Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-11-05 / 44. szám
Budapest 1893. (3.) BUDA és VIDÉKÉ November 5. elnéptelenedett s Lipót által szerbekkel betele- pittetett. Innen északnyugotra van : Pomáz. Ez a 8233 katasztrális holdra terjedő nagy község 664 lakházat és 3472 lelket számlál. A lakosság magyar, német, szerb és tót ajkú, de vannak itt oláhok és horvátok is. Vallásra nézve túlsúlyban vannak a rom. katholikusok és a görög-keletiek, csekélyebb számban vannak a reformátusok és az izraeliták. E községet 1278-ban IV. László király Erzsébet nővérének adja, mit III. Endre 1300- ban megerősít. Mint plébánia pedig szintén már a 14-ik században emlittetik, midőn László pap 40 dénár erejéig volt a pápa javára megadóztatva. A szent István király védnöksége alatt álló mostani róm. kath. plebánia-templom azonban csak 1770-ben alapíthatott. Pomáz községnek Csobánka felöli határában fekszik az u. n. „Lászlovszky-Liget“, melynél szebb és alkalmasabb vasárnapi kiránduló helyet még csak képzelni sem lehet. A pilisi felsőjárás szolgabirói székhelyét képező Pomáz községtől északra van a régente boráról hires és soktornyu : Szent-Endre. Ezen 4200-nál több lelket számláló rendezett tanácsú városban a német, magyai’, tót és szerb nyelvűek mellett csekély számban oláhokat, ruthénokat és horvátokat is találunk, kik vallásra nézve görög-keletiek, r. katholikusok, reformátusok, izraeliták, nemkülönben evangélisták és görög-katholikusok. A lakházak száma a 760-at 5-tel meghaladja és a város határa 7241 katasztrális holdra terjed ki. Szent-Endre város a görög-keleti egyház (karlóczai metropóla) budai püspökségének székhelye, hová 16 anyaegyház (hitközség) tartozik. Ezen számos templomáról hires városban a „ János“-lovagok 1294-ben csúnyán garázdálkodtak, többek között az Orbán-egyházat is földig lerontották. 1346-ban ugyanezen János-vitézek itt malommal is bírtak. 1358-ban Lajos király a pilis-szent-lászlói Pálos-remetéknek adta alamizsna fejében ezt a szent-endrei határon átfolyó u. n. „Kékes“ patakon létezett malmot, mely malom területe a visegrádi várnaöj fenhatósága alá tartozott. * * * Szentendrétől az ut, a fiirészmalmot hajtó csermely mellett az Izbégh. nevű külvárosba vezet, mely voltaképen igénytelenül kis, de kies fekvésit helység, szerb templommal. Innen a hármas - király - patak érdekes Anna-völgyón át a dömérkapui vízeséshez circa D/a órai járás, — ha pedig már itt vagyunk, akkor bizonyára a Kapitány-hegyre is fölmászunk, honnan a kilátás leírhatatlan. Navarra József. Odescalchi Hugo márkiné találmányai. A magyar arisztokráczia soraiból egy rendkívüli nő lakik Budán, rendkívülinek joggal nevezhetjük azon sajátságos irányoknál fogva, melyeket maga elébe tűzött. Láttunk ugyanis olyan nőket eleget, kik irodalommal, zenészettel, képirással stb. foglalkoztak, olyanokat is, kik dilettantizmusokkal türelmünket nehéz próbára tették, de olyat bizonynyal keveset, sőt hazánkban talán egyet sem, ki a technika terén tunt volna föl találmányaival. A magyar névnek annyival inkább becsületére válik, hogy a márkiné mint úttörő a női tevékenységnek eddigelé szokatlan és egészen új irányokat mutatott s e tevékenysége külföldön is méltánylatot nyert, miután az illetőt nemcsak az „academie parisienne des inventeurs“ tisztelte meg találmányaiért oklevéllel | és érmekkel, hanem az 1891-diki nemzetközi kiállításon is méltányoltatott, az „exposition du travail“ dicsérő oklevéllel tüntette ki. Első sorban két találmányát fogjuk röviden ismertetni, az első: egy ellenőrző elzárható káváfőző gép, melynek gyakorlati haszna és czél- szerüsége nem szorul hosszas magyarázatra; mivel úgy