Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-07-30 / 30. szám
Budapest 1893. CS.) el s minden zavaró ellentétet oly kegyes elővi- gyázattal egyenlít ki, igen jól tudja, miért plántálta Jókait és üdülő társait s Svábhegyre, igénytelenségemet pedig a Zugligetbe tisztán azért, mert ott a személyek oltamazzák inkább a tárgyat, itt pedig jóformán a tárgy szólal fel a személyért. Van is szüksége a Zugligetnek, ennek az áldott isteni ajándéknak különös dicséretre is pártfogásra! Európa majd minden zegét-zugát bejártam. Láttam Casertát, a nápolyi öblöt, a mosolygó Sorrentot és Caprit, Comot, tavának csodaszép partvidékét. Helvétiának megható természetcsodáit, a vierwaldstädti tó környékét, Pilátust, a Rigiről szemlélhető nagyszerű tájékokat és a „schanzli“-ről áttekinthető berni havasoknak ezüst színben ragyogó kupoláit, keresztül bolyongtam a bájos szőke Rajna vidékét és Thüringiának üdítő sötétzöld erdeit. Mit szóljak szeretett Erdélyünknek kedves völgyeiről és fönséges bérczeiről? Mit a kedélyes Jenáról, a hol ugyan keveset tanultam, de annál többet mulattam ; kedves Jenámról, a hol hosszabb ideig tartózkodtam ? Be kell vallanom, hogy Olaszország derűs ege, hullámos tengere, örök zöld tájékai, füstölgő kráterei — gyönyörűek; Svájcz ezüstös ormai, hatalmas hegylánczai — fenségesek ; a Rajna vidék festői romjaival, ragyogó zöld szőllőhegyeivel — költői; Jena végtére talán a legkedélyesebb hely a világon. Az pedig, a ki Jenát látta és e két csodával dicsekedő városkának boldogító nyilvános és „titkos“ tulajdonságaival megismerkedett, az bizonyosan velem együtt érez és méltányolni fogja ezekre vonatkozó rajongásomat. Sőt beismerem, hogy a Svábhegy is szép, sok nevezetessége van — de a Zugliget ezeknél mégis csak többet ér. Vannak igen megható, nagyszerű és elragadtató helyek, de olyan hely, a hol annyi jó tulajdonság, oly harmonikus egészbe olvadjon, olyan nincs több A Zugliget ugyan sem polgármesterrel, sem patikával nem rendelkezik. Habár nagyobb rendre és némi polgármesteri intézkedésre nagy szükségünk is volna, de a patikát, ezen minden mixtúrát is éltető gyógyitalt dúsan pótló helyen bátran nélkülözzük. Ismerik is a pestiek (a budaiakról fájdalom nem szólhatok, ezek nem igen járnak ki a Zugligetbe) a Zugligetnek megbecsülhetetlen adományait és egyes pontjainak meglepő szépségeit, u. i. a „Mennyországot“ is a „Normafát“. De kivált ez utóbbit. Ez valóban ama ritka hely : a hol az élő bámulattal telve elnémul és a halottak beszélni kezdenek. Részemről igazán nem értem a budaiakat, hogy ők a Zugligetet, az Istennek ezen megbecsülhetetlen ajándékát jobban méltányolni nem bírják. Vagy ide is illik az ismeretes közmondás : a mit biruuk, avval nem igen törődünk. Sok budai, véleményem szerint, bámulatos türelemmel várja négy falai közé zárkózva az utolsó ítélet napját s az ekkor felszólaló trombiták harsogását, a melyek őt a mennyei uradalomba tisztelettel beinvitálják, holott nem gondol arra, hogy tőszomszédságában szintén létezik egy paradicsom, a melybe minden belépti jegy és üdvözítő bárcza nélkül potyán juthht. Tudniillik, ha mind vendég szerepel s arra az ügyetlen gondolatra nem jön, hogy a „Fáczán“ vendéglőben vagy a „Szép Ilonánál“ drága pihenőt tartson. Mondhatom, én szegény megboldogult Nendtvich bácsinak elveit nem mindenben követem és véleményeink sokban szétágoztak, de abban folytonosan egyet értettünk, hogy a Zugliget oly áldott hely, a melynek párja nincs. A ini pedig az öreg Nendtvichet illeti, ő világlátott ember volt. Dr. Frederik Jenő. Budai fürdők és vizek. Császár-fürdő. A Császár-fürdő a Jószef-hegy lábánál, a Duna jobb partján, a Margit-sziget átellenében fekszik. Világhírét nagy hőmérsékletű, kitűnő összetételű s rendkívül gazdag forrásainak s pompás berendezésének köszöni. Ezen források már a legelső magyar királyok idejében ismeretesek voltak. A törökök a BUDA és VIDÉKE XVI-dik században nagyszerű fürdőházat építettek a források fölé; a mai gőzfürdő