A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Pók Attila: A magyarság, mint európai bűnbak
A BŰNBAK ÉRVEI A bűnösség motívuma gyakran felbukkan a bűnbak oldalán, a magyar védekező érvelésekben is. így már 1918. november 12.-én Károlyi Mihály Lansing amerikai külügyminiszternek írva Magyarország területi integritásának védelmében avval érvel, hogy „A magyar nép bűne nem súlyosabb a többi nép bűnénél, kiknek fiait arra kényszerítették, hogy Ausztria és Németország hadseregében Önök ellen harcoljanak...miért kellene olyasmi miatt bűnhődnünk, amit kényszerből cselekedtünk, és amit más népeknek nem rónak föl...”24 Ugyanezt az érvet használta a párizsi békekonferenciára készített feljegyzés a magyarság háborús felelősségéről: „Magyarország nemzetiségi politikája, bármilyen volt is, nem belső ösztönből fakadt, hanem külső nyomás alatt alakult.... Magyarország viszonya a háború kitöréséhez az Osztrák-Magyar Monarchia keretében tisztázva van, és éppoly kevéssé tehető felelőssé annak kitöréséért, mint az az ártatlan részvényes, aki visszamarad, amikor az igazgató büntetendő cselekmény elkövetése után öngyilkos lesz és megsemmisül”. Az érvelés fontos eleme, hogy az entente elleni harcból a Monarchia hadseregében szolgáló valamennyi nemzetiség kivette a részét s ebből következően, „Ha bűnös Magyarország, akkor minden népe egyenlően az.”25 Ez az érvelés csak visszhang nélkül maradhatott a békeszerződések kidolgozása során, hiszen ott a győztes hatalmak célja a felelősség és ennek alapján a büntetés minél szűkebb körre korlátozódó, egyértelmű meghatározása volt. A BŰN Mi is az az európai bűn, amelynek feldolgozásához könnyen azonosítható bűnbakra volt szükség? Maga a háború, hiszen az első világháború okozta hatalmas pusztítás nemcsak a vesztesek, hanem a győztesek számára is - ha nem is ugyanolyan formában és szinten - katasztrófát jelentett. A továbblépéshez, a konszolidációhoz, egy új nemzetközi biztonsági rendszer kialakításához gyors, világos, közérthető okmagyarázat kellett. Ugyancsak fontos volt a győztesek közötti összhang megőrzése szempontjából a közösen meghatározott és elítélt bűnbak: gyűlölete összetartó tényező lehetett. Megkönnyítette a Monarchia és Magyarország bűnbak szerepbe helyezését az is, hogy népességük soknemzetiségű összetétele igencsak eltért a döntéshozatalban domináló francia nemzetállam korábbi asszimilációs folyamatok eredményeként kialakult etnikai egységétől: a bűnbak fontos tulajdonsága a másság, idegenség. Mindez természetesen korántsem azt akarja bizonyítani, hogy a német és osztrákmagyar háborús célok és politika, a magyarországi nemzetiségekkel szembeni erőszakos magyar asszimiláció alaptalanul váltották volna ki a győztesek igen sok szempontból méltánytalanul nagymértékben büntető döntéseit. Ha figyelmünket most már csak Magyarország megítélésére korlátozzuk, kétségtelen: a magyar nemzetiségi politika visszáságait aránytalanul nagyította fel az ezt kritizáló propaganda, de érvelése valós tényekből indult ki.26 A bűnbakkeresésnek ez is igen fontos eleme: a tényeket bonyolult 71
