Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-07-16 / 28. szám

Budapest, 1898. (4.) BUDA és VIDÉKE Julius 16. A Saxlehner-féle telep mintegy kétszáz holdra menő területet képez, melyen festői rend­ben sorakoznak egymás mellett a villák, a hi­vatalnok- és munkás-lakások, a raktár-épületek és töltőházak, meg a keserüvizet szolgáló kutak. A dobogói keserüviz-telep tulajdonosa néhai Saxlehner András telepén hetven és egy­néhány kutat ásatott; ezeknek egy része hasz­nálatban van, mig a másik pihen, pihen addig, mig ismét visszakapta előbbi sűrűségét. Ilyen eljárás mellett lehetséges csak azután, hogy a piaczra bocsátott viz összetétele csak igen szűk határok között változik. A kut-aknákból a vizet hatalmas gőzszi- vattyuk a töltőházban elhelyezett Saxlehner szabadalmát képező rendkívüli elmés töltő ké­szülékbe vezetik, a melyből a lefolyó-csövek alá helyezett palaczkokba kerül. A töltő-gép mun­kaképessége a csodával határos; egy nap lefor­gása alatt 100 ezer palaczk megtöltésére is képes. Nemcsak a töltés, de a dugaszolás, kap­szulával ellátás is mehanikai utón történik. A kezelés egyetlen phasisában sem jut emberi kéz a vizzel érintkezésbe. A viz töltésére kizárólag uj palaczkokat használnak. Ezen intézkedés hygienikus szem­pontból rendkivül nagy fontosságú ; méltó reá, hogy világszerte méltánylásra és követésre ta­láljon. Az üres palaczkokból egy milliónál több van minden időben raktáron. A palaczkok ki­mosása egy kitűnő szerkezetű mosó-készülékben történik. A készüléket a gépház nagy gőzgépje látja el vizzel. E készülék is Saxlehner sza­badalma. A palaczkokat bedugaszolva, vignettával, kapszulával ellátva a nagyszabású raktári he­lyiségbe szállítják; innen vasúti sínek indulnak ki, melyek a telepet direkt összeköttetésbe hoz­zák a kelenföldi állomással, illetőleg a magyar államvasutak vonalaival. A palaczkok szállítása faládákban történik, melyek a forrástelephez tartozó műhelyben ké­szülnek. A palaczkok csomagolására szükséges szalmatokokat a Saxlebner-czég váczi gyárában készitik. Pompás látvány, midőn estefelé lágyulnak a telep villamos lámpái s a munkások kavargó tarka sokassága, a rakodó szekerek, vasúti ko­csik, a robogó vonatok ezüstös fényben zsibong­nak szemeink előtt. Ki mindezt látja, lehetetlen, hogy a legteljesebb elismeréssel ne adózzék Saxlehner András emlékének, ki a hatalmas te­lepet megalkotá s a magyar névnek és iparnak az oczeánon túl is becsületet szerzett. Örvende­tes, hogy mit az apa oly magas fokra emelt: az üzlet tekintélyét a czég világhírét a fiuk nagy szakértelemmel, kitartó munkássággal, fá­radhatatlan tevékenységgel még fokozzák. A czég ma már állandóan 600 munkás-kezet fog­lalkoztat, évenként 5 — 6 millió palaczk vizet küld szét a világ minden részére, százak mun­kája árán millióknak nyújt gyógyító-orvosságot az egészség és élet ezen forrásaiból. Saxlehner keserüvize : a „Hunyadi János keserüviz“ világszerte ismeretes orvosság, a leg­kisebb magyar faluban épp oly ismeretes, mint Párisban, Londonban, Berlinben, Pétervárott, Konstantinápolyban, Kalkuttában, Alexandriá­ban, New-Yorkban, St.-Francziscoban, Rio de Janeiroban vagy Sidneyben. A viz mintaszerű, reális kezelése, kiszol­gálása, a tulajdonosok szakértelme, fáradhatatlan tevékenysége, áldozatkészsége alapította meg a víznek hírnevét. Ezen tényezőkben van a taliz­mán, a mely a vizet világra szóló gyógyszerré és kereskedelmi czikké tette. A Hunyadi János keserüvizet az 1870. év nyarán a nagyhírű Liebig is elemezte ; szerinte „a viz tartalma keserű- és glaubersó tekinteté­ben minden egyéb ismert keserű-forrást fölül­múl. Hatása a kitűnő összetételeknek megfelelő“. Bunsen, minden időknek e legnagyobb chemi- kusa, a viz értékét illetőleg Liebiggel teljesen egyetért. Nagy előnye ezen víznek az is, hogy*- összetétele évek során sem változik; Ludwig elemzésének tanúsága szerint a Hunyadi János keserüviz 12 esztendő alatt egészében, alkotó­részeiben alig változott valamit. A viz gyógyító-értékét illetőleg az orvosi tudomány