ennek a fürdőházuak a maradványa. A Császár-fürdői források közül nyolcz meleg, egy langyos és egy hideg. A Szamár-forrás hőmérséklete 65.5° C., a Kápolna-forrásé : 61.1° C., az Ivó-forrásé 59.5° C , a Nádor-forrásé 61.25° C., a gőz-fürdő három forrásáé 58.75—60° C., a Török-forrásé 28.2° C. a felsorolt források vizgazdagsága naponkint 117.000 hektoliter, holott a többi budai fürdőké (Sáros-, Rudas-, Rácz-, Király-, Lukács) együttvéve csak mintegy 63243 hektoliter ; ebből látható, hogy a Császár-fürdő egymaga több meleg forrásvízzel rendelkezik, mint az elősorolt budai fürdők együttvéve. Buda visszafoglalása után a Császár-fürdő kincstári birtok lett; 1806-ban Marczibányi István kezébe került, ki azt ugyanazon évben az irgalmas rendnek ajándékozta, ezen kitűnő rend az adományozó rendelkezéséhez képest a fürdő összes jövedelmét a leghumánusabb czélra, a vagyontalan betegek gyógyítására fordítja. A Császár-fürdő Budapest legnagyobb fürdőtelepe, egyszerre ezer ember fürödhetik benne ; hatalmas négyszöget képező épület-csoport ez ; ebben vannak a vendégszobák, mintegy 200, a legnagyobb kényelemmel berendezett helyiségek, a melyekből széles, télen fütött üveges folyosók vezetnek a fürdőhöz. Ezek: A gőz-fürdő; a török időkből származó eredeti építmény, rendkívül nagy fényűzéssel, kényelemmel aerendezve ; benne értékesítve találjuk a modern balnotechnikánek összes vívmányait. Tepideriumának ásványvíz-medenczéjében 50 ember fürödhetik benne. Az iszap-fürdő női- és férfiosztályra elkülönített igen kényelmes fürdő, 20 izzasztó-kabinnal és 24 öltöző-szobával. A viz hőmérséklete állandóan 40° C., az iszapé 34—44° C. Az iszapfürdő legújabban teljesen átalakíttatott. A női ásványvíz uszó-fürdő 360 négyszögméter területű fedett vizmedencze, 80 díszesen berendezett vetkező fülkével, zuhanykamarával, toilette-helyiséggel körülvéve. A medencze fölött egy bizánczi stylben épített, terracotta díszítményekkel ékesített disze3 épület emelkedik. Folyton megújuló vize, melyet a 27.5° hőmérsékletű Török-forrás szolgáltat, kristálytiszta, mint kárpáti tengerszem s fenékig átlátszó. A medencze egyik része úszni nem tudók és gyermekek számára van berendezve s a testgyakorláshoz szükséges tornaeszközökkel ellátva. Ezen uszoda, mely a Császár-fürdőnek méltó büszkesége, nagyságát, berendezésének czélszeriiségét, elegantiáját illetőleg Európában páratlanul áll. A férfi uszo-fürdő óriási, 1860 négyszögméter területű ásváuyviz-medeucze, a kontinens legnagyobb ásványvíz úszó-fürdője, 120 minden kényelemmel ellátott vetkező fülkével, tornaeszközökkel ugró emelvényekkel; vízzel ezt is a Török-forrás látja el. A medencze alacsonyabb része úszni nem tudók számára van fentartva; nagyobb része azonban 2—4 méter mély. Vize kristálytiszta s még a mélyebb részeken is fenékig átlátszó. Zuhanyait a Duna vize táplálja. A medencze nyitott, csak a park árnyékos fáinak sűrű lombja borul fölé. Ezeken kívül van 22 tükör-fürdő (37—40° C.), 18 török-fürdő (27.5° C.), 8 pompás por- czellán-, 7 fehér- 28 vörös márvány-és 20 czink- kádfürdő; valamennyit természetes hőfokú ásványvízforrások táplálják. Zuhanyai is ásványvíz-forrásból (Török-forrás) kapják vizüket. A Császár-fürdő sétahelyei a legszebb s a legjobban gondozott séta-helyek, parkok. Ezek között is kiválik a nagy gyógyudvar. Pompás félköralakban épített oszlopos épületnek százados fákkal beültetett hatalmas udvara ez, a hol a fürdő saison ideje alatt reggel-este katonazene mellett mulatoznak a fürdővendégek s a főváros szórakozni vágyó közönsége. A Császár-fürdő vizei közül csak a nagy gyógyudvar déli folyosójának pompás csarnokában vörös márványba foglalt Ivó-forrás vize, a kápolna-épület bejárata alatt eredő forrásból s Lukács-fürdő halas tavából származó Törökforrás és a kápolna-épület utczai frontjának főfala alatt eredő Kápolna-forrás vize van elemezve. A többi összetétele nem sokban térhet el e három forrás vizétől. Az Ivó- és Kápolna-források vizének