Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-05-21 / 20. szám

Budapest, 1398. (10)

BUDA es VIDÉKÉ.

Május 2 I.

A sziutén e csoportba tartozó mellszobrok, — s általában a töobi öntvények is — alabástrom gipszből öntvék, s igy eredeti sziuök hófehér, de kívánatra bronz vagy arany patinával, elefántcsont mázzal ellátva is állítható elő.

A fennebbiekben elősorolt tárgyakon kivül vau még raktáron — a mi öntés es elárusitás tárgyát képezi, de az árjegyzékben felvéve nincs — 164 drb öntvény, mik az árjegyzék keltétől kezdve lettek mintázva, részint mint kész öntvények többszörösitéshez beszerezve. Ezek két csoportba oszthatók. Az egyik csoport oly öntvényeket tartalmaz, melyek további kiegészítő mintákul használhatók a különböző fokú rajzoktatásnál. A második csoport oly öntvényeket tartalmaz, melyek a classica-philologiai és mü- történelmi oktatáshoz való szemléltető gyűjtemény további kiegészítésére alkalmasak. Mindezek szintén megtekinthetők a gipszöntő műhely múzeumában.

Rövid ismertetésem után a nemes czélokért küzdő intézményt olvasó közönségünk figyelmébe ajánlva pár szóban még azt említem meg, hogy a megrendelések, s minden e szakba vágó ügy elintézése legczélszerübben a tauitéképezde igazgatósága utján (I. kér. győri tít 9 ) intézhető el.

Budai színkör.

Most e szezon átmeneti időben, midőn naponkint öt-hat külömböző színház veszi igénybe és foglalja le a fővárosnak színház kedvelő közönségét, némi nyomait véljük észlelni annak, hogy bizony, igazat szólva Kívcsányi ur társulata hijáu van egy-két különösen népszínműi alakítóknak. „A londoni koldusok-“ ez. rémséges népdráma hétfői szinrehozataláu ugyan újabban ismét két meglepő drámai tehetseget tapasztaltunk P.-S z é p Olga (Smike) az árva flu és Berky Ferencz (Ralph) pénzváltó alakításában; csütörtökön pedig „A. falu rosz- szá“-bau Harasztky Hermin (Boriska), Góth Sándor és Ledofszky Mariska (Finom Rózsi) szokatlan szerepükben többé-ke- vésbbé szépen beváltak, hanem hát ez nem csupán az ő sokoldalúságukat bizonyítja, a mellett azonban, hogy ez által egyszersmind épugy veszthetnek is eredeti s megfelelő tehetségükből, hanem még inkább azt, hogy lévén ők főkép külön-külön tragikai, drámai és operetbeli a'akitók, bizony érezhető híján van a társulat a kizárólag erre hivatott erőknek. De hát bennünk is ét a hit, hogy e bajon is lészeu majdan segítve.

A honvédszobor leleplezése alkalmából, mint egyébkor is mindig az ilyes kiváló nevezetességű napokon a színkör is díszelőadással járul a nap ünnepélyességéhez, színre hozva a „Honvéd h u s z á r o k“ - at, melyet Endrődy- Sándor alkalmi hazafias költeményének elszavalása előz meg. (—gh.)

*

— Vendégszereplés. Dobó Katicza úrnő, ki egyike a legkiválóbb és legtehetségesebb operette énekesnőknek és a ki Szombathelyen Monori színtársulatánál két estén át valóságos extázisba hozta a közönséget, a mely kedves játékáért, pompás dalaiért, — a melynek minden számát ismételni kellett — a rokon- szenv ritka kitüntetésével s formális virágesővel árasztott el, mint értesülünk legközelebb a budai színkörben fog vendégszerepelni. A művésznő iránt annál nagyobb kíváncsisággal néz a budai közönség, mivel Dobó Katicza úrnő gyermek éveit itt töltötte a budai városmajor- utczában, a hol sokaknak friss emlékezetében van meg az élénk és fürge leányka. Hisszük, hogy vendégszeplése a hozzá fűzött fényes reményeket igazolni fogja.

*

Heti műsor. Hétfő: Apja lánya (díszelőadás). Kedd: Atrapezuntiherczegnő. Szerda : Trichoche és Cacolet. Csütörtök : Czigánybáró. Péntek: Az erdő szépe. Szom bat: A trapezunti herczegnő. Vasárnap : A s i r o k i románc/.