legelső coripheusai nyilatkozatai közül ide iktatunk egyet, Spiegelberg dr. egészségügyi tanácsos (Boroszló) véleményét: „Szívesen bizo­nyítom, hogy a keserű-vizek között egyet sem találtam, mely oly gyors, egyenletes hatású s fájdalommentes lett volna, mint a Hunyadi Já­nos forrás vize. Egyiket sem lehet oly huza­mosan minden hátrány nélkül használni, mint ezt. Mióta ismerem azóta más keserüvizet nem rendelek“. Különfélék. — Az I. kerületi polgári kör juliálisa. A fáradhatatlan rendezőség által közkívánatra megujrázott mulatság fényesen sikerült. Jellemezte a hölgyek egyszerű öltözéke, fesztelen családias hangulat, jókedv. A négyest 182 pár táuczolta. Sok szép hölgy volt jelen. A nagy sokaság daczára minden a legnagyobb rendben folyt le. A külön vonatok pontosan közlekedtek, zsúfolásig megteltek, a közönséget a czigányok Rákóczyval kisérték a vonathoz. Mindenki jól mulatott és kedves emlékkel tá­vozott. A jelenzoltak névsorából a következőket jegyezte fel tudósítónk. Leányok: Féry Au­róra, Sefesik Irénke, Standtner Paula, Szabó Irma és Gizella, Jálics Gizella, Farkas Irma, Gulden nővérek, Goczigh Stefánia, Wittál Au­gusta és Emma, Krishauer Teréz, Mayer Ilka, Payer Aranka, Záborszky Ilona, Stessel Margit, Jankó Adigel, Czipfinger Katicza, Ferschner Rozina, Tolnay Etelka, Kramer Margit, Krausz Blanka, Christian Stefánia (Pancsova), Pfisterer Elvira, Muchmayer Lujza, Formágyi Nóra, Boné Miczi, Bauer Linuska, Purmann Miczi, Schiller Irma, Láng Józsa, Dobó Katicza, Erdélyi Ilonka és Jolán, Huszár Olga, Knoll Lenke, Novák Mariska, Sauersitz Margit, Schneider Eleonora, Baltzár nővérek, Hirt Irma és Aranka, Szalai Róza, Strobl Ida, Uhl Hona, Vabricska, Irma, Buchwald Flóra, Medvey nővérek, Tóth Irén. Straub Melanie, Schick Elvira, Lovassy Emma és Blanka, Schaller Aranka és Malvin, Grell Julia, Szekér nővérek, Rácsay Giza, Greil Adolfine, Zombori Sarolta, Jagemann Anna, Kreibig Miczi, Juhász Ida, Liebhart Anna, Greguska Emma, Onódy Teréz, Kunhegyi Kamilla, Matuska Róza stb. Asszonyok: Szőllősy Istvánná, Dobó Imréné, Büttel Jánosné, Erdélyi Jánosné, Féry Narczisné, Rákos Ernőné, Jankó Jánosné, özv, Gönczy Mária, Pfistszer Miklósné, Hajnal Győ- zőné, Keresztessy Lajosné, Sauersitz Péterné, Jáborszky Ferenczné, Schiller Györgyné, özv. Bauer Vilmosné, Payer Béláná, Láng Józsefné, Standtner Guláné, Dierenbeck Józsefné, Wittál Mihályné, Antalffy Sándorné, Somogyi Zsig- mondné, Stessel Jánosné, Schneider Józsefné, özv. Hirt Pálné, Grabocsayné, Réth Józsefné, Mayer Ottóné, Pázmándi Istvánná, özv. Singerné, Jálics Ignáczné, Schaller Ferenczné, Tompané stb. — Első mise a krisztinavárosi templomban. Tisztelendő Perneczky Kál­mán győregyházmegyei áldozó pap f. hó 16-án d. e. 10 órakor mondja első miséjét a krisztinavárosi plébániatemplomban. Mise után a fiatal pap először szüleit és rokonait s aztán a híveket egyenkint fogja áldásában részesíteni. — A millenium érdekében. Az 1896. évi országos kiállítás zeneművészeti és színművészeti előadója: Dr. Váli Béla, a Szín­művészeti Lapok szerkesztője, a kereskedelmi Miniszter megbízásából kiküldetett az ország nevezetesebb levéltárai és múzeumainak átkuta­tására. Dr. Yáli, mint értesülünk, legközelebb Budára szándékozik jönni a zene és szín­művészeti ereklyék megtekintése végett. Neve- zett| kiállítás teljessége érdekében Dr. Yáli fel­kéri ezennel mindazon műkedvelőket, akiknek valamely zene avagy színművészeti ereklye, és pedig régi hegedű, zongora, hangjegyiratok, levelek, naplók, szinlapok stb. effélék birtokában vannak, hogy azok felöl nevére czimezve egy levelező lapon értesítsék (Budapest, Aréna-út 34. szám alá czimezve) avégből, hogy idejöve­tele alkalmával azokat megtekinthesse, esetleg megvásárolhassa. — Az I. kér. polgári kör nyil­vános jellegű könyvtárát e kör tagjain kívül a nagy közönség is használhatja. Egy-egy (1—5 kötetig) munka kiadásáért: 1 frt 5 kr. 2 kor. 10 fill, biztosíték és havonként 35 kr. 70 fill. Három mű egyidejű kiadásáért: 2 frt 10 kr. 4 kor. 20 