Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-04-23 / 16. szám
\ Budapest, 1893. II. évfolyam 1 <>. sz. Vasárnap, április 23. BUDA ES VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Az I. kerületi polgári kör és a II. kér. polgári kör, valamint a krisztinavárosi vöröskereszt fiók-egylet hivatalos közlönye. KIÁLTÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér., Krisztina-utcza 14. szám. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér.. Pálya-ntcza 2. szám, 33. ajtó, kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni A krisztinavárosi íogymnasium. Lapunk múlt számának a krisztinavárosi gymnasium helyiségének megválasztása tárgyában irt czikk, mint örömmel értesülünk, széles körben keltett figyelmet s e mellett meglepetést is. A politikai élet küzdelmei rendesen háttérbe szorítják a tanügyi kérdéseket s igy a főváros legszélesebb rétegében alig volt a polgároknak fogalmuk arról, hogy a fővárosnak oly népes s oly intelligens városrésze, mint a Krisztinaváros, mily mostohán, elhagyatva áll a középiskolák dolgában. Felényi, sőt negyedrésznyi nagyságú vidéki városkáknak is van gymnasiumuk; míg a főváros eme tekintélyes, intelligens nagy városrészében nyoma sem volt eddig nyilvános kőzéptanodának. Kern bolygatták e kérdést eddig valami nagyon, úgy látszik meg is feledkeztek erről. Ezért keltett múlt számunk czikke figyelmet és meglepetést. Biz erre nem is gondoltunk! — hangzik azóta mindenfelől. — E mostoha állapoton segíteni kell, meg pedig minél gyorsabban. A magyar kormány rég belátja ezt, de pénzügyi nehézségek állták a baj orvoslásának útját; mig végre a kormány elérkezettnek látta az időt az előkészületeket megtenni egy főgymnasium felállítására e városrészben, de korlátolt anyagi ereje mellett csakis successive fogja felállitni gymnasiumát, évente egy- egy osztálylyal s igy a krisztinavárosi polgároknak még bét évig kellene vára- kozniok a főgymnasiumra. A figyelem azonban most már fellóvén keltve, az ügy iránt e városrész minden szép és jóért lelkesülő polgárai elhatározták, hogy minden követ meg fognak mozdítni arra nézve, hogy addig is legyen városrészünknek nyilvános fő- gymnasiuma s a kedvező körülményeknél fogva ezt úgy a kormánynak, valamint a városrész polgárainak minden anyagi megterheltetóse nélkül egy kis jóakarattal könnyen és gyorsan megvalósíthatni reményük. Evek óta van ugyanis Fekete József ny. kir. főgymn. tanár magángymnasiuma és nevelő-intézete. A mindennapi érintkezés folytán evek óta éber figyelemmel kisérik az intézet működését s meggyőződtek arról, hogy az intézet tulajdonos-igazgató, Fekete József, egyike a legjobb, legalaposabb paedagogusoknak s e mellett jelleme és társadalmi modorával e pár óv alatt is úgy meg tudta nyerni polgártársainak közbizalmát és szeretetét, hogy a legutóbbi városi választásoknál már a fővárosi képviselőtestület díszes körébe is beválasztották. Grymnasiumát és nevelő-intézetét pedig már is ugv tekintik, mintha az nem is az ő, de az egész városrészé lenne. Csakis szépet és jót mond ez intézetről mindenki, a ki közelről megismeri; sőt a magas kormány is kimutatta megelégedését az intézet iránt, midőn annak négy alsó gymnasiumi osztályának megadta a nyilvánossági jogot. A kormány főgymasiuma csakis hét év múlva lesz teljes; a Krisztinaváros tekintélyes polgárai tehát teljes joggal azt óhajtják, hogy Fekete József négy osztályú n}ülvános gymnasiuma és nyolcz osztályú magán gymnasiuma és nevelő- intézete mind a nyolcz osztályra az érettségi vizsgálatra nézve is a kormány által nyilvánossági joggal felruháztassék, s igy már most legyen e kerületnek nyilvános főgymnasiuma. Ez iránti kérvényét Fekete József ^igazgató, mint halljuk a