Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-27 / 34. szám

Budapest 1893. (6.)

virilis községi képviselő megbízottja azon indítványt terjesztette elő, bogy a kérdéses földbirtok ne adassák el, minthogy az a község részére oly ebéiből lett kihasítva, hogy a lakosság onnan a bármikor szükséges agyagot beszerezhesse s arra nemcsak a jelenben, de a hosszú évek során át is szüksége lessz a lakosságnak. Az ügyből vita fejlődvén ki, a képviselő testületnek két tagja a gyűlésből eltávozott, mely körülmény azt idézte elő, hogy a képviselők ismét nem voltak meg határozatképes számban a közgyűlésen, miből kifolyólag a gyűlés határozatképtelensége kimondatván, 15 napra egy harmadik közgyűlés határoztatott összehi- vattatni.

A folyó évi julius hó 17-én egybehívott közgyűlés, tekintettel az ez ügyben előzőleg tartott értekezletekre, a kérdéses földbirtok eladási árát Q ölenkint 50 krjával vagyis az összes 8461 □ ölet kitevő terület árát 4230 frt 50 krban állapította meg s felhívta Szabó József ajánlattevőt nyilatkozzék, hajlandó-e a megállapított árat a birtokért megadni s az eladási feltételekbe belenyugodni, mire Szabó József annak felemlitése mellett, hogy a kérdéses földbirtokra a szent-endrei téglnégető részvény-társaságnak elódázhatlan szüksége lévén — ámbár ez már oly tulmagas és felcsigázott ár, hogy annyit soha és senki nem fogna Ígérni a községnek — az eladási feltételeket és szolgalmi jog kikötését elfogadva hajlandónak nyilatkozott 4230 fr- 50 krért is megvenni a birtokot, kijelentvén egyben, hogy már ennél egy krajczárral sem igér és ad többet.

Jóllehet, hogy a képviselő-testületi közgyűlés csaknem egyhangúlag elfogadta s helyeselte előadó községi jegyzőnek az eladás iránt tett előterjesztését és határozati javaslatát s a közgyűlés többsége is az eladás mellett foglalt álláspontot. Belágyi József helybeli rkath plébános és képviselő megbízott — tisztán a községi jegyző személye ellen táplált bosszúból és ellenségeskedésből — a kérdéses birtok eladása ellen is- oly agitácziót fejtett ki, hogy elnöklő biró kénytelen volt a névszerinti szavazást elrendelni, minek az lett az eredménye, hogy a közgyűlés többsége 15-en, 5 ellenében az eladás mellett szavazott s ennek folytán határozatikig kimondta a közgyűlés, hogy a kérdéses földbirtok 4230 frt 50 krnyi vételárért Szabó Józsefnek eladassék.

Belágyi József r. kath. plébános meggyőződvén arról, hogy leszavaztatott, fellebbezést adott be a megyei alispáni hivatalhoz, egy olyan fellebbezést, mely a mellett, hogy teljesen indokolatlan, unicum a maga nemében.

Azt kéri ugyanis a megyei alispántól fellebezésében, hogy semmisítse meg a közgyűlés fentidézett határozatát, mert az eladatni szándékolt földbirtokra, mint sárga agyag bányára a közlakosságnak „évezredeken“ át szüksége van s a mi leglaicusabb, ez a fellebbezésnek azon része, a hol kijelenti, hogyha már a kérdéses anyagbánya-területet máskülönben meg nem tudják menteni a szent-endrei téglagyár részvénytársaságtól, megajánlják ő és három társa a Szabó József által Ígért vételárt, magukra vállalják a kikötött agyagkiszolgáltatási szolgalmi jogot és úgymond: „ezen felül az egészért 5 o. é. forinttal többet adunk.* Felemlitendőnek tartom, hogy a fellebbezést összesen négyen és pedig Belágyi József rkath. plébános, Bader Sebestyén telkes és esküdt, Gröschl József telkes és törvénybiró végre egy Kosztka Mária nevű helybeli téglavetőnő Írták alá, mely utóbbi a mellett, hogy se nem esküdt, se nem törvénybiró, még nem is községi képviselő.

Azt hiszem, hogy az ügyet körülményesen körülirván és ismertetvén, mindenki el fogja ismerni, hogy Belágyi József plébános urnák nagyon is furcsa fogalmai lehetnek a községi törványekről és közigazgatásról és bái’ki is be. fogja látni — az ügy komoly megfontolása után — hogy a mig a plébános ur fellebbezése egyrészről nevetséges és teljesen indokolatlan, másrészt határozottan a község megkárosítására van irányozva.