fill, biztosíték és havonként 70 kr. 1 kor. 40 fill. A könyvek jegyzéke 20 kr. 40 fill. Egy-egy kötett 14 napig olvasható. A könyvtár minden hétköznap d. u. 31/.,—5 óráig van nyitva. A letett biztosíték az eredeti nyugta felmuta­tása után adatik csak ki. A kivett könyvet másnak adni nem szabad Az I. kér. polg. kül­tagjai biztosítékot nem adnak: dijaikat 1/3 évi részletekben fizetik évi 2 írttal számítva. — Értesítés. A „Budai Dalárda“ ez utón is tudtára adja összes működő és pártoló tagjainak, hogy f. hó 18-án, kedden, a a Lipótmezei-uton levő Judex Mátyás-féle, a „Zöld vadász“-hoz czimzett vendéglőben (a „Szép Illonán“ túl k. b. 50 lépésnyire) kedélyes nyári dalestélyt rendez. Kezdete este íj%l órakor. Mindazok, a kik ez estélyen megjelenni szándékoznak, szíveskedjenek ezen szándékukat, valamint esetleges vendégeik számát (legalább hozzávetőleg) legkésőbb nétfőn, f. hó 17-én délig F el ln er Ferencz úrnál, mint a „Budai Dalárda“ titkáránál (II. kér. Bombatér 2. sz.) bejelenteni. — A „Budai Dalárda“ választ­mánya. — Krisztinaváros emelkedése. A várban Országház-utcza 5. sz. a. Haberecker Zsófia igazgatónő vezetése alatt 25 év óta fenn­álló felsőbb leányiskola f. é, szeptember hó 1-től kezdve a Krisztinavárosban fog megnyittatni. Az intézetre vonatkozó bővebb ismertetést jövő számunkban fogjuk közölni. — A családi házak kérdése. E czim alatt a „Buda és Vidékében“ junius hó 25-én és julius hó 2-án megjelent közleményemre a julius hó 9-iki vagyis 27-ik számban Dr. Melly Béla ur a lakásügyi bizottság jegyzője volt szives válaszolni, kinek jóindulatú felvilá­gosító soraiért a legmélyebb köszönetemet fe­jezem ki úgy a magam, mint sok budai polgár nevében is. É válasz azonban különös örömünkre és megnyugtatásul is szolgál, miután épen fel­szólalásom alapja és kiinduló pontja, hogy az egyes tárgyalásoknál szóba hozatott. „Csak oly helyen engedtessék a hosszabb adómentességi előny, hol legalább is 50 ház épül.“ A véglegesen megállapított határozatokban a lakásügyi bizott­ság által (kívánságunkkal megegyezőleg) el­vettetett vagyis ilynemű propoziczió fel nem vétetett. De másrészt Dr. Melly Béla úr válasz­soraiban biztosítását látjuk annak, hogy a íek. fő- és székvárosi tanács részéről mi budaiak is már méltányosabb és a balparti lakókkal egyenlő jogosult reményekkel várhatjuk a családi há­zakra vonatkozó üdvös törvények szentesítését. Kérjük a hatóságok és bizottságok minden egyes tagját, hogy jóindulatukkal és támogatásukkal minden adandó alkalommal bennünket pártolni méltóztassanak s akkor buda nem fog a főváros fejlődésétől annyira visszamaradni, de nem is lesznek a különben csendes és békés természetű budai polgárók annyira elégedetlenek. Willinger F erencz. — Eljegyzés. Schoenichen Rajmond és neje örömmel tudatják Margit leányuk eljegy­zését Weisz Miksa minisztériumi számellenőr és tart. hadnagy úrral. Budapesten, 1893. Julius havában. — Ünnepély. A József Főherczeg ő császári és királyi Fensége védnöksége alatt álló hadastyán betegsegélyző és temetkezési egylet női-osztálya f. évi julius hó 16-án, vasár­nap, megtartandó zászlószentelési ün- pélyének és ugyanaznap a II. kér., medve- utcza 6. szám alatt levő „Fáczán“-hoz czimzett vendéglő helyiségeiben megtartandó zenehang­versenye és tánczvigalmának programmja: 1. Reggel 8—1/29 órakor összejövetele az ünne­pélyen résztvevő vendégeknek, egyleteknek és testületeknek a Döbrentei-utcza 4. sz. a. levő egyleti helyiségben, továbbá a menet rende­zése a Várkert rakparton. 2. órakor Schram Kázmér elnök úr vezetése alatt egy küldött­ség megy a zászlóanyáért, Fritz Rozina ő nagyságáért. 3. Ünnepélyes fogadtatása a zászló­anyának az egyleti helyiségben, a zászlóanya üdvözlése Tautz Adolf úr által, az elnökség átveszi a zászlószalagot és átadja a 3 leánykából álló diszkiséretnek. A megjelent vendégek és az ünnepély rendezői a zászlóanyának bemutattat- nak. 4. Indulás a Döbrentei-utczán át, Palota- utcza, Apród-utcza, Várbazár, Lánczhid-utczán

Next

/
Thumbnails
Contents