A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Karbach Erika: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szociológiai gyűjteményének 30 éve (1973-2003)
Karbach Erika A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR SZOCIOLÓGIAI GYŰJTEMÉNYÉNEK 30 ÉVE (1973-2003) VÁZLATOS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ÉS TERVEK A KÖZELJÖVŐRE A FSZEK Szociológiai gyűjteménye 2003-ban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Az 1973-ban alapított Szociológiai dokumentációs osztály munkájában jómagam 1977- től vettem részt, 1989-től, mint az osztály vezetője. Ebben az írásban megkísérlem vázlatosan bemutatni azokat a tevékenységi köröket, amelyek az egyes korszakokra a legjellemzőbbek voltak. Elnagyolt korszakolással, évtizedhatárok szerint tekintem át az osztály történetét, s ez, mint utóbb kiderült, nem is visz olyan messze a valódi „korszakhatároktól. 1900-1919 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2004-ben ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. A könyvtár története már a kezdetektől összefonódott a magyar szociológia történetével. Első igazgatója, Szabó Ervin révén, aki az éppen születőben lévő új társadalomtudományi ágazat hazai úttörőinek egyike volt, a gyűjtemény is alapvetően társadalomtudományi-szociológiai irányba terelődött. Szabó Ervin a Városi Statisztikai Hivataltól és a Fővárosi Levéltártól megörökölt, Kőrösy József által gyűjtött statisztikai, demográfiai, közgazdasági, politikai, antropológiai, szociológiai és szociálpolitikai könyvanyagot fejlesztette tovább városi-közigazgatási célú szociológiai gyűjteménnyé. A „szociológia első magyar műhelye”, a Huszadik Század című folyóirat és az 1901-ben alapított Társadalomtudományi Társaság köré csoportosuló társadalomtudósok éppen a korabeli külföldi szociológiai irodalom megismertetését, az új tudományos irányzat népszerűsítését, elterjesztését, hazai meghonosítását tekintették egyik feladatuknak. (1.) A könyvtárban máig megtalálható a Huszadik Században ismertetett magyar és külföldi szociológiai irodalom tekintélyes része, mely ajándékozás, vagy Szabó Ervin vásárlásai révén került be az állományba. A szociológia elődeinek tekintett társadalomtudósok, a filozófia klasszikusai, és a korabeli, „új tudományt” művelő magyar és külföldi tudósok műveiből könyvtárunk Európa egyik legrégibb, elismert szociológiai gyűjteményévé vált. Az utópista szocialisták, Adam Smith, Thomas Hobbes, Francis Bacon, Malthus, Proudhon, Lassalle, Bakunyin, Marx és Engels, August Bebel, Karl Kautsky, Comte, Herbert Spencer, Quetelet, William Sumner, Thorstein Veblen, John Stuart Mill, Durkheim, Halbwachs, Max Weber, Alfred Weber, Werner Sombart, Georg Simmel, Tönnies, Robert Michels, és a szociológiatörténet többi klasszikus alkotójának korabeli munkái ma is felbecsülhetetlen értékű részét képezik a gyűjteménynek. Csakúgy, mint néhány korabeli külföldi folyóirat: a Max Weber szerkesztette Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik (előzményével együtt 1888-től), az Annales de l’Institut 174
