Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-15 / 41. szám

Budapest 1893. <70 BUDA és VIDÉKE Október 15. eszméket, a melyek a párbajok elitélése mellett szólanak. Sőt általános, szinte erotikus jellegű mozgalom indult meg a párbajozásnak végkep való kiirtása iránt. Valóságos irodalom keletke­zett e részben s a társadalmi pozicziók igen nagy tekintélyű emberei látták szükségét annak, bogy sújtó nyilatkozataikkal lehetetlenné tegyék a gentlemannok között előforduló kiélesült affaireknek fegyveres elintézési módját. A sűrű nyilatkozások és állásfoglalások azonban oly fo­galmi zavart idéztek elő, a melyet tisztázni kell, mielőtt a törvényhozás a társadalomban megin­dított akczióhoz hozzájárulna. Ez a czélja annak a röpiratnak, a mely pár nap múltán hagyja el a sajtót s a melyet Andreánszky Jenő drd. irt, a ki ez idő szerint a szegedi állam- fogház lakója éppen párbaj következtében. A röpirat tárgyalja mindazokat az érveket, a me­lyeket a párbaj eltörlése mellett egyesek és hír­lapok fölhoztak s végre arra a konklúzióra jut, hogy a férfias párviadalok f ö n t ar­ia n d ó k, a párbaj-mánia megszüntetésére konkrét javaslatokat sorol föl. Andreánszky Jenő drd. neve a lovagias eljárás terén annyira ismeretes az egész országban, hogy fejtegetései méltán számíthatnak a lehető legnagyobb ér­deklődésre, már csak ama bátorságnál fogva is, a melylyel magát és felfogását ellentétbe he­lyezi a párbaj ellen föltámadt intenziv erejű mozgalmakkal. A könyv érdekességének jellem­zésére elegendő lesz az egyes fejezeteinek föl­sorolása. A tartalom jegyzék igy hangzik: I. A párbaj. 1. A párbaj eredete. 2. A párbaj lelki motívumai. 3. A párbaj jogosultsága. 4. „Tár­sadalmi kényszer“. 5. A párbaj és a nők. 6. Párbaj és büntető-jog. 7. A katonaság és pár­baj. 8. Mozgalom a párbaj ellen. 9. Schlauch Lőrincz bibornok a párbaj ellen. 10. A sajtó a párbaj ellen. 11. Casinok és körök mozgalma. II. A párbaj-mánia. 12. A társadalom betegsége. 13. A párbaj-mánia ellen. III. Fürgelék. 14. A nagyváradi párbaj. A röpirat ára 60 kr, a mely összegnek Endrényi Imre könyvkiadó vállalata czimére (Szeged) való beküldése után, ,a meg­rendelő portó'iuenteseu kapja meg „A pár baj mellett“ czimü könyvet. — A ,,Libapásztor“ F o r r a i és Lu­kácsi uj operette-jének legkedveltebb ének­számai fényes kiállításban jelentek meg Rózsa­völgyi és Társa cs. és kir. udv. zenemüke- reskedés kiadásában, egyelőre 2 füzetben. A dalok között van Komáromy Mariska által briliánsán énekelt „Szt. Lajos király“ keringő és Hegyi Aranka pompás kupléja is. A fü­zetek ára egyenként 1 frt 80 kr. — Felhívás Budapest fő- és székváros emberbarátaihoz! A kiktől a Teremtő megta­gadta a képességet, hogy bajaikat elpanaszolni tudják, a kik emberek s még is félreismerve, megvetve s a társadalomból számkivetetten él­nek : a kétszeresen szánandó siketnémák érde­kében fordulunk az embarátokhoz. — Sanyarú a sorsuk e szerencsétleneknek, kiknek száma Budapesten közel 500, mert nagy részük tudat­lanul nő fel, nem részesülhetve tanításban, nem azért, mintha nem bírna erre képességekkel, hanem a legszegényebb néposztályhoz tartozván, intézetet nem látogathat. — Ilyen szegénysorsu növendékei vannak a vallás és közoktatásügyi m. kir. Ministerium által a fő- és székváros nagylelkű támogatásával alig 2 év előtt létesí­tett siketnéma-intézetnek is s ezek felsegélye­zését óhajtja az I. kér. polgári kör, remélve, hogy e nemes törekvésében támogatásra talá- land. E czélból 1893. évi november hó 5-én (vasárnap) délután 5 órakor az I. kér. polgári kör termeiben (Alagut-utcza I. sz. I. emelet) Scherer István, a budapesti siketnéma-intézet vezetője a „Siketnémákról“ felolvasást tar­tott, egyúttal bemutatva a növendékkel a taní­tási eljárást is. E felolvasásra Czimedet és b. családját tisztelettel meghívja a bizottság ne­vében Scherer István, Dévai Szőllősy István. Egy jegy ára 1 korona. Adományok a jótékony czélra köszönettel fogadtatnak és hir- lapilag nyugtáztatnak. Jegyek válthatók fentiek­nél, továbbá