Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-09-24 / 38. szám
Budapest 1893. (3.) BUDA és VIDÉKÉ Szeptember 24. Budakesziről. Az idén letelt a szépítő egyesületnek ö ^ évi szervezésének fennállása, mely idő alatt ugyan nagy keveset lehetett tapasztalni működéséről ! De nem csodáljuk, hisz ahoz — hogy látszatja legyen — a befolyt pénz elégtelennek mutatkozott, azért tehát minden módot el, kell követni, hogy feladatának megfelelőleg több pénz gyüjtessék, a nélkül minden jóakarat mellett sem haladhatunk valamire is! Nem akarunk tehát pálczát törni a volt igazgatóság ellen, habár a vezetőség tevékenységének kellő kifejtése sok várni valót hagyott hátra, de reméljük, hogy jövőre az uj igazgatóság — lehetőleg több pénz rendelkezése mellett — erélyesebb működést fog tanúsítani. Az évi számadások jóváhagyása után rövid eszmecsere után az értekezlet a szépítő egyesületnek újabb öt évre leendő szervezésébe állapodott meg. Ennélfogva ismét aláírások fognak gyüjtetni és ha 300 részvényes aláírása biztosítva lesz, az egyesület konstituáltnak fog tekintetni és működését az összehívandó közgyűlés által összehívandó igazgatóság és választmány megkezdendő Tekintve pedig, hogy az alapszabályok a változott körülményekhez képest alapos reformokat tesznek szükségessé, annálfogva azok kidolgozására egy bizottság fog kirendeltetni, mely hivatva lesz azokat a modern kivánalmaknak megfelelő módon kidolgozni, mit is azután a közgyűlés jóváhagyása mellett a magas kir. belügyminisztériumnak megerősítése végett fognak felterjesztetni. Szóba került a többi között az a kérdés is, vájjon tekintettel a sokoldalú igényekre, melyek a nyaraló közönség élvezetének emelésére felmerülnek, hogy a szükséges kiadások fedezésére — mint más ilyféle nyaraló helyeken szokásos — szedhető-e az úgynevezett (kurtaxa) gyógydij gyanánt valamely csekély pénzösszeg ? hogy azáltal a szépítő egyesületnek pénztára szaporodjék. Erre nézve az az indítvány tétetett, hogy e körülményre nézve a belügyminisztériumnak beleegyezése szükséges lévén, az alapszabályok kidolgozásánál e pont érdemében is intézkedés tétessék. Nem kételkedünk, hogy a kormány eme méltányos kérelmet nem fogná helyeselni, a mennyiben a székes fővároshoz oly közeli üdítő regény teljes nyaraló sehol sem létezik és természeti előnyeinél fogva hivatva van a több ilyféle üdítő helyiségekkel versenyezni és ezáltal az üdülést kereső szenvedők minden kitelhető módon lehessenek kielégítve, kik is az eddigi nyilvánításaik szerint készséggel járulnának valamely adakozáshoz, ha látnák a javításoknak és czélszerü berendezéseknek eredményéit. Jelenleg a budakeszi erdőnek kelet-déli részét a székes főváros vette meg a korona uradalomtól kétségkívül oly czélból, hogy azon kies erdőt a nyaraló közönség kényelmére és élvezetére átengedje és^ jövőre is biztosítsa, feltéve hogy a szükséges beruházásokról is gondoskodni fog, a miket eddig sajnosán nélkülözni kellett, különösen az igen primitiv utakra nézve, melyek a másutt észlelhető iiditő helyiségekkel nagy ellentétben állanak és a sétálóknak nagy akadályul szolgálnak. A főtényező, mi az egészségre nézve — különösen a Budakeszin többnyire időző melbe- tegekre káros hatású kiállhatatlan nagy pornak eltávolítása, illetve enyhítése, mi ellen első sorban is az igen érzékeny vízhiány pótlása szükségeltetnék, miért is a vízvezetéknek Budakeszire leendő kiterjesztése iránt a székesfőváros tanácsa behatólag felkérendő lenne és pedig nemcsak a szépítő egyesület, hanem a község elöljárósága által is már a tűzveszélyek elhárítása és a közegészség előmozdítása iránti tekintetből is! E kérdelemnek annyival is hajlandó lehet már a székesfőváros tanácsa helyt adni, a menynyiben a káposztásmegyeri vizveték megnyitása alkalmával a jobbparti viz egészen a budaiak rendelkezésére áll, mely annyi vizet képes előállítani, hogy a budakesziek szükségletére