Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-05-21 / 20. szám

Budapest 1893. (9.) , BUDA és VIDÉKÉ Május 21. eredménye a tulzsufolás és az Ízléstelenség, mit a külföldi szakemberek elitélő és kirívó szí­nekkel ecsetelnek, oly kiriyó színekkel, nogy már a vak is megláthatná. A budai református egyház vezetőségében egy olyan vélemény volt, mit nagyon figye­lembe kellett volna yenni s ez az a terv volt, mely a református templomot a János-térre akarta volna helyezni, a mi által meg lett volna oldva a királyi palota építkezés szépség­arányait annyira sértő árok-utcza rendezése is. A reformátusok ez által nagyobb térhez jutottak volna egyfelől, másrészt pedig ott lett volna a templom, hol a reformátusság zöme lakik, kik ide inkább eljáruak, mint a távol eső fazekas-térre . . . Azt is hangoztatják, hogy az eklézsiának már rég önállónak és függetlennek kellene lenni, nem pedig még mindig leányegyháznak. Panaszkodnak arról is, hogy a templom építés terveit Pesten állították ki nem pedig Budán. Mi a kérdést szőnyegre hoztuk, mert méltó arra, hogy a közhangulat e téren is nyi­latkozzék és a vélemények tisztázva legyenek. Készséggel adunk helyet minden magyarázatnak. Gipszöntö műhely. A midőn a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter az I. kér. állami tanítóképző intézetben ezt az intézményt felállította : kettős czélt tű­zött maga elé. Az egyik paedagogiai, a másik közgazdasági természetű. Paedagogiai czélja, hogy a rajztanitás — minek fontosságát ma már vitatni sem kell — mindenütt, hol e tárgynak akár müvészet- aesthetikai, akár ipari és müipari szempontokból nagyobb jelentőség tulajdonittatik, a lapmmták eddig szokásban volt egyoldalú és gépies hasz­nálása helyett a methodikai és művészeti helyes elvek szerint megválasztandó plasztikus minták használatának útjára tereitessék az által, hogy minden iskola a saját rajztanitásának megfelelő mintasorozatokat készen, egybeállitva, könnyen és aránylag olcsón megszerezhesse. (30 — 500/0 olcsóbban mint hasonló külföldi intézményektől.) Közgazdasági czélja az, hogy ez a már szervezeténél fogva is minden nyerészkedéstől távol álló, s csupán kultur czélokat szolgáló intézmény lehetővé tegye a jó, szép és tetsze­tősen kidolgozott mintalapok, önálló szobor­alakok, allegorikus csoporzatok, belső szobadíszek, ornamentek és éptiletdiszek belföldön, tehát itt a hazában leendő beszerezhetését, hogy ezáltal azok a jelentékeny összegek, melyekkel eddig a hazai összes iskolák e czimen a külföldnek adóztak, benn a hazában legyenek megtarthatók. Paedagogiai és közgazdasági czélokat szol­gál az intézmény az által is, hogy a paeda- gogium azon növendékeit, kik mint leendő felső nép és polgáriskolai tanárok ezen iskolákban a rajz és mintázás tanítására lesznek hivatva, az általuk készített s később tanítványaik által is készítendő mintázatok gipszbe való kiöntésére tanítja s ebbe őket begyakorolja; másrészt, hogy a gipszöntésben jártas müiparosokat ne­veljen, s ezáltal a hazai műipar ez ágát fej- leszsze, hazai munkaerőkkel ellássa s az erre vállalkozó ifjaknak tisztességes kenyérkereseti forrást nyisson. Nem kevésbé fontos czélja az is, hogy a classicus szobrászati remekek sokszorosítása által úgy a magasabb fokú népoktatási intézetek és középiskolák, valamint a felsőbb fokú szak­iskolák (theologiai seminariumok, katonanevelő intézetek stb.) részére oly gyűjtemények, mú­zeumok alakítását tegye lehetővé, melyek az aesthetika, történelem tanulmányozására, vala­mint általában a müizlés fejlesztésére alkalmas eszközökül - szolgálhassanak; s hogy hazai je­leseink műbecscsel biró mellszobrainak sokszo­rosítása által egyfelől a hazafias kegyelet ápo­lására hasson, másfelől a középületeknek (az iskolák dísztermeinek, a törvényszéki és tör­vényhozási, hatósági termek sb.) valamint magánlakásoknak a hazai képzőművészet jobb termékeivel leendő feldíszítését tegye lehetővé. E czikk a fent nevezett intézménynek minél szélesebb körben leendő ismertetését