A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Fodor Béla - Sándor Tibor: 100 éves a főváros könyvtára - A centenáriumi emlékkiállítás katalógusa
nözni akaró olvasók rendelkezésére áll. A könyvtár vezetősége és személyzete politikai feladatot is kapott: a fasiszta, szovjetellenes és „antidemokratikus” sajtótermékek kivonását és megsemmisítését Budapest területén. 1946. május 1-jén a központi könyvtár olvasótermét megnyitják az olvasóközönség számára, és még ugyanabban a hónapban a könyvtár újra felveszi Szabó Ervin nevét. A könyvtár állományába olvasztott több, értékes könyvgyűjteményt (színháztörténeti, zenei, pedagógiai), ezzel megalapozva nem egy későbbi önálló könyvtár (Idegennyelvű Könyvtár, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) létrehozását. 1. Hajdú Henrik igazgató levele Kővágó József polgármesterhez a megsemmisítésre ítélt folyóiratok és könyvek ügyében, 1947 Gépirat. FSZEK Irattár. 2. Házi könyvtár a Városházán, 1948 Fotó, azonosítatlan fényképész felvétele. 3. A 10. számú fiókkönyvtár (Andrássy út 52.) olvasóterme, 1950 Fotó, azonosítatlan fényképész felvétele. MTI. 4. A központi könyvtár olvasóterme 1954-ben Fotó, azonosítatlan fényképész felvétele. MTI. 5. A Fővárosi mozgókönyvtárat népszerűsítő' plakátterv Plakátterv. Szignó: Mészáros. 1950-es évek. 6. Kétnyelvű igazolvány Baán Kálmán könyvtáros részére a Vörös Hadsereg parancsnokságától, 1945 Kisnyomtatvány. 7. A Fővárosi Könyvtár vezetésének zöldségellátmány igénylése dolgozói számára 1947-ből Gépirat. FSZEK Irattár. XI. „Az olvasás is békeharc” A pártállam létrejöttével a diktatórikus politikai akarat megváltoztatta a könyvtár hagyományos feladatát: a polgárokat kulturális, szakmai és szórakoztató olvasmányokkal és információkkal ellátó intézményből a szocialista nevelés, a lakosság ideológiai átnevelé- sének intézményévé vált. A könyvtárépítésben és a könyvtári munkában is a kötelezővé lett a szovjet példa. A hivatalosan tiltott könyveken kívül a könyvtár vezetése úgynevezett „csendes indexet” hozott létre, erre került a kerületi könyvtárak anyagának azon része, melyet polgárinak vagy vallásosnak, tehát ideológiailag károsnak ítéltek. Meghatározták azt is, hány szépirodalmi illetve „ismeretterjesztő” művet lehet kölcsönözni. 169
