A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Murányi Péter: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szociológiai adatbázisáról egy kívülálló szemével
1972-től, a nyomtatott Szociológiai információ első tárgyévétől éri el azt a mértéket, amely megfelel a szokásosnak, tehát lehet, hogy az 1972-es kezdóev megadása helyesebb lett volna. Nem feltételezhető, hogy a megelőző évek szakirodalmi termése ilyen mértékben kisebb lett volna, ez még további kiegészítés szükségességére utal. A legrégebbi és a legújabb évek anyagával való kiegészülés mellett a legtöbb esetben a közbeeső évek tételszámának kis mennyiségű növekedését is megfigyelhetjük. Megfontolások a részletes elemzéshez A magyar cikkanyag feldolgozottságát vizsgáló disszertációmban természetesen szerepeltek a FSZEK adatbázisai is. Valójában nagyobb szerepet is akartam nekik adni. Már 2003 őszétől várható volt az adatbázisok webre kerülése, erre azonban végül csak 2004 februárjában került sor, amikorra már le kellett zárnom a dolgozatot és a hozzá tartozó táblázatokat. Miért szerettem volna, ha ezt az új változatot is bemutathatom? A magyar bibliográfiai adatbázisok többsége valamilyen korábbi kurrens bibliográfia alapján jött létre (ebből a szempontból a PRESSDOK jelent kivételt, amely eleve adatbázisként indult), az 1990-es évek közepe körül a floppy-kon való terjesztés után CD- ROM-on kezdtek megjelenni, ebben a formában lett az adatbázis egésze egyben kereshető. Bár itt is érvényes volt az a nem teljes mértékben üdvözlendő jelenség, hogy különféle, egymástól jelentős mértékben különböző rendszereket használtak, amelyek között elég nehézkesen használhatók is voltak (például az Országos Idegennyelvű Könyvtár nemzetiségi és műfordítás adatbázisa, az OPKM PAD adatbázisa, az OGYK jogi bibliográfiai adatbázisa a Complex CD-Jogtáron), több olyan intézmény volt, amely adatbázisai CD-ROM-on való megjelentetésére ugyanazt a rendszert alkalmazta. Az Arcanum Arctis nevű szoftverével jelent meg az MNB CD-ROM-on többek között a Sajtórepertórium, az Országgyűlési Könyvtár PRESSDOK és HUNDOK adatbázisai s a FSZEK adatbázisai is. Érthető volt a választásuk, mert ez minden tekintetben a legjobbnak mondható keresőrendszer, amely lehetővé teszi a böngészést valamennyi olyan mezőben, amelyben keresni lehet, a böngészés nem különül el a kereséstől, hanem azt, amit a böngészés során megtaláltunk, beemelhetjük a keresőkérdésbe, ahol az egyes mezők tetszés szerint kombinálhatok egymással bármilyen logikai operátorral, tetszés szerint ismételhetők, zárójelek is használhatóak, s mindez nagy adatbázisban is nagyon gyorsan történik, ez nagyon fontos mondjuk a PRESSDOK méreteit ismerve. Néhány évvel később az újabb tendencia az lett, hogy az adatbázisok a hálózatra kezdtek felkerülni, gyakorlatilag az OGYK említett adatbázisai kivételével minden lényeges bibliográfiai adatbázisra igaz ez. A webes változatok esetében a sokféleség még fokozottabban érvényes volt, különböző integrált rendszerek mellett az adott adatbázishoz kapcsolódó keresőrendszereket dolgoztak ki. Meglepő módon sok tekintetben a legnagyobb, legismertebb integrált rendszerek bizonyultak ezek közül a legkorlátozot- tabb képességűteknek (például a Magyar Orvosi Bibliográfia adatbázisa az OLIB-ban), ezekhez képest még a saját adatbázisokhoz kidolgozott rendszerek is használhatóbbnak bizonyultak (például az egyébként az ALEPH-et használó OMIKK CIKK-adatbázisához használt rendszere az OMgKDK ALEPH-es MAB adatbázisához képest), ezeknek a le200