megkivántató vízmennyiség könnyen nélkülözhető lenne, magától értetődvén, hogy a vízvezetéki költség a község, illetve a magán háztulajdonosok által lenne fedezendő, mely áldásos vállalatra mindenki kész leszsz ama csekély áldozatot meghozni, mibe a vízvezetéki költségek kerülnek. A vízvezeték kiterjesztése Budakeszire sem járna sok költséggel, a menynyiben a vízvezeték amúgy is már a Szép juhászáéig van vezetve és innen folyton lejtőleg érvölgyben fekvő kies Budakeszire, a hol a vízhiány minden tekintetben érezhető. A székesfőváros, mint jelenleg Budakesz községnek részbeni földesura bölcsen belátván a jelen előhaladott korral járó szükségleteket, melyek még hiányzanak ahoz, hogy Budakez versenyezhessen a többi üdítő helyiségekkel bizonyára nem fogja megvonni segélyét a szépítő egyesületnek nyújtandó subvencziójával, úgy a mint azt kilátásba helyezte a község előljáx'ó- sága a község szerény pénztárából. Hogy pedig még igen sok kell oda, hogy Budakesz regényes fekvésénél fogva rendeltetéséhez képest azzá legyen, a minek lennie kellene, azt mindenki belátandja, épugy minthogy azt mindent egyszerre megteremteni és felfogni nem lehet! Mindamellett mégis most már egy előre jól átgondolt bizonyos irányú terv szerint kellene eljárni, hogy lassankint évről évre mindinkább közeledjék ahoz a czélhoz, melynek elérését a szépítő egyesület Budakesz szépítésére és a nyaralók kényelmére és igényeinek kielégítésére kitűzött. Igen sok, de kivitelre nem lehetetlen berendezések lennének szükségesek; például: itt a primitiv kivilágítás! Alig látni imitt-amott egy piszkos lámpát, a házak melletti gyalogúnak oly botló egyenetlenséggel tündökölnek, hogy minden lépten vigyázatra intenek, mit tűrni nem lenne szükség. A vízvezetéknek egyes házakbani belejtése, hogy a nyomasztó szükségnek eleje vétessék, nemcsak a jó ivóviz- hiánynak pótlása végett, de a járdáknak öntözése végett is. — A fürdőknek szaporítása, mely gőzfürdővel és esetleg kibővitendő lenne, mert az eddigiek csakugyan még a legcsekélyebb igényeknek sem felelnek meg, mi pedig egy ily üdítő helyen nagyon érezhető hiányt képez ; a fasoroknak kiegészítése, úgy az utczák és terekről a gaznak kiirtása és egyáltalán tisztántartása. Hiányzik továbbá egy kényelmes terem (Kursalon) az erdő szélén, hol frissítők kaphatók és a rossz időben fedett menhely található. A magyar színkörről már megemlékeztünk és ezúttal újra hangsúlyozzuk annak maradandóvá tételét azáltal, hogy egy állandó színkör építtessék, hol egyszersmd hangversenyek és táncz- mulatságok is rendeztethetnének. Ennek miképi felállítása iránt intézkedni és a színtársulatnak kellő fenntartására szükséges szubvencziónak kieszközlésére a kellő lépéseket megtenni, a szépítő egyesület feladatához tartozik és nem hiszszük, hogy a székes főváros segélyével ép úgy, mint a többi hatáskörében működő színtársulatokat, támogatni nem fogja. Mindezek az óhajok teljesülése nem jár különös nehézséggel és ha lesz pénz és mellette jóakarat, akkor az újonnan alakulandó szépítő egyesületnek feladata leend, minden módot czéi- szerüen felhasználni, hogy a kitűzött czél az előre kidolgozandó terv szerint eléressék. Haladjunk tehát és ne aludjunk ! Dani. Budai szinügy. Midőn 1883. év tavaszán Krecsányi Ignácz színtársulatával Budára jött, — a színkör soha nem remélt aranynapokra virradt. A közönség és a sajtó osztatlan tetszéssel fogadta az igazgató vállalkozását, sőt már az állandó színház terve mint befejezett tény, közbeszéd tárgyát képezte. Azóta elmúlt tiz esztendő, az állandó színház kiszemelt telke (a fazakas-tér) a kálvinista-templom czéljaira átengedtetett s ezzel egyszersmind a budai állandó színház eszméje véglegesen elejtetett. Buda, lakosság tekintetében, a vidék bármely nagyobb városát fölülmúlja ; kulturális intézmények tekintetében azonban jóval azok mögé helyezhető Pozsony és Temesvár, mint azt a lapokban