Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-20 / 33. szám

Budapest 1893. (4.)

könyveit, iratait s pénztárait bármikor megvizsgálni.

A felügyelő-bizottság köteles az évi zárszámadást, mérleget és a nyeremény felosztása iránti indítványokat megvizsgálni és ezekről a közgyűlésnek minden évben jelentést tenni.

Ezen jelentés nélkül a közgyűlés a nyeremény felosztása iránt nem határozhat.

32. §. Ha a felügyelő-bizottság törvényvagy alapszabályellenes intézkedéseket, avagy a szövetkezetét károsító mulasztásokat észlel, köteles azonnal rendkívüli közgyűlést egybehívni.

33. §. A felügyelő-bizottság tagjai tisztségüket díjtalanul teljesítik.

c) A közgyűlés.

34. §. A rendes közgyűlés minden évben Budapesten, illetve a szövetkezetnek lipótmezői helyiségeiben julius hó első felében összehívandó.

Rendkívüli közgyűlés összehívható, ha azt az igazgatóság szótöbbsége szükségesnek tartja, vagy a felügyelő-bizottság legalább 5 tagja kívánja, vagy 30 tag, — kik legalább 300 drb oly részjegynek tulajdonosai, melyek legalább 3 hó óta a szövetkezet könyveiben azok neveire bevezetvék — összes részjegyeiket a szövetkezet pénztáránál letéteményezik és a czél írásbeli kijelölése mellett a közgyűlés összehívását kívánják.

Az utolsó esetben a rendkívüli közgyűlés a kérvény benyújtása után 4 hét múlva az igazgatóság által öszehivandó.

35. §. Minden közgyűlés tartása, legalább

14 nappal annak megtartása előtt, a hivatalos lapban, a közgyűlés tárgyai, helye és ideje kijelölése mellett közzéteendő.

36. §. Oly tárgyak, melyeket az összehívó hirdetmény nem tartalmaz, vagy 14 nappal a közgyűlés előtt az igazgatósággal nem közöltettek, a közgyűlésen nem tárgyalhatok.

A szövetkezet feloszlása iránti indítvány az ezen alapszabályokban meghatározott idő előtt csak azon esetben tehető napirendre, ha az legalább is 60 tag által irásbelileg kívántatik és az indítvány benyújtásával egyidejűleg az összes érvényben levő részjegyek '/Vét Je. téteményezik.

37. §. Ki a közgyűlésben részt kíván venni, köteles a nevére szóló és a szövetkezet könyveiben legalább is 3 hónappal előbb nevére Írott részjegyeket 2 nappal a közgyűlés megtartása előtt a szövetkezet pénztárnál letenni.

A közgyűlésen minden tag annyi szavazattal bir, á hány saját nevére írott részjegy tulajdonosa ; azonban 20 szavazatnál többet egy tag sem gyakorolhat, tekintet nélkül részjegyeinek számára.

Csakis a szavazatképes szövetkezeti tag szavazhat más meghatalmazásából és csak akkor ha erre vonatkozó írásbeli közjegyző előtt hitelesített meghatalmazását átadja.

38. §. A közgyűlésen az igazgatóság elnöke, esetleg egyik vagy másik alelnöke és mindezek akadályoztatása esetén az igazgatóság által e czélra kijelölt igazgatósági tag elnököl.

39. §. A közgyűlés határozatképes, ha legalább is a részjegyek egy 10-ede 30 tag által képviselve van.

Ha a közgyűlés nem volna katározatképes,

15 nap alatt újabb közgyűlés hivandó össze, mely, tekintet nélkül a jelenlevők s azok által képviselt részjegyek számára, határozatképes, de csakis az első Ízben összehívott közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyak felett határozhat.

40. §. A szavazás viszonylagos szótöbbséggel történik, szavazategyenlőségnél az elnök szavazata dönt.