tűzte ki feladatául, miért is álljanak itt annak szerve­zetére és készítményeire vonatkozólag a követ­kező adatok. A gipszöntő műhely az állam tulajdonát képezi, s mint ilyen a nagvméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium felügye­lete alatt áll, s fölötte a felügyeletet Gyer- tyánffy István tanácsos, — paedagogiai igazgató gyakorolja ; a paedagogiai és művészeti veze­téssel és ellenőrzéssel pedig Gyulai László festő művész és paedagogiumi rajztanár van meg­bízva, ki a minták legnagyobb részét tervezte, s a különböző iskolák számára a rajzoktatáshoz szükséges mintasorozatokat összeállította. A mű­hely közvetlen vezetése Barauyay József gipsz­öntő szobrász (az intézet egykori növendéke) kezében van, ki az állammal szerződéses vi­szonyban áll, s ki a mintázást és öntést az általa fölfogadott és betanított segédmunkások közreműködésével maga végzi. A gipszöntő műhelynek, — a közönség által is bármikor megtekinthető, — szépen berendezett múzeuma van közel ezer öntvény­nyel, melyek közül a műhely képes árjegyzéke (az árak megnevezésével) 720 példányt foglal magába, s képezi többszörösités és elárusitás tárgyát. Vállalkozik azonban bármely más rajz után való megrendelés elkészítésére és szállí­tására. A készletben levő minták tárgyuknak és természetüknek megfelelően a következő 4 főcsoportba oszthatók: I. Az iskolai rajzoktatáshoz tartozó minta­sorozatok. II. A mintasorozatok tetszés szerinti ki­egészítésére alkalmas minták (vegyes rajzminták.) III. A classica-philologiai és műtörténelmi oktatáshoz szükséges szemléltető eszközök gya­nánt használható öntvények (szobormüvek, mythologiai alakok.) IV. Középületek, magánlakások belső dí­szítésére alkalmas dekoráczió öntvények. Orna­mentek, faldiszek, relief szoboralakok épületek külső díszítésére. Az I. alatti mintasorozatok közzé tar­toznak : Az I. alatti mintasorozatok közsé tar­toznak : A) A négy alapsorozat 88 mintája (lásd képes árj. és tárgymutató I., II, III., IV. számú photographicus tábláit) az általános rajzokta­táshoz és pedig a felső nép- és polgári iskolák, valamint tanítóképezdék és gymnásiumok szá­mára az I. és II. sorozat, a reáliskolák és hat- osztályu polgári iskolák számára ezeken kívül még a III. és IV. sorozat. Az első sorozat 20, a Il-ik 22, a III-ik 25. és a IV-ik 21. minta­lapból áll. Az így összeállított 4 alapsorozat első csoportja főleg iparilag alkalmazható épí­tészeti tagozatok választékából áll, melyek a különféle mértani testek kombináczióját és kü­lönösen azoknak egymással való áthatását szem­léltetik, mi mellett árnyéktani szempontból is igen tanulságosak. E mintáknak kettős czéljuk van, u. m. egyfelől átmenetet képeznek a plas- tikus minták szabadkézi rajzolásába, másfelől pedig az általános vetületi ismeretek betetőzé­séül szolgálnak. Ennélfogva a minták részben szabadkézi, részben szerkesztési rajz szükségei szerint használhatók. A második, harmadik és negyedik sorozat mintái osztályonkint viszik előbbre a tanulót a plastikus tárgyak rajzolá­sában, a szabadkézi rajznak a szerkezeti rajztól való minden élesebb megkülönböztetése nélkül. E sorozatok csupán anyag gyanánt akarnak szolgálni az általános továbbrajzolásra, tekintet nélkül a különleges egyéni czélra. B) Az V-ik sorozat 40 mintával az alsó- foku u. n. ismétlő ipariskolák számára. (Lásd képes árj. és tárgym. V. számú photo­graphicus tábláját.) C) A Vl-ik sorozat 35 mintával a közép­fokú ipari- kölönösen mű lakatos szak­iskolák számára. (Lásd képes árj. és tárgym. VIII. sz. photographicus tábláját.) D) A VII-ik sorozat 33 mintával polgári és felsőbb leányiskolák, tanitónőképezdék szá­mára. (Lásd képes árj. és tárgy. VI. sz. photo­graphicus tábláját.) A 11-ik szám alatti s az előbbi mintaso­rozatok kiegészítésére alkalmas öntvények közzé tartoznak. A) A polgári és középiskolai ornamentális rajzoktatásra 24 minta. (L. k. árj. VII. photogr. tábláját.) B) A polgári és középiskolai rajzoktatásra való további 30 olasz renaissancze