*

* ~jf

— Ó-budai színészet. Rakodczay Pál jól szervezett színtársulata bemutatta magát 0-Budán. Megnyitó előadásul színre került

Apja lánya. Üdvözöljük már azért is, hogy nem operettel kezdette meg az évadot. O-Budán hazafias missziót teljesít a színészet, az ó-budaiaktól függ, hogy e missziót a társaság betölthesse.

Harmónia-estély.

Jó ideje annak, hogy a „Harmonia“ nem adott életjelt magáról s igy nem csodálhatjuk, ha a csütörtöki (május 18.) est alkalmából a „Politikus Greiszier“ tágas udvara egészen megtelt. A jelenlevőket pontosan meg nem olvastuk, de megközelítette az 500-at. Az idő is kedvezett, a szép enyhe tavaszi est még fokozta a vidámságot, élénkséget.

Sokan, midőn megkapták a meghívót, csodálkozva kérdezték, mikép lehet az, hogy az estély — belépti dij nélkül — a tüzkáro- sultak javára rendeződik? Hja, ez is diplomá- czia, a Harmonia tagjainak nejei kézi munkájukat adták e czélra.

Igen csinos dolgokat láttunk közöttük, különösen szép volt egy kis tálezakendő (Rho- rerné munkája), egy kefetartó (Hoppéné m.), egy óratartó (Honeisek V. m.), egy névjegy- tartó (Hajósné m.), egy lámpaernyő (Bárányné m.) stb.

Fogadják a hölgyek e helyen is a „Harmonia“ hálás köszönetét a maga és a tüzkár’O- sultak nevében, kiknek a szerelmi postából befolyt összeggel együtt körülbelül 40—45 frt jutott.

A programm mult számunkban közölve volt már, mely csak annyiban változott, hogy Kaszner Károly úr nem jöhetvén el, czirnba- lomjátéka elmaradt.

Az énekszámok közül igen tetszettek Hoppe Rezső és dr. Paradeiser János szerzeményei. Maresch, Plebán és Vlaszák hegedű, zongora és fuvolajátéka is zajos tapsokat arattak.

Készakarva hagytam a monologokat legutoljára, volt ebben is részünk. Honeisek Vilma urhölgy igen jó „Szórakozott kisasszony“ volt. Kár, hogy a szabadban a távolabb ülők csak gyengén hallhatták.

A fő-fő mindenes, a Hoppe, mint min- 1 dig, most is bebizonyította, hogy ezermester. A mikor nem árusította a programmot, akkor vagy dirigált, vagy előadott. „Az antisemita“

4 felvonásos nagy opera igen nagy hatást ért el, dr. Paradeiser János, a ki egymaga a zenekar volt, és Hoppe, a ki szerep lök volt, igen kitettek magukért. S mikor a 4. felvonás után kijelentette Hoppe, hogy „most a függöny legördül s aztán még egynéhányszor kihívják az operabőst, mert ez hozzátartozik a hecczhez“, minden tenyér csattogott, minden arcz nevetett s minden száj azt mondta: „nagy Spitzbub ez a Hoppe!“

Egy symphoniát is előadott, meg egy komoly szavalatot, mind a kettőt ő maga irta is. Már, már azt hittük, hogy komoly dolgot is tud cselekedni Hoppe, áhítattal hallgattuk rímbe szedett szerelmi ömlengéseit, egész fellelkesültünk, elkomolyodtunk, midőn végén kihúz pálhoszszal a zsebéből egy hamis hajfonatot s azt szavalja, hogy szerelme hevéből a rendes kerékvágásba térvén, a lány elszökött s ott hagyta — hamis hajfürtéit.

Ha az igen tisztelt olvasók lapunk tár- czáját elolvassák, elgondolhatják a tartós, zajos, élénk, meg-megujuló derültséget, mit az ott leirt Hoppe-féle „Miért nősültem én meg oly hirtelen“ monolog idézett. Persze, hogy ezt szintén a szerző maga adta elő.

Ott voltak asszonyok: Bárányné, Erdé- lyiné, Ebmanné, Farkasné, Goldné, Hoppéné, Hajósné, Hofhauserné, Kronbergerné, Koháryné, Lobgesangné, Oroszné, Plavetzkyné, Piláthyné, Rhorerné, Sörtélyné, Szókéné, Somlyayné, Szabó Lajosné, Scheuerné, Takácsné, Vlaszákné, Vitálné stb. Leányok: Batisz Irén, Hofhauser S/ndi, Honeisek Vilma, Lobgesang Aranka, Paradeiser Juszti, Petrik Margit és Vilmi, Szalay Amália, Vasváry Gizella és Vitái nővérek.

