbként, élő 44—46 kr. klgrként. A kiadásért felelős : Dévai Szöllösy István. Felelősszerkeszlö : mindszenti Erdélyi Gyula, I BINEK V * A ki köhög. A kinek nehéz a lélegzése. A ki rekedt. A kinek nvüalása van. A ki éjjel izzad. A kinek forrósága van. A ki vérese köp. A kinek szőr csög a melle. A ki álmatlan. A kinek melle és háta fáj. A ki étvágytalan. A kinek fejböfögése van. A ki gyomorfájós. A kinek kedélye izgatott. A ki erőtlen. A kinek a gyomra dagadt. A ki mindezektől biztosan megszabadulni akar vegyen dr. Molnár főorvos tüdő- és gyomor teájából, melyet több jeles orvos tüdő- és gyomor betegeknek a legmelegebben ajánl 1 doboz 50 kr, két dobozzal 1 frt 5 kr előre beküldése mellett bérmentve küld »Sz.- Lajos« Gyógyszertár Budapesten, külső váczi-ut 78. sz. Kapható még Török József urnái Budapesten. király-uteza 12. Kerepesi-ut, a nemzeti szinbáz mellett. 130 szoba és terem. Nagy étkező termek. Kávéház. Olvasó és társalgó terem. Elektri- kus felhúzó. Villamos világítás. Központi fűtés. Fürdők. Telephon. A legnagyobb kényelemmel berendezett, olcsó szálló. Az idegenek találkozási helye. A ftő. papság kedvelt szállodája. Kiváló tisztelettel GLÜCK FRIGYES, szállodatulajdonos Bé KERN VENCZEL fodrász- és borbély-iilzete BUDAPEST, I, KRISZTINA UTCZA 1 SZ. Havi bérletek úgy az üzletben, mint a házaknál mérsékelt árak mellett pontos kiszolgálás. Illatszerek, fogpor stb. eladása. 4®