A választás titkos szavazás utján szavazati bárczákkal történik, mely czélra egy 4 tagból álló szavazatszedőbizottság bizatik meg,

A közgyűlés tárgyai:

41. §. a) az évi zárszámadások és mérleg megvizsgálása és megállapítása, az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentéseinek meghallgatása, az osztalék megállapítása és a felmentvény megadása;

b) az igazgatóság és felügyelő-bizottság megválasztása;

c) az igazgatóság által a napirendre tett indítványok valamint azok, melyek a 36. §. szerint benyujtattak ;

BUDA és VIDÉKÉ

d) más társaságokkal való egyesülés, vagy a saját fennállásának az 1918. éven túli meghosszabbítása ;

e) az alapszabályok módosítása, mihez a jelenlevők szavazatának 3/4-e megkivántatik;

f) a szövetkezet feloszlatása, mi azonban csak akkor határozható el, ha a kibocsátott részjegyek legalább is 1/2-e képviselve van és ezek 2/3-a reá szavaz.

42. §. Minden közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő, amelyben a jelenlevők nevei és az ezek általi képviselt részjegyek számai kitünte- tendők és mely az elnökön kivül 3 a közgyűlés által e czélra kijelölendő tag által hitelesíttetik

A közgyűlési jegyzőkönyv eredetben vagy hiteles másolatban a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszéknek bemutatandó

VII.

A szövetkezet feloszlása.

43. §. A szövetkezet feloszlattatik:

1. az ezen alapszabályokban megállapított idő lejártával, avagy közgyűlési határozat folytán;

2. egy más társasággal való egyesülés folytán;

3. a szövetkezeti vagyon felett nyitott csőd folytán;

4. az illetékes bíróság jogerejü határozata következtében.

A szövetkezet felszámolása a kereskedelmi törvény rendeletéi szerint történik.

VIII.

44. §. A szövetkezet hirdetései a szövetkezet helyiságeiben kifüggesztendő falragaszokkal köz- zététetnek.

A közgyűlés összehívása valamint a szövetkezet feloszlására vonatkozó hirdetmények a „Budapesti Közlönyében, egy budapesti lapban és a „Buda és Vidékéiben közzéteendők.

Pali.

Pali! . . . Pali! hangzik gúnyoló kiáltása a gyermekeknek s az utcza végén megjelenik egy szánalmas alak. Ruhája tépett, haja rendetlen, arcza viharverte, kezeiben két botot is suhogtat. írásokat szorongat hóna alatt és egy batyut, melyben tán minden vagyonát magával hordja.

Minden nap erre jár a szegény háborodott.

Majd lassan majd gyorsabban lépeget, meg-meg fordul, félénken körültekint mint akit üldöznek vagy mellére lóg feje mialatt nagyokat horkant. Rendesen csak dünnyög magában értelmetlen dolgokat, egyes szótagokat, de oly fájdalmas hörgések kíséretében, hogy megesik rajt szive, lelke annak aki hallja.

S miközben kemény tusákat vív a kuszáit lélek önmagával. Pali, Pali, hangzik csufondá- rosan egy-két, tiz-husz torokból.

Mezítlábas, rongyos ruháju, mosdatlan képű gyerekek, a naphegyi utczagyerköczök java, csupa leendő naplopó veszi körül pár perez alatt a szerencsétlent.

Hátul kergetik, elől útját állják, szemébe nevetnek, mögötte tapsolnak, czigánykereket vetnek útjába; ujongás, üvöltés tölti be a léget, melyet most visítva hasit át egy pár kődarab. Az a nagy kamasz ott leghátul, a nyúl- száju, a kancsal szemű, aki már lopott is, az dobálja a magával tehetetlent.

Szegény Pali pedig hörög, kiált, ordít, üvölt, mindig fokozottabb fájdalom és kín kifejezésevei hangjában, amely minduntalan meg- csuklik. Nem motyogás már amit mivel, nem egyes szótagokat ismétel, valóságosan állati hangok szakadnak fel melléből. Fejét, melyről lerántották a virágbokrétás kalapot, magasan •tartja, haját meglengeti a szellő, szemei ijedt, félő kifejezéssel néznek a semmiségbe, kezeivel öntudat nélkül hadonáz, majd kegyetlent üt botjával az utcza porára, majd öklével fenyegeti a hozzá kapkodó és tőle elfutó gyerek- séget.

Pali! Pali!

Mind nagyobb lesz a zsivaj, nevetnek, vihognak az apró fenevadak; zihál és fájdalmas

Augusztus 20.

kiáltásaival mintegy segítségért könyörög a szegény üldözött.