ösz- szetételében lényegesebb eltérés nincs; ezek Julius 30. összetételüket illetőleg igen közel állanak a margitszigeti artézi kutéhoz, továbbá a treu- csén-tepliczi és badeni hévforrásokéhoz. A mi a Császár-fürdői vizek gyógyító hatását illeti, a langyos török-fürdőket és ásványvíz uszó-fiirdőket mint általános zsongitó és erősítő eszközöket szokták alkalmazni; a meleg, sőt forró kád- és kőfürdőket, a gőz- és iszapfürdőket kitűnő eredménynyel használják az izmok, ízületek, ideghüvelyek, csuzos, köszvényes izületi lerakodások, zsugorodások és merevségek, bőrfekélyek, csontszu, görvélyes és bujakóros bántalmak ellen. Az ivóforrás vizének belső használata mellett jó eredményt érnek el különösen a gyomor-, bél- és lélekzőszervek hurutjánál. Gyógyító tényezők még a Császár-fürdőben ; az inhalatió, a sós- és láp-fürdők és a massage. Az egyes szobák napi ára 60 krtól 3 írtig terjed. Említettük, hogy a szobaberendezések, ezeknek a fürdőkkel való összeköttetései a téli kúrát is lehetővé teszik. A lakások ára a téli saison alatt 50°/o-kal mérsékeltebb. A mi pedig az egyes fürdők árát illeti: a gőz- iszap-, I. oszt. kő-, porczellán- és fehér- márvány-kádfürdő jegy ára 50 kr., a vörösmárvány- és I. oszt. kádfürdő-jegy ára 40 kr., a II. oszt. kő-, II. oszt. kád- és törökfürdő jegyek ára 37 kr. a női uszoda-jegy ára 40 kr., a férfi uszoda-jegy ára 30 kr, a népfürdő-jegy ára 5 kr. A Császár-fürdő, daczára a magas niveau- nak. a melyen áll, még mindig a fejlődés stádiumában van. Emelkedésében a fürdőbizottság áldozatkészségén, dr. Die scher Ferencz fürdőorvos buzgalmán kívül legnagyobb része van dr. Ladik Gusztáv világi gondnok erélyes, tapintatos vezetésének, mindenre kiterjedő figyelmének s fáradhatatlan tevékenységének. A fürdő-telep épületében van vendéglő, kávéház, posta-, táviróhivatal, nyilvános telefon- állomás, társalgó- és váróterem. A közlekedést a főváros középpontjával a lóvonatu vasút s a Dunagőzhajózási társulat helyi gőzösei közvetítik. A lóvonatu vasút megállóhelye a váróterem ajtaja előtt, a gőzhajók kikötőhelye a sétatéren van. Martin Konrádné. (1837-1893.) Martin Konrádné, szül. Hofmann Erzsébet, a III. kér. tantestület nesztorának általánosan kedvelt, áldott lelkű neje, f. hó 22-én reggel két órakor, életének ötvenhatodik és boldog házasságának negyvenedik évében, elhunyt. Hozzátartozóinak legönfeláldozóbb, gondos ápolása daczára, a gyötrő hosszas betegség után a halál csak megváltás volt az övéit rajongó szeretettel övedző jó anyára. A gyászba borult s mélyen sújtott családtagok fájdalmában osztozott az egész kerület, hisz mindnyájan ismerték a női erények e mintaképét: a derék nőt, a legjobb anyát, ki nemes szive vonzalmát követve a szegényeknek is mindenkor jóltevője volt. A kérlelhetetlen végzet ily nagy csapást mért a fővárosi tanügy egyik ősz bajnokára: Martin Konrádra, ki fél századnál több ideje, hogy úttörő munkása e kerület kultúrájának. Idegeneknek is könyet csalt szemébe, látva a becsületes munkában megőszült, de betegség által szintén megtört galambősz férfiút a drága hitvestárs ravatalánát, ki negyven év változó szerencséjében volt hű küzdtársa s boldogságának koronája. Nyugodjék békében! Az elhunyt beszentelése vasárnap délután hat órakor történt a gyászházban : III. kerület Zieh y-uteza 7. szám alatt, az ágost.-evang. egyház szertartásai szerint. A halottas szoba egész kápolnává lett alakítva s maga a ravatal a legszebb délszaki növényzettel volt környezve. Hat órakor kezdődött a gyászszertartás az O-b udai Dalkoszoru gyászdalának elének- lésével. Ezután S c h o 11 z Gusztáv evang. lelkész mondott emelkedett szellemű s a nagyszámú jelenvoltakat könyekig megható szép beszédet a halott fölött. A beszentelés szertartása után ismét a dalkoszoru énekelt egy bucsúdalt, mely után a gyászmenet a kedves halottat elkísérte végső nyughelyére : a III. kerületi köztemetőbe. Az elhunyt tizenkét gyermek anyja volt, kik közül jelenleg hét van életben, u. m. SánN
