A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004

TANULMÁNYOK - Papp István: Felújított könyvtárak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában (2002-2004)

gyobb létszámú rendezvényre csak az egyéb szolgáltatások szüneteltetése mellett kerül­het sor. Sajnálatos, hogy a két legnagyobb egységben sem lehet akár ideiglenesen levá­lasztani egy rendezvényi teret (Lőrinc, Erzsébet). Ehhez még legközelebb a Kassák áll, ahol csak az olvasótermi szolgáltatást kell rendezvény esetén szüneteltetni. Egyébként a fentiektől függetlenül sehol sem lehetetlen megtartani legalább egy-egy kisebb rendezvényt. Ez elsősorban a könyvtárak levegős berendezésének köszönhető, - amit viszont más nézőpontból kritika illethet. Még a legkisebb könyvtárban is leültethető 10-20 fő, általában 30-40 fő, de néhol akár 80-100 fő is. A rendezvényi tér többnyire alkalomszerűen a folyóirat-olvasóból, az olvasótermi részből, a gyerekkuckóból, az előtérből, a kiállítási területből, illetve ezek valamilyen kombinációjából alakítható ki. Külön berendezése nincs, a könyvtár ülőalkalmatosságait telepítik át; csak néhány he­lyen használnak összecsukható, kis helyen tárolható székeket (pl. Kassák). Ha a szükség szorít, még mindig az állványokat mozdítják meg, lerámolva róluk a könyveket (Hű­vösvölgy). Kerekekkel felszerelt állványokról ne is álmodozzunk? Vizuális kommunikáció E címszó alatt tárgyaljuk a kiállításokat, hirdetéseket és a dekorációt. Ami a könyvkiállításokat illeti, érdemben alig szólhatunk róluk. Inkább csak tematikus ajánlatokkal találkozhatunk. E célra szolgálnak némely helyen a tárlók, amelyek kissé otrombák (Kassák, Havanna), vagy inkább a Központi Könyvtárban kellett volna hagyni őt (Deák). Helytakarékos bemutató eszközök a forgóállványok (Belvárosi, Erzsébet). A képzőművészeti alkotások és reprodukciók több könyvtárban is megjelentek, - ha tartósan, akkor inkább a dekoráció részeként. Ambiciózusabb kiállítási programja két könyvtárnak van: Lőrincen külön teret is szántak e célra az emeleten, de a folyóirat­olvasó melletti ablakpárkányt (!?) is felhasználják; üveghasáb-vitrinek és spotlámpák segítik az installációt. A Kassákban a folyóirat-olvasóban és a rendezvényi térben lehet igényesebb kiállítást rendezni; szobor posztamenseik már vannak, tervezik keretek beszerzését a képek a számára. A helyi múzeum kölcsönadott műtárgyait mutatják be időlegesen (Erzsébet), vagy a kerületi képzőművészek alkotásait népszerűsítik (Radnóti, Kassák). Egyébként kissé barkácsszerű a tárgyak kiállítása: a faburkolat nincs ellátva megfelelő szerelvényekkel, a képanyag nincs rendesen tálalva, a paraván elüt a bútor­zattól és nem praktikus (Deák). A képek kiállítására több helyen alkalmaznak akasztósínt és kereteket (Móricz, Té- tény, Radnóti, Kassák), pedig ez kívánatos lenne másutt is, ahol kellő hely adódik képanyag állandó vagy időszakos bemutatására. Keretek és akasztósín szükségeltetnék még a dekorációs célú, régi kerületi veduta fényképekhez is (Tétény, Rákosi, Belvárosi, Kertész, Kálvária). A felújított könyvtárak ún. dekorációja - nagyon helyesen - visszafogott. A régi, pro­vinciális gyakorlatra emlékeztet még a vastraverzre ragasztott íróportré-sor vagy a poros faliszőnyeg (Kertész); a gyerekrajzok kiakasztása elfogadható a gyerekrészlegben (Krúdy). A kútszobor a belső térben (Kertész) vajon dekorációs vagy hangulati célt szolgál? Illő környezete még kialakításra vár. Aktuális dekorációval több helyen ked­144

Next

/
Thumbnails
Contents