A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 2002-2003-2004
TANULMÁNYOK - Papp István: Felújított könyvtárak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában (2002-2004)
a legnagyobb könyvtárban (Lőrinc); vitatható, hogy kiszolgáló pultja nem közvetlenül nyílik az előtérbe. Állomány és alapterület Egy könyvtár épületének méretezésénél alapvető szempont, hogy mekkora állományt kell elhelyezni benne. Az állomány nagysága viszont attól függ, hányán élnek a könyvtár vonzáskörzetében, vagyis hány használó ellátására kell felkészülni. Sajnos, erre a kérdésre nem adhatunk megalapozott választ, mert eddig - tudomásunk szerint - nem készültek olyan fővárosi könyvtártérképek, amelyek viszonylag pontosan kijelölnék az egyes meglévő könyvtárak vonzáskörzetét, vagy még inkább: meghatároznák azokat az élet- és lakókörzeteket, melyek ellátására célszerűen tervezni és méretezni lehetne a könyvtári rendszert. A fővárosi hálózat kiépítése eleinte az adódó lehetőségek megragadásától függött. Később készültek ugyan egyre konkrétabb hálózatfejlesztési tervek, de megvalósulásuk rendkívül esetlegesnek minősíthető. így most többnyire csak költői kérdésként tehető fel, hogy egy-egy adott könyvtártól hány lakos ellátása várható el, vagy hányán laknak működési területének földrajzi koordinátáin belül, s mennyiben játszanak szerepet a közelében működő más, esetleg nagyobb könyvtárak a közösség ellátásában. Erre az objektív mutatóra tehát - sajnos - nem építhetünk a könyvtári alapterületek méretének elbírálásánál, csupán a könyvtárat ténylegesen használók számát vehetjük figyelembe. Optimális állományépítés és rendszerszerű könyvellátás esetén kielégítőnek minősíthető az olvasónkénti 10-12 állományegység. (7) Ez az irányszám tendenciaszerűen érvényesül: csak néhány könyvtár mutat alacsonyabb (Babits, Belvárosi, Radnóti), több könyvtár inkább magasabb értéket; találkozunk messze az átlag fölötti ellátottsággal is (Imre, Kertész, Deák, Havanna). Az általánosan elfogadott könyvtárépítési irányszám szerint 100 állományegységre 1 m2-t kell számítani a szabadpolcos térben; ez nem tartalmazza az olvasói ülőhelyek, könyvtárosi szolgálati pontok, ruhatár stb. térigényét. Ebből a szempontból a vizsgált könyvtárak viszonylag jól állnak: csupán hat helyen éri el vagy haladja meg a 100-at az 1 m2-re eső állománysűrűség (Imre, Tétény, Lőrinc, Kertész, Rákosi, Deák); igaz, a számításnál a könyvtár egész alapterületét vettük figyelembe. A 100 alatti értékekből arra lehet következtetni, hogy az egyéb funkciókra is jut elegendő tér, annál is inkább, mivel a 100-as normatíva meglehetősen bőkezű számításon nyugszik. Az állományon belül kellő számban vannak jelen az AVE (audiovizuális-elektronikus) dokumentumok. Rájuk jellemző, hogy újabb és újabb típusaik jelennek meg, s ezzel párhuzamosan a korábbi típusok kikopnak a használatból (a hanglemezeket most a hangkazetták követik, s a videoszalagok is kezdik már a csomagolást). Az állomány telepítése A könyvtár használhatósága szempontjából az egyik, ha nem a legfontosabb szempont az állomány elrendezése. Az a kérdés - úgy látszik, - már eldőlt, hogy nem elegendő egyetlen betűrendes és szakrendi szekvenciába rendezni az anyagot; ehhez az elvhez már csak 131