minta, (Lásd a képes árj. és tárgymutató XIII. sz. photo­graphicus tábláját.) haladottabbak számára. C) Reáliskolai és építőiparos szakiskolák számára 42 minta, melyek a különböző építé­szeti styl okát ábrázolják. Három közülök oszlop­rendekkel van bemutatva. (Lásd képes árj. és tárgymutató IX. és XII. sz. photogr. tábláit.) D) Müasztalossági és müfaragászati szak­iskolák rajzoktatásához 61 barokk és német stylű minta. (Lásd képes árjegyzék és tárgym. X. és XI. sz. photogr. tábláit.) E) Festészeti és szobrászati szakiskolák számára alkalmas 22 minta. (Lásd képes árj. és tárgym. XXV. sz. tábláját.) E csoport önt­vényei közül különösen kiemelendők a Vignola- féle oszloprendek, külöubféle építészeti-, orna­mentális-, figurális- és iparművészeti tárgyú gipszöntvények, melyekből az egyes szakiskolák a magasabb igényit rajzoktatás anyagának meg­felelő számok tetszésszerint választhatók. Ha­sonlóképen kiemelendők a mintaszerű, mezőkre osztott diszitményii példányok, melyek egész művésziek. Az eredeti minták a XV-ik század­ból Tulio Lombardo, Domiuico és Bernardius di Mandua mesterektől valók, s a velenczei Santa Maria dei Miracolo, San Michels in Mu- rano, Scuola di San Marco templom falainak díszítéséül szolgálnak. Kiemelendők továbbá a román és góth stylü ékítmények, olasz, német és franczia renaissancze egyes példányai, barokk és rococo korbeli időket feltüntető ékítmények, melyek mind alkalmasak a stylfogalmak egy­másutánjának megismertetésére. Végre figye­lemre méltók az antik fejek és alakok eredeti nagyságban vagy kisebbített méretekben, úgy­szintén emberi testrészek természetes öntvényei. A III. szám alatti classica-philologiai és mütörténelmi oktatáshoz való szemléltető min­ták, (szobrok és görög-római középületek után­zatai) 137 öntvénynyel képviselve. (Lásd képes árj. és tárgymutató XIV., XXIV., XV., XVI., XVII., XVIIL, XIX, XX, XXII, XXIII. és XXIV. photographikus tábláit.) E csoport ösz- szegyüjtésénél különös gond' fordittatott arra, hogy az eredeti antik tárgyakról vett máso­latok szereztessenek be, mert ezek felelnek meg leginkább az oktatás czéljának. Az ezen cso­portba tartozó öntvények mérete átlag 70—80 cm. miáltal a szemléltetésre osztálytanitásnál is alkalmasak. Mindezekhez kiegészítésül kiváló renais- sancze-kori mesterek müveiből egyes ujabbkori eredetiek és jó antik utánzatok is föl vannak véve a gyűjteménybe. Végül a gipszöntő mű­helyben olyan darabok is készülnek, melyek ily méretű alakban egyáltalán sehol sem kaphatók. Ilyenek a szétszedhető Diana templom, a recon- struált ógörög színház; — Achilles harczi ko­csija a hőssel, kocsissal és 2 lóval; néhány alak a nevezetesebb trójai hősök közül; görög és római vázák, oszloprendek és ókori eszközök. A mellszobrok mind eredeti antik szobrok önt­vényei. Most van folyamatban a gyűjtemény teljes kiegészítése, hogy az e nembe vágó összes szemléltető eszközök egy hazai forrásból legye­nek beszerezhetők, — hol a gyűjtemény az összes európai hasonló raktárak és múzeumok eddig meglevő tárgyait máris felöleli — s ekként egyrészt a szaktanárok megkiméltessenek attól a fáradságos munkától, hogy az egyes darabokat külön-külön Bécs-, Berlin-, Stutt­gart- vagy Münchenből kutassák és szerezzék össze; másrészt az intézetek is megkiméltes­senek a hiában való nagy költekezéstől, mert a gipszöntő műhely öntvényei a bécsi osztrák múzeum öntvényeinél 30°/0-kak, a berlini és más külföldi öntvényeknél — vámot és szállítási költséget is számítva 50 sőt 60°/o olcsóbbak. Minőségükre nézve pedig a versenyt bármely külföldi öntvénynyel szemben bátran kiállják. A IV. szám alatt a decorativ öntvények gyűjteménye van bemutatva 58 drbbal. (Lásd képes árj. és tárgymutató XIV, XV, XVII1., XXI. és XXIV, photographikus tábláit.) Az itt elsorolt decorativ czélu öntvények, akár tiszta gipsz külsővel, akár az eredeti érczet utánzó patinával ellátva, alkalmasak faldiszitésekre, etágerek, disz- és illatszekrények decorálására.

Next

/
Thumbnails
Contents