A kedélyes est éjfélig tartott, mikor sa társaság jó kedvvel oszlott szét.

H—8

Különfélék.

— Lapunk mai száma 16 oldalon jelenik meg alkalmi tartalommal. A. nemzet ünnepén olvasóinknak tartoztunk ezzel a meglepetéssel, a mi a hazafiságon kivül, viszonzása akar lenni annak az érdeklődésnek, melylyel a közönség lapunkat nap- ról-napra nagyobb arányban tünteti ki.

— Meghívó. Az „I. kér. polg. kör“ 1893. évi május hó 27-én szombaton d. u. 6 órakor tartja saját helyiségében (I. kér. Alagufc-u. 1. sz. I. em.) évi közgyűlését, melyre tisztelettel meghívni ezennel van szerencsénk. Tárgy: 1. Évi jelentés, a zárszámadás és a felmentvény feletti határozathozatal. 2. Az évi költségelőirányzat megállapitása. 3. A választmány által tett, vagy a tagok által a közgyűlést megelőzőleg legalább 8 nappal beadott netaláni indítványok tárgyalása s ezek felett határozathozatal 4. Az elnök, 15 választmányi tag s a szám- vizsgálók megválasztása. Budapesten 1893. évi május hó 11-én. Kasics Péter s. k., alelnök. Garay Antal s. k, m. titkár.

— Piros pönkösd napja. Az Istenember felszállt az örökkévilóságba ! A tanit- váuyok remegve verődtek össze a rozoga viskóban. Arczukon a sápadt félelem, leikökben még mindig a kétely. A sötét felhőkben, czi- kázó villám, égzeugés és meuydörgés közepett visszajött még egyszer tüzes nyelv képében hoz- zájok és bátorítólag szólt: „Ha a ki engem szeret, az Én beszédemet megtartja.“ És kiderül az arcz, kiegyenesedik a derék, ihlet szállja meg a bátortalanokat és a tanítványokból egyenként és összesen apostol lesz, hogy hirdesse éjszaktól -nyugatig és kerek az egész miu- denségen át: Én vagyok az Igazság! És nem retteg az Ige hirdetésétől már senki. Ki bírták a haláltusát s nem félték a kerékbetörést sem. És szíll-száll az Eszme millió sziveken keresztül: Te meg vagy váltva nép! szabaddá tettelek, az maradj ! Piros pünkösd napja, fényes napsugaraddal, miriárd csillagjaiddal a kék égbolton, hozd meg a népek boldog megelégedését! Virágfüzért, babérkoszorút az elvérzett hősöknek, igaz fohászt és áhitatos imát az Istenembernek, ki a mai napon felszállt, hogy sötétség helyett legyen világosság. Boldog ünneplést az olvasónak !

— Egyházi ügyek. A budapesti érseki helynök Május hó 20-án az egyetemi templomban gróf Csekonics Endre által az ő patroná- tusa számára készített harangot felszentelte. — Cselka Nándor érseki helynök pünkösd ünnepén, azaz május 21-én a Szent Szív zárdában osztja ki a bérmálás szentségét. Pünkösd, hétfőn Ó-Budán; május hó 25 ikén újólag O-Budán; 28 - ikáu a ferenezvárosi Mária - intézetben,

31-edikén a Ranolder-féle intézetben, és igy tovább a nyár folyamán a főváros minden plébániáján a szükséghez mértten esetleg többször is fog bérmálni, a mennyiben egy-egy alkalommal 200—250-nél többet nem hajlandó megbérmálni és pedig azért, mert a nagy tódulá- sokkal rendszerint együttjáró, de sem az Istenházának rendeltetésével, sem pedig a bérmálás szentségének méltóságával egyáltalán össze nem egyező tolongásnak, helyért való küszködésnek s az ebből származó zajnak, sokszor éles ki- fakadásoknak egyszersmindenkorra elejét szándékozik vinni. Ezért inkább többször, sőt addig fog bérmálni, míg az utolsó jelentkezőnek is fel nem adta a bérmálás szentségét. Tájékozás és megnyugvás végett, illetékes forrás nyomán, hozzuk ezt t. olvasóink tudomására.

— A bndapesti polgári lövészegyesület jnbiláris ünnepe. Előző szá-