Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-07-23 / 29. szám
Budapest, 1893. (3.) BUDA és VIDÉKE Julius 23. rábirják-e a külföldi uagyurak hajlamát, hogy houunkat, fő- és székvárosunkat gyakran meglátogassák ? Egyes esetekben igen, nagyjában nem. A nálunk megfordult külföldi irók is hézagosán ismertetik hazánk leírását. Még egy Madame Ádám sem birt egy jó munkát Írni e thémáról. A nagykereskedők, kik üzleti összeköttetéseik által ugyanabban a helyzetben volnának, hogy az anyagi érdekeken kívül a kulturális, népismertetési, földrajzi viszonyokról is tennének külföldi ismerőseik közt említést, azonban a „Times is money“ sokkal hatalmasabb, mintsem közhasznú, közművelődési viszonyokra kiterjeszkednék. A magyar középosztály, mely traditionális nép- és vendégszeretetén kívül egyebet sem nyújthat e téren, remélhetőleg adandó alkalommal megállandja helyét. Kívánatos, hogy igy legyen. Nem értünk ezalatt napok, heteken át tartó mulatozásokat, de kívánjuk, hogy a fő- és székvárosban élő középosztályu ember ne ragadtassa el magát az anyagi korszakban divatos önzési visszavonulás által. Ha teljesen tárt karokat nem is nyújthatna az idegennek, de bilincselje őt le szívélyes előzékeny bánásmódja által. A nép ama zöme, mely a szegénységen kiviil csak jó szívvel rendelkezik, mutassa legalább azt meg, hogy sajátságos polyglott alkotásunk daczára megőrzi a magyar népszokás eredetiségét. Az idegen legeltesse legalább az eredeti népszokáson kiváncsi szemeit. Vigye ő e látottat az idegen honba s czáfolja meg az eddig e honról téves alakban megjelent ismertetéseket. A hatósági nyilvános intézkedések kellő biztosítékot nyújtanak arra, hogy tömeges idegen látogatás lesz a fő- es székváros falai között s a szívélyes fogadtatások emlékül maradnak az itt megfordultak emlékezeteiben. Tengerre, Keletre magyar! Ez érvényesíttetik a világforgalmi salonichi vonal s a Vaskapu szabályozása bevégeztével az előkészítő bizottság ama határozata által, hogy a szomszéd keleti tartományok képviselői intézkedend- nek aziránt, hogy e Kelet és nyűgöt közti drága hon metropolja a szomszéd keleti tartományok lelkes lakosai minél számosabb látogatása által kitüntettessék. A szállodások, vendéglősök, kávéháztulajdonosok. bérkocsisok, forgalmi intézeteink bizonyára lelkesülten megragadandják az alkalmat ez örvendetes ténynél, hogy az irántuk táplált igények teljesítése minden tekintetben kifogástalan legyen. Hozott az idegen forgalom előmozdítását czélzó fővárosi előkészítő bizottság egy határozatot, mely a társadalomra appellált. Hogy állunk e kérdéssel? Az önzetlen magyar társadalomra mindenkor lehetett jogosan számítani. Örvendünk a kimondott határozat alapján életbe léptetendő fő- és székvárosi társas egylet megalakításán. Annak szervezése bizonyára olyan leend, mely méltó azon hivatott férfiakhoz, előkelő polgárokhoz, kik azt életbeléptetendik. A klubbok, különféle körök, különleges érdekeket képviselnek. Lesz-e a fő- és székvárosban alakítandó társaskör által oly szervezet, hol jól fogja magát érezni a főúri osztálytól kezdve a lakosság minden osztálya ? A zászló ki van bontva. Az ige legyen testté ! Örvendjünk, hassunk közre mindnyájan, hogy Széchényi mondása: „E drága hon központja, Budapest fő- és székvárosa tárja fel Európa előtt művelt lakosságának előzékenységét idegenekkel szemben“ —rajtunk ne múljon. Hassunk ! Alkossunk ! Fejleszszünk jólétet, egészséges társas szellemet mindnyájunk megelégedésére ! Stein Sz. Mór. Törökbálint. A „Buda és Vidéke“, mint helyi érdekű társadalmi lap, t. olvasóinak hű tükrét czélozván adni os Budáról és annak regényes környékéről ; tehát nem vélek haszontalan dolgot mivelni, ha megkísérlem a fő- és székváros n. é. közönségére