A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004

TANULMÁNYOK - Karbach Erika: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szociológiai gyűjteményének 30 éve (1973-2003)

(„A cigányság társadalmi helyzete” című bibliográfia - mely az évek során folyamatosan, különböző sorozatokban jelent meg - a sorozat kiemelkedően fontos darabja, és a magyar szociológia történetét tekintve is úttörő jelentőségű volt!)

A magyar szociológia intézményesüléséhez és tudományos fejlődéséhez járult hozzá az a kezdeményezés, mely a magyar szociológia történetének forrásait kívánta feltárni, egy többkötetes bibliográfia segítségével. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az MTA Szociológiai Kutatócsoportjának (később Intézetének) közös kiadásában, 1970-ben, még az osztály megalakulása előtt indult útjára a magyar szociológia történetének forrásait feltáró, nagyszabású, később akadémiai nívódíjjal kitüntetett bibliográfiai sorozat, a Magyar szociológiai irodalom bibliográfiája, melynek 1. kötete a Huszadik Század, a Munka Szemléje és a Szabadgondolat című folyóiratok repertóriuma volt. (További kötetei:

2. köt. Folyóiratok 1900-1919. Egyéb folyóiratok (1975.), 3. köt. Önálló kiadványok, 1900-1919. (1981), 4/A köt., Könyvek és folyóiratok, 1919 augusztus - 1929 december. (1986), 5. köt. Könyvek és folyóiratok, 1945 - 1948. június. (1977) Szerk.: Remete László.)

1972-ben jelent meg először könyvtárunk kiadásában a „Szociológiai Információ. A magyar nyelvű szakirodalom válogatott bibliográfiája.” Az impresszumon FSZEK Szociológiai csoport a felirat, a belső címlap szerint pedig a bibliográfiai gyűjtést a könyvtár Olvasószolgálatának és Bibliográfiai osztályának munkatársai végezték. A bibliográfia alapító szerkesztője Vágh Mária volt, aki a kezdetektől 1992-ig vezette a munkát.

A Szociológiai Információ című bibliográfia első füzetének bevezetője szerint a kitűzött cél nem lehetett a szakirodalom teljes feltárása, az évente megjelenő több mint 800 sajtótermékből mindössze 100 időszaki kiadvány és a könyvpiacra kerülő könyvek feltárására szorítkoztak. (A bibliográfia éves tételszámát nagyon hosszú ideig tudatosan 1700-1800 körül tartották a szerkesztők. 1985 és 2000 között már az anyag bősége miatt a 2000 körüli tételszám volt a jellemző.) A szerkesztők célul tűzték ki a magyar szerzők külföldi publikációinak regisztrálását (hungarika jelleg) (5.), és a kutatók igényeihez igazodva a tematikát kiterjesztették a szociológiával határos tudományterületek szociológiai vonatkozású anyagára is. Nemcsak a kutatói igényeket szándékoztak kielégíteni, hanem az ismeretterjesztés szempontja miatt a rövidebb, olvasmányosabb tanulmányokat is felvették, sőt tekintettel akartak lenni arra is, hogy ugyannak a publikációnak a könnyebben, több könyvtárban elérhető variánsát helyezzék előtérbe a szerkesztés során. Közöltek könyvismertetéseket - de csak a legfontosabb társadalomtudományi lapokból. Majd később a legfontosabb vitákat is felgöngyölítették. A bibliográfia szerkezetének kialakításához a témaköröket az akkor legkorszerűbb nemzetközi szociológiai bibliográfiától, az UNESCO és az International Committee for Social Science Information and Documentation által kiadott International bibliography of sociology-tól kölcsönözték, (mely egyébként már 1959-től járt könyvtárunkba). A tárgyszavazáshoz figyelembe vették az ebben a bibliográfiában használt szakszókincset, kiegészítve azt a magyar társadalmi viszonyokat leíró, ill. a magyar szaknyelvben honos fogalmakkal. (A nemzetközi bibliográfia egyik szerkesztője egyben a szociológiai és egy későbbi kulturális tezaurusz megalkotója, Jean Viet volt.) Ezzel a nemzetközi bibliográfiával később munkakapcsolatba is került az osztály, hosszú éveken keresztül - az 1988-as tárgyévig 177