legutóbb olvashattuk, a millennium emlékére állandó magyar nemzeti színház létesítésének eszméjével foglalkozik. Budának a magyar színészet részére méltó helye sincs, ha csak a kezdetleges berendezésű s a czélnak legkevésbbé megfelelő várszínházát nem tekintjük a magyar múzsa otthonának. Több ízben szó volt arról, hogy a színkör és a várszínházban egy és ugyanazon színtársulat tartana előadásokat s az állandó színház ügye ily módon oldatnék meg. Az eszme mindenesetre méltó, hogy az irányadó körök különösen pedig a kormány komolyan foglalkoznék vele, annál is inkább, mert az operaház és a nemzeti színház személyzete által rendezett előadások rendkívül költségesek s egy-egy előadás jövedelme a napi költségeket is aligha fedezi. Kifogástalan operaelőadást különben is a várszínház kis színpadán produkálni aligha lehet. Buda, Temesvár és Pozsony között három három évre kötött szerződése a jövő évben lejár. Ha már most Pozsony és Temesvár az állandó színház eszméjét tényleg megvalósítaná, azt hiszem, a legkedvezőbb alkalom kínálkoznék, hogy Buda is a két város példáját követve, színészetét önállósítaná s egyszersmind kivonná magát Pest gyámkodása alól. Mindehhez természetesen a kormány, a közönség és a vállalkozó igazgató részéről több feltételre volna szükség. A kormány részéről első sorban a várszínház átalakítása legalább is oly mértékben, a mennyiben azt a terület viszonyai megengedik. Másodsorban a műsor tekintetében függetlenné kell tenni a budai színházat a nemzeti és a népszínháztól illetőleg megengedni mindazon darabok szinrehozátalát, melyeknek jogát az itt működő igazgató megszerezte. A budai színkör igazgatója egyes darabokat csakis e két intézet igazgatójának beleegyezésével hozhat színre az uj és nagy sikert aratott müvek bejárják az egész országot, sőt gyakran még a külföld is gyönyörködött bennök, midőn Budán színre kerülhetnek. Ez okozta Feleki bukását is, hiszen emlékezünk reá, hogy műsor hiányában csaknem az egész évadot az Eleven ördög és a Kéksza- kálu herczeg szinre hozatalával volt kénytelen kitölteni. Az igazgató részéről jó és a főváros igényeinek megfelelő színtársulat szervezése a legfőbb feltétel, mert csak igy remélhető hazánkban virágzásnak indult színmű irodalom részére, második müintézet létesítése. A közönség különösen a budai közönség részéről főfeltétel az önállósítás eszméjének felkarolása. Buda emelése érdekében megindult mozgalom hatása már is észrevehető s mondhatjuk, hogy évtizedek óta vajúdó kérdések a mozgalom már is észrevehető s mondhatjuk, hogy évtizedek óta vajúdó kérdések a mozgalom hatása alatt megoldást nyertek. Az őszi idő beálltával, midőn a társadalmi élet intenzivebb alakot ölt, a társas körök termei megnépesednek, kívánatos volna, ha a budai szinügy is komoly megbeszélés tárgyát képezné. Meg kellene ugyan egyelőre elégednünk a várszínházzal és színkörrel, az önállósítás eszméjének keresztülvitele azonban évek múltán meghozná a maga gyümölcsét. Reményünk van, hogy Buda, mint hazánk fővárosának tekintélyes része megragadja az alkalmat és követve a vidék nagyobb városainak példáját a millenium esztendejében megveti állandó magyar színházának alapját. A honalapító sirja. Motto: Jam seges est, ubi Troja fűit. Tizenkét esztendővel ezelőtt, midőn Ü-Buda határában az aquinkumi ásatások az egész ország de különösen a főváros közönségének érdeklődése mellett folytak, egy uj, mondhatni merész eszme került felszínre: a hon alapitó sírjának felkutatása. — Ezer éves sir beljé rendelkezésünkre álló hiányos adatok után megt- állapitani, nehéz feladat. Béla király névtelen jegyzője nagybecsű krónikájában elég világosan megmondja ugyan, hogy Árpád vezér az Úr igéjének megtestesülése utáni 907. esztendőben e világból elköltözvén egy kis folyamnak forrása fölött, mely kőmederen át száll alá Attila király városába, eltemette- tett, hol is a magyarok megtérése