nézve nem csekély jelentőséggel biró „nyaralás“ szempontjából — ezen a vasúti közlekedés igen kedvező voltánál — mondhatni közvetlen közel fekvő kies táju falut meg- ösmertetni. Ha követ a nyájas olvasó, elvezetem ebbe a három oldalról erdőkoszorúzta völgyben elterülő tündéri vidékre, mely a történetileg nevezetes Nagy-Török Bálintról nyerte elnevezését. A Törökbálintra érkezőnek szives tudomására szolgál az első benyomás a vasúti állomáson, hol a rendelkezésére álló társas- és egyéb bérkocsik mérsékelt díjszabása elkerülhetővé teszi a különben eléggé jó karban tartott és kellően befásitott utón való gyönge negyedórányi séta- gyaloglást a községbe. A környékén emelkedő és aljában nem is olyan régen még szőlőkkel borított erdős hegy- lánczolat páratlan szép fekvést kölcsönöz a különben is csinos községnek, melynek fákkal gazdagon beültetett utczáiban a külső csin és tisztaságban egymással vetekedő lakházak idylli csoportozata és az utczák egyszerűségűkben is lebilincselő berendezése valóban kellemes hatást gyakorol miudenkire. Egészben véve a község környékét igen változatosan alakította és busásan áldotta meg szépségével a természet. Közel a faluhoz, avval szinte összefüggő- leg terül el a község alsó részén az urasági „akáczos“ erdő, mely az itt időző nyaralók kis „városligetje“ ; itt sétálgat az évente circa 200—300 családot tevő nyaraló közönség szine- java és itt játszadozik a gyermekek hadserege. A község felső — várbeli — részének folytatásában az u. n. úrbéri erdő kínálja a magányt- kedvelőknek a sűrűség mélyében elhelyezett padjait. Közeli kirándulásul kínálkozik a biai hegyormon levő „Iharos“, mely e gyönyörteljes tájékra a legszebb kilátást nyújtja: csodálandó a természet mesterkéletlen szépségeit; — ennél sokkal érdekesebb s nagyobb élvezettel szolgál a már a szomszédos Fehérmegyében, de szintén még elég közel fekvő „Kutyavár“, mely a gyönyörű panorámán kiviil tengerszemhez hasonló tavával is kellemesen lepi meg az oda kirándulókat. ^ * * A tartózkodhatási viszonyok teljesen kielégítők ; — van e községben annyi és olyan üzlet, a mennyit és a milyet még bármely vidéki városban is hiába keresnők. Van itt három fűszer- és csemege-kereskedő, ugyanannyi mészáros és sütő; van továbbá számos szatócs, négy korcsma és egy nagyvendéglő, olyan díszesen berendezett kerti és egyéb helyiségekkel, hogy még a fővárosnak sem válna szégyenére. ^an a községnek saját orvosa is, a ki helyben lakik és ügyességénél fogva felette kedvelt; a gyógyszertár pedig épe, n most nyittatik meg. A fürdő és uszoda, valamint az itteni czukrászda is kellemesen elé- giti ki az itt tartózkodók igényeit. * * * Tekintve, hogy a filloxera pusztítása folytán eredeti bortermelő keresetében megrövidült, e községbeli lakosság megélhetése C3ak a nyáron át üdülés czéljából kiköltözködő fővárosi közönség mindinkább tömegesebb és hosszabb állandóbb jellegű tartózkodásra való ideterelése által leszen biztosítható, a községi helyhatóság időszerűnek látta egy szépitészeti bizottságot alakítani, melynek feladata a lakosság jóllétét és kényelmét előmozdítani. E bizottság megalakulásának köszönhetjük immár, hogy Törökbálint utczáin nyáron át rendesen locsoltatnak és éjjelenként ki világíttatnak. Szinész-menhely. Az országos színész-egyesület kormányzó tanácsa egy nemes terv létesítésén buzgólkodik, elaggott színészeknek menhelyet tervez. Úgy tudjuk, hogy vidéki városaink közül többen, jelesül Rima-Szombat házat ajánlt fel a szinész-menhelynek. Ez szép és humánus cselekedet. Mi azt hiszszük, Rima-Szombat egy kicsit messze van az országos színész-egyesület kormányzó tanácsától. E fajta menhelyekben az aggastyánok sokat békétlenkednek, az öreg korral járó elégedetlenség