Mert azt vagyok bátor kérdezni én a tisztelt képviselő megbizott úrtól, vájjon zsibvá- sári portéka-e a községi vagyon, hogy azért a 4230 frt 50 krban megállapított áron felül 5, mond öt forinttal többet Ígérhessen egy „képBUDA és VIDÉKE.

viselő megbízott“ a kinek egyébbként tudatában kellene lenni annak, hogy ha már érdekelve volt a kérdéses eladási ügy által, ha vétellel „gscheft“ et akart csinálni, nem lett volna joga mint, képviselő megbízottnak az ügy tárgyalásában részt venni s plane az eladás ellen szavazni. És ha a tisztelt képviselő megbizott ur komoly vevő akart lenni — a mit eljárásából következtetve — határozottan kétségbe vonok — miért nem tett — éppen úgy mint Szabó József — vételi ajánlatot a községnek s miért vett részt az ügy tárgyalásán?

Nem sok mondani valóm van ezeken kívül még hátra, csak annyi, hogy nevezett képviselő megbizott úrnak nem ez az első s a község határozott megkárosítására irányzott törekvése és agitácziója, s hogy mindezek daczára még ma is helyet foglal el a község képviselő- testületében, mely testületnek magasztos hivatását a község érdekeinek előmozdítása képezi, azt hiszem, mindenki előtt érthetetlen.

Nem óda Buda! tisztelt képviselő megbizott úr! Ily és tisztán személyes boszura alapított s a község határozott megkárosítására irányzott törekvése mellett ön nem foglalhat helyet a községi képviselőtestületben, igy nem indulhatunk példája után, nem követhetjük nyomdokait, mert azok a mig egyrészről károsak, másrészről nagyon veszedelmesek is!

A község jól felfogott érdekei azt követelik, hogy annak élén egy oly testület álljon, melynek tagja egymással egyetértöleg, vállvetve és egy seivvel-lélekkel törekeejenek a község jólétének szellemi és anyagi felvirágoztatásának előmozdításán.

Kíváncsian várjuk a fellebbezés eredményét mit is — ha megengedi tek. szerkesztő ur — annak idején becses lapjában szintén közzétenni fogom.

Budakalász, 1893. augusztus 25-én.

Hlávik János.

Iskolai értesítések.

A jövő tanévre a Tabánban lakó tankötelesek beiratása péntek, szeptember hó 1-től 6-ig (a közbeeső vasárnap kivételével) fog eszközöltetni ; és pedig:

a szarvas-téri teljes hat osztályú fiú- és leányiskolában délelőtt 8 — 11-ig a fiuk, délután 2 — 4-ig a leányok,

a Bocskay-téri két osztályú iskolában délelőtt 8 —11-ig csak leányok;

a Hadnagy-utczai három- és a fehérvár- úti négy osztályú iskolában délelőtt 8 — 11-ig és délután 2—4-ig mindkét nembeli tanulók külömbség nélkül iratnak be ;

a m. áll. vasút kelenföldi állomás kétemeletes laképületében elhelyezett négy osztályú fiú- és leányiskolában délelőtt 8—10-ig iratnak he.

Az I-sö osztályba csak oly gyermekek vétetnek fel, kik hatodik évüket már betöltötték, miről születési bizonyítvány mutatandó fel.

A többi osztályokba való felvétel a fővárosi iskolákban használatban levő havi értesítő vagy iskolai bizonyítván alapján történik.

Az alsó két osztályba való mindazon leányok, kik az Árok-utczában vagy azontúl a hegyoldal felé laknak, (a mennyiben a hadnagy- utczai iskola hozzájuk közelebb nem esik), a Bocskay-téri iskolába Írandók be. Ezen tájékról 1-ső és 2-dik osztálybeli leányok a szarvas- téri iskolába nem fogadtatnak be.

A tanítás szeptember 9-én szombaton veszi kezdetét.

A beiratás alkalmával 40 krnyi dij fizetendő. A tandij félévenkint 1 frt 75 krt tesz, mely 35 krajczárjával havonkint is fizethető. Tandíjmentességre csak az tarthat igényt, ki a beiratásoknál jelenlevő iskolaszéki tag előtt kijelenti, hogy a 35 krajezárnyi havi tandijat nagyobb megterheltetése nélkül nem képes megfizetni.

Minden tanuló tartozik himlő-oltási bizonyítványt előmutatni.

