A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Fodor Béla - Sándor Tibor: 100 éves a főváros könyvtára - A centenáriumi emlékkiállítás katalógusa
Az ideológiai meggyó'zés erőszakos programja ellenére a korszak jelentős eredménye, hogy széles tömegeket sikerült a rendszeres olvasásra és könyvtárhasználatra szoktatni. 1956-ban a diktatúra ellen és a függetlenségért kirobbant forradalom során a város szívében fekvő központi könyvtár épülete ismét súlyos károkat szenvedett. 1. A 14-es számú gyermekkönyvtár (Királyi Pál utca 11.) parkkölcsönzóje a Károlyi kertben az 1950-es években Fotó, azonosítatlan fényképész felvétele. MTI. 2. Csoportkép a könyvtár dolgozóiról az 1950-es évekből Fotó, azonosítatlan fényképész felvétele. 3. Eszi, vagy nem eszi... Szatirikus glossza a könyvtári könyvkölcsönzésról Ludas Matyi, 1962. október 25. 4. Az 1956-os forradalom utcai harcai során a Központi Könyvtár Budapest Gyűjteményének erősen megrongálódott olvasóterme Fotó, azonosítatlan fényképész felvétele. MTI. 5. Polgár Erzsi, a kispesti 25-ös számú könyvtár dolgozója tájékoztató munkában Fotó, azonosítatlan fényképész felvétele. MTI. 6. Ünnepi díszben a központi könyvtár épülete, 1950 körül Fotó, azonosítatlan fényképész felvétele. MTI. 7. Kongresszusi emléklap Fancsaly Nelly könyvtáros részére, 1952 Kisnyomtatvány. 8. Meghívó a Központi Könyvtár ismeretterjesztő' rendezvényére, 1952 Kisnyomtatvány. XII. A NÖVEKEDÉS KORA 1950-ben a fővárost körülvevő peremtelepüléseket (hét megyei várost és tizenhat nagyközséget) Budapesthez csatolták, ezáltal a korábbi tizennégy kerület huszonkettőre duzzadt. Nagy-Budapest lakossága nem maradhatott könyvtári szolgáltatás nélkül: minden új kerületben legalább egy fiókkönyvtárat kellett nyitni. Valóságos könyvtár-létesítési láz járta át a várost. A számszerű csúcsot az 1970-es évek elejére érte el a fiókhálózat, ekkor számuk már a százat is meghaladta. Az új fiókkönyvtárak azonban legtöbbször kis alapterületű, szükségmegoldást jelentő helyiségekben, néhány száz darabos könyvállománnyal működtek. A központi könyvtárban is jelentős szervezeti változások történtek: 1955-ben visszaállították a Budapest Gyűjtemény önállóságát, 1964-ben létrehozták a zenei gyűjteményt, mely külön könyvtárhelyiséget kapott a belvárosi Fehérhajó 170