főigazgatóság utján már beterjesztő a kormányhoz s e kérvényt a városrész polgárai is támogatni fogják, mert szerintük az ügy kedvező eldöntése nem csak Fekete igazgató magánügye, de sokkal inkább az egész kerület és városrész közérdeke. Mint mondtuk, e városrész polgárai évek óta nagy figyelemmel kísérik a Fekete József-féle nevelő-intézetet és örömmel tapasztalják mind, hogy az intézet nem a tudatlanok átsegitője a vizsgákon, de valódi menedékhelye a tanulmányaikban hátramaradt növendékeknek és ez intézet épen a gymnasium felsőbb osztályaiban érezteti üdvös hatását; mert az algymnasiumon valahogy csak átúsznak a gyengébb növendékek, mert legalább elégségest megérdemelnek a nyilvános nagy gymnasiumoknál is, de aztán a kik netán betegség vagy fejlettség, vagy kellő felügyelet hiánya miatt az alapismereteket kellőképen el nem sajátíthatták, a gymgasium felsőbb osztályaiban már nem bírnak tovább haladni, elbuknak és pályatévesztettekké vállnak. Már pedig az ilyenek szülői társadalmi. állásuknál fogva is kénytelenek á felnőtt fiút a, tudományos pálya folytatására tovább képezni, — menedékhelyet kere snek tehát, hol fiukkal a hiányokat pótolva, a középiskolát bevégezhesse. Epen az nyerte meg a Fekete-féle intézetnél a kerület polgárainak tetszését, hogy látták, miként tudta az intézet igazgatója és tanári kara ernyedet- 1 len buzgalommal elsajátíttatni a gyenge növendékkel is az alapismereteket, sőt . ez alapon megkedvelteim velük a tanulást és tantárgyakat oly módon, hogy az itt kiképzett növendékek a legszigorúbb nyilvános gymnasiumokban is nem csak az osztály vizsgá latok at tették le mind sikerrel, de az érettségi vizsgálatokat is, De az intézet létjogosultságát szerényebb követelményei is igazolják. A Ferencz József internátusbán, habár egyes szerényebb sorsuaknak nyújt is alapitványos helyeivel menedékhelyet, de általán véve az intézet umgis csak leginkább a főranguak és a gazdagok gyermekei részére lett és van felállítva; ép úgy a Duna balpartján levő nevelőintézet is jóformán csak a gazdagabb szülők gyermekei részére szolgál menedékhelyül, mig a Fekete-féle intézet a szerényebb anyagi viszonyok közt élő honpolgárok gyermekeinek ád alkalmat tanulmányaik folytatására. Már pedig a szerényebb vagyoni viszonyú honpolgárok, kik gyermekeiket mégis alaposan kiakarják képeztetni, legalább is vannak tízszer annyian, mint a nagydijak fizetését megbiró gazdagok. Hát épen a szerényebb anyagi viszonyú polgárok gyermekei számára ne legyen oly menedékhely ? Ez hát a demokráczia ?! Boldogult Trefort miniszterünk megmondta már, hogy az ifjúságnak szüksége van ily menedékhelyre. Az állam maga nem gondoskodhatik erről. Mit csináljon az apa 15—rí 6 éves fiával, ki alapismereteinek hiányosságai miatt megbukik a felsőbb iskolákban. A nyilvános főgymnasiumokban nincs alkalom, tér és idő arra, hogy újra kezdjék velük az alapismeretek tanítását. Csakis a magán nevelő-intézetek képesek és hivatvák erre s igy ezek működését valóban áldásosnak lehet nevezni, mert évente igen sok ifjat mentenek meg a szellemi elzülléstől s nevelnek a tudományos pálya hasznos fórfiaivá. Egy tekintet az internátusok költségvetésébe. meggyőz arról, bogy a Fekete-féle intézetbe egy fiú ellátása és nevelése felébe se kerül annak, mint a főváros más nevelőintézetébe. A Fekete intézet a szerényebb anyagi viszonyú polgárok fiainak nevelő-intézete s mint ilyen kétszeres pártolást érdemel. Csakis az drágitja itt meg a dijat, hogy az intézetnek a felsőbb osztályokban (hol erre legnagyobb a szükség) nem lóvén nyilvánossági joga, a fiukat másutt kell levizsgáztatni s igy azért évente 100 forinttal többet kell fizetnie külön a szülőknek vizsgálati dij stb. czimen.
