A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Szabó Ágnes: Friedrich Bernhard Werner vedutáskönyve a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében
(Pesten is!), hadmérnök, vedutarajzoló, színházi gépész Prágában, Bécsben pedig operaszövegeket fordított. Ezekben az években kevés szó eshetett rajzolásról. 1718-ban, a hazaérkezése után megnősült. Az augsburgi metszetkiadó, Jeremias Wolffs Erben, hallott „egyet s mást” Wernerről, ezért megállapodást kötött vele városok, kastélyok, vidámparkok, állatkertek, templomok stb. megrajzolására. Elsőként Lengyelország és Poroszország városait járta be. Az elkészült munkákat utólag más művészek metszették, mint pl. Martin Engelbrecht, Johann Christoph Leopold stb. 1729-ben Augsburgban jelentek meg először ezek a metszetek kiadásban. Ezután kezdődött el az itáliai utazás: Mantova, Vicenza, Padova, Ferrara, Róma, Nápoly, Palermo, Firenze, majd átkelt az Appeninneken, s Bolognába, Reggioba, Parmaba és Piecen- zaba ment. Ezután Milano, Genova, Torino stb. következett. 1732. május 20-án kezdte meg körútját Magyarországon, szintén az augsburgi kiadó megbízásából. Átvágott az országon, s Horvátországot és Stájerországot vette célba. Majd Graz, a stájer Alpok és a Duna következett Passaunál. November végére már Breslauban volt. 1733-ban jelent meg vedutái újabb kiadása. 1735-ben újabb változatát készítette el a Német Birodalom topográfiájának. A Szilézia topográfiájáról készült öt kötetes munka mintegy 3000 kéziratos oldalon több mint 1400 színes tusrajzos oldalt tartalmazott. 1742-ben a porosz királyi dekrétum porosz királyi szcenográfúsként említi. Élete folyamán összesen 94 városképét adta ki az augsburgi kiadó. Utazásai során életképeket is rajzolt. A városképeken alul és felül szószalagokat, táblákat, hasábokat hagyott ki a magyarázó szövegeknek. A főbb nevezetességeket megszámozta, s ezeken a kihagyott helyeken megnevezte azokat. A metszeteken egy másik kéz rajzolta meg, fantáziáját szabadon használva, a vidéket az alakokkal, a címereket, a vizet a hajókkal, a felhőket, a keretet stb., a városrajzokhoz. A harmincas években ez a rajzoló Christoph Thomas Scheffer volt, illetve az augsburgi metsző, Johann Christoph Leopold. Természetsen vannak olyan városképek is, amelyeket Wermer is valahonnan átvett, ő maga nem látta ezeket a helyeket. Ilyen pl. Madrid, Lisza- bon, London, Stockholm és Konstantinápoly. Wemer metszeteiből többféle kiadói szempont alapján több albumban is készült. Sok várost több ízben is megrajzolt, minden alkalommal kissé más-más szempontok, nézőpontok alapján. Eredeti rajzai Európa több országában, több gyűjteményben találhatók. A Magyarországot ábrázoló metszetei főként Pozsonyt és környékét ábrázolják, melyek elkészítésére 1732-ben magától Lotharingiai Ferenc helytartótól kapott engedélyt. A nyolclapos sorozat a város belsejét is ábrázolta, amire ekkoriban nálunk igen kevés példa akadt. Pozsonyból Győrbe, Komáromba, majd Esztergom érintésével Budára, onnan Székesfehérvárra, illetve Veszprémbe utazott. A különböző városokban az egyes épületek formáit élethűen adta vissza. A barokk stílusú vedutákra jellemzően a városok látképei szélességben és mélységben is többet mutatnak, mint amit a valóságban (távolról nézve ezeket) láthatnánk belőlük. Ugyanezen oknál fogva a hegyek és az épületek tornyai is magasabbnak tűnnek az eredeti méretüknél. Mindez a sűrítés, a hangsúlyozás eszköze. A látképek alatt egy vagy két nyelven latinul és/vagy németül magyarázó szövegek találhatóak, melyek az adott város történetét ismerteti legendák, történelmi események alapján. Szót ejt a fontosabb épületek történetéről, a lakosság létszámáról, vallásról stb. is. Ezek a szövegek olyan mélységű ismeretekről tanúskodnak, illetve feltételeznek, melyeket egy rövid utazás alkalmával, vagy nyomtatott források felhasználásával sem tudott Werner egymaga összeállítani. Ehhez valószínűleg tudósi, mégpedig helyi tudósi segítségre volt szüksége. Lehet, hogy ennek kap239