hiszszük, minden takarékos háziasszony kétségkívül kívánatosnak fogja találni, hogy cselédjei — legalább tudtán kívül — ne reggelizhessenek kétszer, sőt annyiszor a hányszor ők, esetleg ismerőseik s látogatóik akarnának. E leleményes szerkezetű gépnek ezen felül még az az előnye is van, hogy a legzamatosabb izttvé lehet benne a kávét főzni. Második lalálmánya az elsőnél is leleményesebb és a gyakorlati czélnak megfelelő : ez egy magára működő sulymérővel ellátott börönd, vaspályán utazók számára, mely jelzi 50 kiló súlynál többel vagy kevesebbel terheltük-e meg utiládánkat. Zónatarifánk szerint tudvalevőleg 50 kiló súlyig terjed a szabad podgyász s ha csak 7a kilóval is felülhaladja ezt a súlyt, teljes 50 kilóért járó taxát ró az utas terhére. A leleményes láda megóv úgy e veszteség ellen, valamint pontosan tájékoz a felől is, mennyit rakhatunk esetleg még ládánkba e nélkül, hogy a meghatározott sulymennyiség ellen vetnénk. A láda csinos külsőjénél fogva bár, mely szalonnak díszére válik és sajátszerü mechaniz- mussánál fogva alkalmas arra is, hogy akármit megmérhessünk vele, tehát házi ellenőrző egy- szersmint bolti avagy más bevásárlások alkalmával, mert érzékeny érez nyelvecskéje azonnal elárulja a pluszt vagy mínuszt Vannak a márkinénak ezenkívül még több és különböző találmányai, mint az ipar terén fontost ezúttal csak egyet említünk : a brilliánt utánzásnak azon korrektúráját, mely által a hamis brilüántok a valódiaktól ezentúl nem lesznek megkülönböztethetők még „a jours“ foglalatban sem, mi a hazai iparnak egy igen jövedelmező forrást biztosíthatna a külföldivel szemben. Mint értesültünk a felfedező, ki gyorsan oldja meg olykor a legnehezebb problémákat is s kísérleteiben fáradhatlan, a napokban még egy más találmányára is folyamodott szabadalomért. Ha igy halad meglepőt várhatunk tőle. — Le a kalappal az úttörők előtt! h. Egy aktuális könyv.*) „Számot akartam adni magamnak szerény tudásom eriteriumai szerint ebben a tanulmányban arról, mit tartsak a nyelv, egyéniség, nemzetiség és a nemzet nagy problémáiban haladásnak, állami életnek és alakitó erőnek, és mit tartsak nemzetiségi, hitfelekezeti, demagógiái vagy hatalmi elfogultságnak, önzésnek, humbugnak.“ A szerző maga mondja ezeket. Ezek valóban nagy és nehéz problémák. Tény, hogy irodalmunkban ezekről az éppen most aktuális kérdésekről a Balasyénál többoldalú szempontokkal írott és adatokban gazdagabb munka nem jelent meg idáig nálunk. Csupán a fejezetek felsorolása is egy tár- czát, czikkelyt tenne ki önmagában, azért csak a legfőbbekből idézünk: A nyelvek rangosztálya és természetes székhelyök. A magyar nyelvtan és szótár mint alkotmányos tényezők. A budapesti magyar nyelv történeti, néprajzi és társadalmi jellemzése. Nyelvtudományossági szempontok. Mobile perpetum : az egyéniség. A mit ma egyéniség alatt értünk, azzal nagyon kevés ember bir. Hogyan keletkezik a nemzetiség ? E különösen tanulságos fejezetből mint aktualist, az oláh nemzetiségi kérdés história- kritikai története kicsinben czimü részletet emeljük ki. Ez 8 lapon nagy tájékoztatásával és adatbőségével egy teljes kötettel ér föl egymagában. Következik ezután a Jelszavak és szempontok czimü valóban tudományos és európai látókörrel irt fejezet, izleltetőül ebből a stil, a hangnem és a felfogás, valamint a nemzeti és *) Nyelv, nemzetiség, nemzet. Kultúrpolitikai tanulmány. Irta Balásy Dénes. Budapest, 1893. 