az I. k. polgári kör. gondnoki hi­vatalában, s az nap a pénztárnál. — Tilos az ócskakönyv. A fővárosi iskolákban megkezdődtek a beiratások. Az is­kolák igazgatói nyomtatott figyelmeztetésben hívják tel a szülőket és tanulókat, hogy az ócska iskolakönyvek vásárlásától óvakodjanak. Az iskolaorvosok ugyanis úgy nyilatkoztak, hogy a régi iskolakönyvek, melyekre több év szennye tapad, leginkább okai a gyermekek közt elter­jedt ragadós betegségeknek. Hivatkoznak dr. Fodor József egyetemi tanárra is, a ki a „Közegészségügy“ legutóbbi számában a követ­kezőket írja: „Azok a régi, kézről-kézre adott iskolakönyvek sokszor lehetnek a legveszedel­mesebb betegség okozói. Ezek a szennyes köny­vek uemcsak kedvét rontják, szemét bántják a tanulónak, hanem folytonos veszedelemmel is fenyegetik. Ki tudja, melyik lapra köhögött a a beteg reá és azután becsapták a könyvet, eladták s most a megvevő tanuló a könyvet kinyitva, fertőzést szív magába. Alapos tehát az a felszólalás, mely a szülőket óva inti, hogy öreg és elhasznált iskolakönyveket ne vásárol­janak gyermekeiknek. Ha pedig annyira sze­gény a szülő, hogy nem bírja az uj könyv költ­ségét, avagy ajándékba kapja a régi könyvet, akkor legalább annyit tegyen gyermeke védel­mére, hogy ama könyvet tegye a takaréktüzhely sütőcsövébe s hagyja ott 1—2 órán át a forró levegőben. Ha megpörkölődik — annál jobb.“ — Budai hölgyek. A budai hölgyek koszorú bizottsága kedden délután ülést tartott a lelkes Szelestey Gézáné elnöklete alatt, a kinek a szép eredmény köszönhető. Az ülésen elhatároztak, hogy november 2-án helyezik el a bronzkoszorut. Az ünnepély a szózat elének- lésével kezdődik, ezután gróf Kreuth Béla a törvényhatóság képviselőinek átadja a koszorút. Bartók Lajos ünnepi ódát szaval, mit kinyomatva több ezer példányban osztanak szét. Az ünnepélyt a Hymnusz zárja. Jegyek az ünnepélyre a kép­viselőház elnökénél, a honvédsegélyző bízott súg­nál, a polgármesteri hivatalban kaphatók. A bizottság 100 frtot adott az ünnepélyen jelen­levő agg honvédeknek. Rendezéssel a budai ifjú­ság van megbízva. — Felolvasás a siketnémákról. Vannak a teremtőnek olyan szerencsétlenei, a kik a hallástól megfosztva kénytelenek élni, a kik sohasem örülhetnek kis gyermekeik gyü- gyögésének, nem vidítja fel őket a zene s ér­zéketlenek a jajveszékléssel szemben. Az utczán találkozva velük, bizalommal fordulunk hozzá­juk útbaigazítást kérve, csak akkor ütődünk meg, a mikor látjuk, hogy elpirulva félre for­dulnak. Udvariatlan ember, szóra sem érdemesit, mondjuk boszankodva, pedig szegény, milyen örömmel nyújtott volna útbaigazítást, sőt ka­lauzolt volna udvarias készséggel, ha . . . be­szélni tudna. Nem hallotta kérdésünket, mert siket, nem tudott válaszolni, mert néma. — De csak addig néma, a mig nem tanítják, mert a tanított siketnémák már tudnak beszélni. Bu­dán is van egy intézet, a hol eredményesen tanítanak néhány ilyen szerencsétlent s ezek közül a szegénysorsuknak felsegélyezése ezél- jából tart az intézet vezetője november hó 5-én délután 5 órakor felolvasást az I. kér. polgári kör termeiben, a melyen egyúttal be is mutatja néhány növendékkel a tanítási módot. Felhív­juk közönségünk figyelmét e jótékonyczélu fel­olvasásra, melyről lapunk más helyén is meg­emlékezünk — A Sir Montefiore betegsegélyző egylet f. hó 13-án tartotta budai fiókegyletének alakuló közgyűlését a Zímerman Fülöp (Alagut- utcza 2. sz.) vendéglő külön helyiségében. A gyűlés főtárgyát a tisztviselők és választmány megválasztása képezte. Egyhangúlag megválasz­tattak: elnöknek Wellisch Zsigmond, pénztár­nok Zimerman Fülöp, ellenőr Kovács Pál urak és 6 választmányi tag. Á legközelebbi ülés jövő héten hétfőn, 16-án este 7 órakor leszsz a Weí­lisch-kávéház külön helyiségében. * Egy 18 éves a középosztályhoz tartozó háziasán nevelt hajadon 4000 frt készpénz-ho- zománynyal, hivatalnokhoz, műveltebb iparos - vagy kereskedőhöz férjhez menni szándékozik. Nem névtelen levelek „Jó szándék“ czimen a kiadóhivatalba. Közelednek a hűvös idők, ajánljuk ez