Kigyülik kapualjba az utcza tétlen népe, tereferélő asszonyok, szájtátó kislányok, egyikegyik rá is kiált a féktelen hadra, hogy takarodjék dolgára, de az eredmény csak újabb élénkülése a zsivajnak.

Megered újra a kőzápor, az asszonyok sajnálkoznak, a kutyák vonitanak s Pali fut, fut, a keresztútig, a hol végre elmarad tőle a kínzó gyermeksereg.

S Pali megy tovább. Még hörög, még üti botjával az út porát, hallat még egy-egy fájdalmas kiáltást midőn kiér a krisztinavárosi régi temető elé.

Leül megszokott helyére, megigazgatja kalapján a gyüiött virágot, végig vizsgálja sárgult irományait, szól egyet-egyet magába, ha gyermekhaugot hall, ijedten kap maga mellé fektetett botjához, a melylyel pedig sohasem üti az ingerlőt.

Elméláz hosszan, ki tudja mi felett.

Majd felkászalódik s megy vissza ugyanazon utón amelyen újra megbámulják az emberek, kigunyolják a gyermekek és megugatják az ebek.

S ez igy megy nap nap után.

Útja csak a temetőig visz.

Mit keres ott, tudja-e hogy hol időz vagy öntudatlan huzza ide valami, emlék köti e helyhez vagy csak pihenőül szolgál neki, ki tudná megmondani. De szenved kínosan, az bizonyos; azt látja a gyermek, ki gyötri csúfoló szavával, azt tudja a felnőtt, ki nem bírja amattól megvédene

Es akik segíteni tudnának a bajon, megvédeni a szellem nyomorultját; megfékezni a rakonczátlan gyermeket, ők nem járnak e vidéken.

Jertek erre ti férfiak és nők kik ápoltok galambot és verebet, lássáto.k hogy van a verébnél védtelenebb ; jertek erre ti szülők, kiknek gyermekit az utcza neveli, lássátok mi vár saját aggságotokra.

A veréb veréb marad, de a gyermekből, ha felnő is, nem mindig válik ember.

Ujházy Irma

Iskolai hirdetmény.

A t. ez. szülők és gyámok ezennel értesit- tetnek, hogy a krisztinatéri, Istenhegyi, lipót- mezei és zugligeti községi elemi népiskoláknál az 1893/94-iki tanévi beiratások, az illető iskolai épületekben f. é. szeptember hó öt első napján mindenkor reggeli 8-tól déli 11 óráig esz- közölhetők.

A törvény értelmében minden 6-12 éves korban álló gyermek tönkötel s lévén, felhivatnak az iskolaszék területén lakó t. ez. szülők és gyámok, hogy ezen tanköteles korban álló gyermekeiket vagy gyámoltjaikat, a fentkitett napok egyikén okvetlenül írassák be, — megjegyeztetvén, hogy az I. osstályba csak azon gyermekek fognak felvétetni, kik 6-ik életévüket már betöltötték s ezen körülményt hiteles okmánynyal igazolják.

Behatáskor beiratási dij cziméu minden gyermek után 40 krajezár fizetendő. Ezen dij fizetése alól csakis a fő- és székv. alkalmazottjainak gyermekei vaunak felmentve. Tandíj czi- mén egy évre, fél évi előzetes részletekben 3 frt 50 krajezár fizetendő, mely összeg esetleg havi részletekben is lefizethető. Tandíjmentességre csak az tarthat igényt, ki a behatásoknál jelenlevő iskolaszéki tag előtt kijelenti, hogy a 35 krajezárnyi havi tandijat nagyobb megterhelte- tése nélkül nem képes megfizetni.

A beiratásnál a gyermek beoltott volta is igazolandó lesz.

A rendes iskolai oktatás szeptember hó 6-án reggel 8 órakor kezdődik.

Minthogy a magántanulók a közoktatásról szóló törvény 7. §-a szerint évenkint tartoznak nyilvános vizsgálatot tenni, a fő- és székv. tanácsnak 42055/1887. számú határozata folytán felhívja az iskolaszék a t. ez. szülőket és gyámokat, hogy magán tanításban részesülő gyermekeiket vagy gyámoltjaikat az iskolaszék kerületéhez tartozó valamelyik közs elemi népiskolánál annálinkább jelentsék be, mert elleu-