Végül figyelmeztetjük a t. ez. szülőket, hogy a kik tanköteles gyermeiket az iskolától elvonják, vagy annak szorgalmas látogatására nem szorítják, a hatóság által pénzbírsággal fognak büntettetek

Magántanulók az iskolai év elején magukat valamelyik iskolánál jelenteni — az iskolai

Augusztus 27.

év végével pedig nyilványos vizsgálatot tenni tartoznakKelt Budapesten, Tabánban, 1863. augusztus hó 24-én.

Eiadorfer Gusztáv

iskolaszéki alelnök.

*

A fő- és székváros I. kerületében az 1803—94. tanévben két polg. leányiskola fog fennállni; az egyik a Krisztinavárosban, egyelőre I. és II. osztálylyal, a másik pedig régi helyén, a várban, iskolatér 1. szám alatt, I., II, III. és IV. osztálylyal. Ezenkívül megnyílik a már fennállott V. felsőbb leányiskolái osztály mellett a VI. osztály is.

A várbeli iskolában a beiratások szeptember 1., 2. és 3. napján, 9—12 óráig fognak eszközöltetni; a felvételi, pót- és javitóvizsgá- latok pedig ugyanezen napokon 4—5 óráig fognak tartatni.

A rendes tanítás szeptember 6-án kezdődik.

Budapesten, 1893. augusztus 23.

Pora Ferencz

a várbeli polg. és felsőbb leányiskola igazgatója.

*

Az I. kér. kir. kath. gymnaziumban az 1893 — 94. tanévre a beiratások szeptember 1—3-ig délelőtt 9 —12 óráig lesznek. A javító-, pótló- és magánvizsgálatok pedig augusztus 31-én d. e. 9 órakor. Az intézet helyiségeit a szünidőben a kivánalmaknak megfelelően alakították át s ez iskola, tekintve fekvését, kiválóan alkalmas vidékről jövő tanulók elhelyezésére.

Az igazgatóság.

Budakesziről.

A Bátosi Endre derék igazgatósága alatt itt majd egy hónapig működött színtársulata f. hó 26-án zárta be előadási cziklusát, mely előadások valódi műélvezetet nyújtottak nem csak a nyaralóknak de még a többi itt lakóknak is. Színre került augusztus 19-én „Ne hagyd magad Schlesinger“, 20-án „Don Cäsar de Bazan“, 21-én „Jani és Juczi“, 22-én „Tyu- kodi Lőrincz famíliája Budapesten“, 23-án „A suhancz“ közkívánatra és pedig a budakeszi szépitészeti egyesület javára, 24-én „Madarászt“ adták. Az előadók sikeréről már a múlt tudósításokban tettünk említést és jelenleg is csak azt ismételhetjük, hogy a művészek közül mindenki derekasan felelt meg feladatának. Tetszésben részesültek különösen a főszereplők u. m. az igazgató, Bátosi Endre, F. Hegyi Janka, Moóri és neje, Szabó Mariska, B. Polgár F. Győrffyné, K. Pálffy I., Kiss Ferencz és Szabó Etel.

Ezúttal annak az óhajnak adunk kifejezést, hogy a jövő évadra az igazgató ur által czélba vett nyári színkör felépítése létesülhessen. A fő- és székváros tanácsa befolyásos pártfogását nem fogja megvonni, a mennyiben a budakeszi erdőnek megvételével a nyaralók nagyobb kényelmére anyagi áldozattal járó javításokat készül életbe léptetni.

A fő- és székváros tanácsa mindenesetre át fogja engedni ingyen azt a területet, mely a színkör felépítéséhez szükséges. A főváros reméljük befolyásolni és támogatni fogja a budakeszi szépitészeti egyesületet is.

Hogy milyen szükséges lenne ez, azt a közvélemény legjobban igazolja, a mennyiben sok, igen sok teendők lennének, de működésének nyoma alig látszik és tétlenül pang anélkül, hogy valakinek eszébe jutna az egyletet hivatásához képest nagyobb tevékenységre buzdítani és oly konkrét javaslatokkal támogatni, a melyek gyakorlati kivitelüknél fogva üdvös és átalán kívánatossá vált reformokat képesek szülni. Azt mondják ugyan, hogy nincs péuzük! Ha ez nincs, e nélkül mit sem lehet kezdeményezni, akkor első sorban is arra kell törekedni, hogy pénz teremtessék, mi pedig nem oly nehéz, a mint azt képzelik. Vegyük például az egyebütt létező nyaralókat, mily gyönyörű utaik, sétáik és egyéb kényelmeik vannak, mi minden a tapintatos és erélyes rendezés eredménye, a