alkalomból Biber és W i r t h (II Fő-utcza 12. szám) kipróbált és egyedüli szerét: Szent- Anna mell- és tüdő-teát kökögési, köhögési inger, rekedtség, náthaláz és hurutos mell- és torok bántalmak ellen. — Rosenthal Géza 14 év óta fenálló trifaili szén főraktári hirdetésére t. ez. olvasóink becses figyelmét felhívjuk. — Jónevii vendéglőből vagy kávéházból nem hiányozhatik a Courvoisier & Curlier Fréres- féle cognac és a Duminy pezsgő. Budakesz és környéke. Megszűntek a nyári menetek a közúti ló vonaton a zugligetig és kezdődik a téli vo­natrend a Szép Hona kiinduló pontig, azonban a menetdijak megmaradtak úgy mint a nyári vonatoknál fennállottak. Vájjon miért történik ez igy és miért nem módosítják egyúttal a vo- natmegröviditéssel a menetdijakat is ? Ez eljá­rásban nagy önkény rejlik és a lóvonatokat használó extravillán lakosainak érdekei egészen figyelmen kívül hagyatnak. Már ha a nyári vonatoknál is nagy ano­mália rejlik a térség felosztása és a menetdij között, mennyivel inkább tűnik ez fel a téli felosztásnál! Eddig háromféle menetdijak vannak meg­állapítva a zugligeti vonalon és pedig: a Károly- kaszárnyától a zugligetig 20 kr, annak fele ut- jáért azaz: a Szt. János kórházig 10 kr. Ebből azt kellene következtetni, hogy a másik fele utjáért szintén 10 kr lenne a menetdij egész a zugligetig, ez azonban nem áll, mert innen t. i. a Szt. János kórháztól a Zugligetig 16 kr és csak a fogaskerekű vasúttól a zugligetig 10 kr, e szerint a legcsekélyebb távolsági részre — mely 6 perczet képez — 6 kr számittatik. így megy ez viszont a zugligettől a fogaskerekű vasutig 10 kr, innen a budai részre 16, a pesti részre 15 kr van menetdijkép kiszabva. Ha már most tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy télen a Szép Ilonától a zug­ligeti állomás végkép beszüntettetik, — mely 8 pereznyi távolságot képez — a menetdijak még mindig azok maradtak, mint a nyári idényre megszabva voltak, méltánytalan anomáliának tekinthető azon ménéi dijaknak meghagvása a téli idényre nézve, minthogy csekélyebb távolság mellett ugyanazon menetdijakat hagyták meg, mint nyáron egy hosszabb vonal használatánál volt megszabva. Szembeszökőleg evidens itt az aránytalanság nemcsak télen, de még a nyári idényre nézve is, mit számokkal kÖDnyen illusztrálhatunk. A zugligettől a Szép Honáig 8 perez, in­nen a fogaskerekű vasutig 8 perez, addig fizet­tettek 10 krt. Ha a zugliget Szép Hónai vonal elesik, marad csak 8 perez a Szép Ilonától a fogaskerekig, tehát 8 pereznyi utért annyit kö­vetelnek, mint a Szt. János kórháztól egész a Károlykaszárnyáig, mely ut többet félóránál tesz ki. Ez az aránytalanság csak úgy lenne némileg helyrehozható, ha mind télen mind nyáron a fele ut a Szt. János kórház vétetnék zsinór mértékül, mely megközelítőleg fél útját képezi a zugliget és Károlykaszárnya közötti vonalnak. E kulcs szerint némely rész ki lenne egyenlítve az a megrövidítés is, melyet a kö­zönség a zugliget Szép Hona közti vonat be­szüntetése által szenved, mert nagy méltányta­lanság rejlik azon tényben, hogy egy 8 pereznyi ut megvonása mellett mégis ugyanazon fizetési arány tar tátik fenn, a mint az a nyári idényre ki van szabva. Ezt a méltánytalan aránytalanságot a köz- vasuti igazgató választmánynak komoly figyel­mébe ajánljuk, miáltal a több oldalról eziránt felmerült panaszok a kívánt megoldást nyerhet­nék. Ezt az ilyetén történendő kiegyenlítést min­den józan gondolkozó ember belátandja és he­lyeselni fogja. És ha akarnak módosítani, tegyék meg mindjárt, mielőtt még a tél bekövetkezik, nehogy késő legyen és a kézzelfogható blamage a közönséget továbbra is boszantsa. Megjegyezzük még azt a panaszt is, hogy az esős és sáros időben a fogaskerekű megálló helyen bokáig érő sárba taposva kell leszállani, miért is télen ezzel az állomással végkép fel is lehetne hagyni, vagy a hely tisztításáról gon­doskodni. Dani. A kiadásért felelős : Dévai Szöllösy István. Felelős szerkesztő : mindszenti Erdélyi Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents