Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-06-25 / 25. szám
Budapest, 1893. II. évfolyam 25. sz. Vasárnap, junius|25. BUDA ES VIDÉKÉ KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI 11ETILAT Az I. kerületi polgári kör és a II. kér. polgári kör, valamint a krisztinavárosi vöröskereszt fiók-egylet hivatalos közlönye. KIÄDÖ-HIYÄTÄn hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér., Krisztina-ntcza 14. szám. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél Are 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér., Pálya-ntcza 2. szám. 14. ajtó, kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni A családi házak kérdése. Irta: Willinger Ferencz. I. A tek. fő- és székvárosi tanácsnál most folytak a gyülésezések a családi házak fejlesztése érdekében s azoknak adómentességet akarnak biztosítani még későbben is, a jelenlegi nagy adó egy része alól mindenkorra felmenteni, vagyis sokkal kevesebb adót reá kiróni, mely czél egyrészt a mily üdvös és jótékonyan hangzó az építkezni vágyóknak, másrészt a kivitelben oly nehéznek s meg nem felelőnek bizonyult a mostani tervezés szerint. A jelenlegi tervezet t. i. csak oly házakra kívánja megadni a proponált előnyöket, ha abban a háztulajdonos és legfölebb még házmesteren kívül senki nem lakik, vagyis kiadó lakás nincs is épitve, ilyen házakra is azonban csak oly esetben, ha legkevesebb ütvén ház épül egymás mellett. Hiszen e feltételekből kiolvasható, hogy miután nincs oly telektulajdonos kinek ötven házhelyre való eladó fővárosi belterülete van, ezen előnyt magán telektulajdonos nem is élvezheti (s ha szórványosan volna is, úgy csak ezen reá nem szoruló gazdag ember élvezhetné ez előnyöket.) Ha kis telkek, melyek a főváros bármely részén legyenek is,eltekintve az építendő házak számától, az előnyből kizáratnak, úgy az egész iritenczio nem felel meg annak, hogy szegény 1 ember családi hajlékhoz jusson. A proponált feltételekben benne fekszik a megoldásnak azon módja, hogy A „BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZAJA. Az utolsó budai basa. Történeti elbeszélés Jókai Mórtól. A kerevet előtti szőnyegen áll egy nagy üveggömb valami fehér nedvvel megtöltve. A gömbnek felül kis sziik nyilasa van. Az imám térdelve áll a gömb előtt s egy kezében tartott phiolából koronkint valami sárga süni, nyúlós nedvet csöppent az üveggömb nedve közé; a csepp egyszerre zöld szint kap, aztán mentői jobban üllepszik a gömb feneke felé, annál több szint vált, átmegy a kékbe, sötét lilaszinbe, mig végre a feneket érve, egészen pirossá válik s mint valami veres felhő marad ott libegve s e közben mindenféle tüneményes alakzatokra oszlik szét majd gómolygő füstfelhőket képez, mikből 8oktornyu városok emelkednek ki, majd zavargó atomokba zilad szét, mintha bomló hadseregek ütköznének meg egymással s a kuszáit chaosz- ból apró vörös gömböcskék hullanak gyorsabban alá: tán idő előtt elhullottak fejei? Majd meg szép zöld ligeteket képez, sötétzöld erdőket, v pálmafákkal; keleti síkságot, tarka sáto- mint egy valóságos tábor. — E tüne- K jelenetekből aztán jóslatokat mondanak hoz értők. II. Szulejmán szultánnak is ! oly legalább is ötven építkező tagból álló társulatnak, mely ugyszólva csakis a fővárostól vehetne például a külső kerepesi utón, Rákosfalván, vagy tisztviselő telep körül stb. helyen ötven egymás mellett fekvő telket ezeknek minden nyújtható előny megadatik. Az eddigi propozitió azt látszik igazolni, hogy az csakis a városi telkek jó értékesítése végett hozatott s nem a szegény ember boldogulásáért. s ezen mézből font czérnaszál is csak balpartiak által élvezhető, mert a Duna jobbparti oldalán sem a fővárosnak, de még kevésbbé privát embernek van az építkezésnek és lakásn ik minden tekintetben megfelelő ötven egymás mellett fekvő eladó házhelye s igy a budai oldal megint csak a pesti oldal gyámsága alatt marad valószínűleg. Vájjon nem volna-e előnyösebb, ha a tönkrement szőlősgazdáknak telkeik előnyösebb értékesítésére megadatnának ezen előnyök az egész budai oldalon és a hegyekben is? A mi által egyrészt a reá szorult szegény nép nyomorán némileg enyhittetnék, mig másrészt az amúgy is természet- s szépsége és egészséges, bűzmentes vidéke daczára is annyira hátramaradt fejletlen városrésznek kiépülése biztosíttatnék, az intencziónak is jobban megfelelne, de meg volna adva a főváros jobbpartján lakóknak is azon előny, hogy czéljuknak Rákosfalva stbnél megfelelőbb, közelebb és egészségesebb helyen építkezhetnek. Buda. és — Pest városának külön megnevezése csak akkor fog megszűnni, ez voir, a legkedvesebb foglalkozása; de a mióta Szilihdár aga lett a szeralyi kegyencz, ki vaunak tiltva a kabbalisták a szeralyból, mind a kik jóslatokat mondanak. Pedig ezen az utón sok igazat lehetett mondani a szultánnak, hanem az utóbbi évek óta jobb volt neki nem tudni mit hozhat a jövendő? Petnebázy először vett részt e mysteriu- mokban Mint református és akadémiákon utazott ember, nem tartotta az egészet egyébnek mulatságos vegykémleti tréfánál s ezt a meggyőződést nem is igen iparkodott titokban tartani. Neki sok szabad volt, mert vitéz kurucz létére szerették a török urak; sőt táu Abdi basa még azt is feltette róla, hogy egykor vejévé teheti. A fiatal ember nagyon szerelmes volt Abdi basa egyetlen leányába, Tellibe; a basa tudta ezt és nem bánta nagyon : vitéz és eszes ember előtt fényes ut van nyitva. Ibánzáde jósló figyelemmel nézte az üveggömb nedvében terjengő büveszi alakulásokat s beszélt belőlük Abdi basának egész komolysággal. — Látod ezt a sárga kört,'Abdi? ez itt Buda várának a sáncza ; köröskörül kék reczés felhők tódulnak feléje mindeu oldalról; ezek a keresztyének seregei. Ostromra jönnek. — De a sárga körön nem bírnak keresztültörni. — Hétszer visszaveretnek! de most nézz ha a tek. fő- és székváros tanács nemcsak elvben s a közterhek viselésében, hanem minden előnyben is egyformán adminisztrálja a két egymástól, a fejlődésben nagyon is eltérő várost Sajnosán kell azonban tapasztalnunk, hogy a Budapest város kérdése oly roppant egymástól eltérő súlyú két tányérral bir, mert még előbbi a budai városrész, mely mint Magyarország székvárosa, úgy az ipar mint kereskedelemben csak pang a fejlődésben, vagyis az építkezésben is feltűnően hátramaradt, melynek legnagyobb oka leginkább a sokoldalú rendetlenségben keresendő, szabályozatlan utczákés járdák vízhiány és kanális nélkülözés nem kevésbé az uralkodó sötétség vagy csak távol egymástól álló petróleum pislo- gókban. Ily példáknak egész halmazát lehetne elősorolni, mint az ördögároknak a városban levő beburkozatlan ré-ze a Karácsonyi-féle palota előtti viz- fogója és bűzt terjesztő medenczéje, a szénatéren télen lerakodó hó helyei, mely a tavaszszal beálló időben ezen vidéket egy pocsolyává és egészségtelen helylyé teszik. A Krisztinavárosnak piacz hiánya nem kevésbbé, hogy ezen kerületnek az alagut-utczán kívül egyetlenegy utczája sincs, mely mindkét oldalon teljesen járdával ellátva volna, a szent-János-téren levő és városi tulajdont képező rozoga régi tüzőrségi laktanya, a Horváth-kertnek négy féle bekerítése és járdakövezés hiánya, a naphegynek járhatatlan sága az egész Tabán és Ráczvá- ros rendezettlensége stb. stb. ily állapotok oda, egy veres vonal támadt, mint egy hossza kígyó a kék felhő között; az behatol a sárga körbe. — De a feje ott szakad s maga visszazsugorodik. — Most ismét egyesül a fejével s keresztültör, az egész kör lángvörössé válik: a gyöngyök mind lefelé szállnak, felfelé egy sem. Meglátod Abdi, hogy az idén elveszíted Buda várát és neui menekül meg belőle senki s te fogsz lenni az utolsó basa Budán. Abdi basának egy vonása sem rándult meg e szóra. —- De el fogok esni vitézül ? Ibánzáde összevont szemölddel nézett az üveggömbbe: — Az a czikázó csillag, mely legtovább ellenkezik a vörös felhő gomolyagában, te vagy. Lassan múlik el; az,után egy vil ágos kék csepp hull sebesen a fenékre; az te voltál. Abdi fejével bólintott csendesen ; helyeselte a magyarázatot. Petneházynak nagyon mosolyghatnék volt azon, hogy két komoly, tekintélyes állású férfiú ilyen gyermekjáték felől olyan komolyan beszél. Megszólitá Ihánzádét: — Hát én hol vagyok ott imám ? nézz utánam, ha megtalálsz. A dervis száraz, reszketeg ujjával odamutatott az üvegre.