viharokat okoz, nehéz azt és költségbe kerül messziről intézni. Vessünk csak egy pillantást a honvéd- menházra és úgy tapasztaljuk, hogy sok baj van itt, elég gondot ád a vezetés nemcsak a parancsnok tapintatának, hanem a választmánynak is. E menháznak Budán, vagy Buda vidékén kell létesülni, állami és társadalmi segélylyel. Vagy építsenek, vagy keressenek és bizonyára találnak is egy arravaló kastélyszerü épületet. Ez a vidék eléggé nyugalmas, a kormányzó tanács közel van és intézkedhetik, mikor szükséges. Körösi József most czikkezett arról, hogy a főváros milyen könnyelműen árulja telkeit gyári és ipari czélokra, de egy szóval sem emlékezett arról, hogy ő elítélné, ha a főváros humánus czélokra ad telket. A balparti rész szegénuyházakra, men- helyekre nem alkalmas, erre Buda van rendelve. Itt kell azoknak felépülni az egészséges levegőn, hol a nyugalom és üdülés biztosabb. Megvagyunk győződve, hogy felszóllalá- sunkat az országos szinészegyesület kormányzó tanácsa figyelembe veszi és tapogatódzni fog alkalmas helyről. A vidéket Feleky Miklós jól ismeri, ő mindenesetre talál ilyen helyet és befolyása valamint közkedveltségével állami, megyei és társadalmi segélyt is eszközöl ki. Leányfalun vagy Verőczén talán lehetne találni ilyen helyet, ha a fő- és székváros nem tudna kijelelni és létesitéséhez megfelelő áldozattal hozzájárulni. Eléggé kárhoztatjuk, hogy a tanítók Otthonát nem itt Budán építették és mindenáron Pestre törekedtek. Később fogják belátni káros hatását. Mi a menhelynek legalkalmasabb helyéül Budát vagy Buda vidéke't tartjuk. Tegye magát érintkezésbe a kormányzó tanács Feleky Miklós utján s Bényei István bevonásával Bodiz László és Kontra Kálmán főszolgabirákkal, kik megadják a kellő útbaigazítást. Vegyék figyelembe, hogy Rima-Szombat egy kicsit messze van. Budai fürdők és vizek. Mattom Erzsébet-sósfürdöje. Mélyen elrejtve a budai hegyek között, ott, hol az ősz Gellért-hegynek emelkednek magas sziklafalai, a hegyektől félkör alakban körülövezett kelenföldi sikjon fekszik az Erzsé- bet-sósfürdő. Maga a fürdő-telep egy pompás park árnyékos sétahelyekkel, illatos virág-ágyakkal, Ízléses facsoportokkal, kitűnő keserüviz-források- kal, díszesen körülvett és befedett kutakkal, fürdő-, lakó- és gépházakkal, gyönyörű villákkal, elegáns vendéglőkkel. Ezen épületek meglehetős szétszórtan feküsznek a parkban. Az épületekre árnyékos fák lombsátora borul, a földet ifjú zöldben pompázó bársony gyep takarja, mely mint óriás szőnyeg tarka virágokkal van kihi- mezve. A fürdő levegője tiszta, portól mentes, balzsamos, vize kitűnő összetételű : predestinálva van arra, hogy gyógyító-, üdülő és nyári tartózkodási hely legyen. A kesertivizeket rendszerint a piaczról szerzi be az ember. Az Erzsébet-sósfiirdő az egyetlen hely, hol a keserüviz a forrásnál magánál használható ott hol erejének teljességében felbuzog. Itt a keserüvizet nem csak isszák, de fürődnek is benne. A fütdő-telep középpontja a fürdőház. Díszes emeletes épület ez, az emeleten minden kényelemmel felszerelt vendégszobákkal, a földszinten 65 márvány-, czink és rézkádakkal ellátott, kitünően berendezett fürdőszobával. Ezen fürdőszobák felszerelésüket, berendezésük czél- szerüségét, elegantiájukat illetőleg ritkítják párjukat. Itt van a pompás ivócsarnok is; alatta az Erzsébet-forrás. A fürdőkhöz a vizet az Erzsébet-forráson kívül még hét ezzel meglehetősen hasonló ösz- szetételü forrás szolgáltatja. Ivásra a fürdő-telepen az Erzsébet-forrás vizét használják. A vizet emelőgép vezeti a kristályüvegből készült víztartóba, honnan csapon bocsátják a kurát- használók poharaikba. A villák, lakóházak csinosak, szép fekvé- süek, a szobák egészségesek s minden megki1 e. A