210 lap. Kiadta Lampel Róbert (Wodianer és fiai). a nemzetiségi eszme illusztrálása végett ideírunk egy kis részletet. — Tiszteletre méltó mindenütt és mindenkiben az őseihez való ragaszkodás! Mint érzelem szent és drága kincs az, megérdemli a gyöngéd bánásmódot, főleg amaz egyének és népcsoportok szivében, kiknek hajdani szolgaságuk és jobbágyi állapotukból nem maradt semmi egyebük emléknek, mint a nyelvök és önérzetök, a melyeket most élelmes izgatok a saját czéljaikra iparkodnak kihasználni. Bizonyos kedvteléssel oltogatják beléjök a ragályt, hogy feltartóztathassák az országban a művelődés és a kormányzás lehetőségét. A nyelv és nemzetiség jelszavaival, mint a madarász hangjával a védtelen madarat, be és vissza akarják csalni őket ama börtönbe, melybe a századok előítéletei, hit, erőszak és a saját tudatlanságuk nyelvszavai tartották és tartják még mindig fogva. Befolyást engedni vagy befolyásolni valamely népcsoportot ilyetén módon és születő uj nemzedékek sorsa felett dönteni az ethnografia e fajta elveivel, az annyi, mint lelketlenül alárendelni akarni jelenlegi állapotukat rég elhalt őseik sorsának. Es közönyös szemmel nézni a tudomány e fajta demokratikus alkalmazását, az annyit tesz mint nem törődni a szabadságnak és az okosságnak tőkéjével, mely lassan- lassan most kezd gyülekezni ebben az országban. Úgy van! Az izgatok és demagógok részint tudva, részint öntudatlanul nem annyira kiszabadítani, mint inkább belebonyolitani szokták az egyes népcsoportokat a tudatlanság ama bilincseibe, melyeket a természetnek zordon gyára, továbbá a szokás, babona, silány öröklés, a rendetlenség és lustaság, mint természeti pátenset és nem mint állampolgári érték-jelzőt, ő reájuk vert. Emberek, a kik okkal-móddal az ország és az állam nyelvét közöttük terjeszteni buzgólkodnak, bizonyára nem épen faji vagy nyelvi felsőbbségi érzetből teszik azt, hanem emberségből, hogy igy a jelen vagy leg > lább a jövő nemzedék ne kerüljön ősei sorsára, legyen hasonló, de egy kissé mégis külörnb apjánál, anyjánál és váljék tehetsége szerint részesévé mindenki a kultúra áldásainak és az állami szabad intézmények jótéteményeinek,“ Mi a nemzet ? czim alatt a magyar nemzet kultúrpolitikai története dióhéjban van leírva a vezérek korától az 1867-ik kiegyezésig, különös tekintettel a nemzetiségi és a vallásügyi mozgalmakra a 40-es években. E históriai részben Balásynak már előbb az egyéniségről, a nyelvről és a népjellemről kifejtett szempontjai vannak érvényesítve. Úgy látszik a nemzeti kérdésben való álláspontja is ebből a részből állapítható meg elméletileg, mert a Haladásban már statisztikailag beszél és dedukál. Igenis, Balásy szerint a nemzet és ezek a politikai aspirátiók az osztrák politika történeti utóhatásai. Végül Haladás czim alatt következik „Magyarország kultúrpolitikai jelen állapotának megvilágítása és jellemzése statisztikai adatokkal.“ A népszámlálás és foglalkozási nemek statisztikája, mely itt van először feldolgozva, itt teljesen érvényesül. A költségvetések és kultúrintézményeink hatásainak eredményei minden magyar publi- czistát és politikust érdeklő kombináczióban van itt feldolgozva, még pedig úgy, hogy az eszmemenetét az olvasó a számok útvesztője nélkül is követheti minden tűnődés nélkül és szemmel tarthatja. Az elmélet, ismeret és a szaktudomány igazi virtuozitással dolgozik itt a szerző kezében. Oly rugókra és eredményekre mutat rá szigorúan tudományos módszerrel itt, a melyet alig gyanítanánk nemzeti életünkken. „Nincs többféle csak egyféle phizika és mathematika a világban“ s valóban a számok, a tények és csoportosítások oly erővel operálnak bennünk, ha ezt a fejezetet elolvastuk, hogy lehetetlen gondolkodóba ne esnünk és ne látnunk már előre a haza állapotának mai nyugtalanságait, bajait és tényleges kuszáltsá- gainak csak a mélyebben nézők előtt feltáruló okait. Nincs abban semmi különös is aztán, ha
