A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1999-2000-2001
Tanulmányok - Katsányi Sándor: Könyves Tóth Kálmán (1900-1972)
Katsányi Sándor KÖNYVES TÓTH KÁLMÁN (1900- 1972) Az 1930-as évek közepén rendőrségi vizsgálat folyt a baloldali irodalmat is terjesztő könyvtárakról, s a jelentés elsősorban a Fővárosi Könyvtárat marasztalta el. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (\ 966) idéz a jelentésből: „Az új igazgató, Enyvvári, aki a könyvtár élén áll, tudós ember, gyakorlati kérdésekkel nem foglalkozik. A laza felügyelet következménye ... hogy a fényűzően berendezett grófi kastély a nap nagyobb részében zsúfolva van rosszkülsejű, oroszinges ifjúmunkásokkal is.” Remete László ebből azt a következtetést vonta le, hogy a múlt öröksége, „elsősorban az 1919-ig kiépített és marxista forrásokban gazdag társadalomtudományi irodalom” vonzotta a 30-as években a Fővárosi Könyvtárba a baloldali értelmiségi olvasókat.1 Ha azonban az idézet kipontozott, Remete László által kihagyott részeibe beírjuk a rendőrségi jelentés eredeti szövegét, más értelmezést kapunk: „A laza felügyelet következménye volt az is, hogy annakidején a Bartha Miklós Társaság évekig a könyvtárban tartotta összejöveteleit és előadásait Könyves Tóth Kálmánnak, a könyvtár tisztviselőjének vezetése alatt. A könyvtár többi alkalmazottja is nagyrészt hozzá hasonló radikális gondolkozású fiatalember. Az ő munkájuknak tudható be, hogy a fényűzően berendezett grófi kastély - melyben a könyvtár el van helyezve - a nap nagyobb részében zsúfolva van rosszkülsejü, oroszinges ifjúmunkásokkal is.” A jelen tanulmány arra keresi a választ: ki volt Könyves Tóth Kálmán, akinek a nevét a BM jelentés fontosnak tartotta kiemelni, s akit Remete László könyve kiretusált a Fővárosi Könyvtár történetéből. A PÁLYAKEZDÉS Közvetlenül egyetemi tanulmányainak elvégzése után, 1924-ben, 24 évesen sikerült Könyves Tóth Kálmánnak a Fővárosi Könyvtárban elhelyezkednie. Szerteágazó ambíciókkal érkezett: szociálpolitikai tanulmányok és szépirodalmi próbálkozások álltak már mögötte. A családi hagyományt a racionális gondolkodású, alagút és vasútépítő mérnök édesapa képviselte, (alkotásai és elméleti munkái révén országos szaktekintély), s még inkább a nagyapa, a debreceni hitszónok, Kossuth odaadó híve, forradalmár, az 1849-es halálos ítélet után kegyelemből várfogságra ítélt rab. ’ A tisztviselőtelepi gimnáziumban a matematikát (az egyetemről éppen eltanácsolt) Dienes Pál (az akkor már könyvtáros László bátyja) tanította, az irodalmat pedig Babits Mihály. Ő volt a gimnazista Könyves Tóth osztályfőnöke is. Babits nem csak az irodalom világába vezette be tanítványait: a fiatal, rebellis tanár háborúellenes versei nyomán támadt hullámok az iskola falain is átcsaptak.4 1920-24- ben végezte el a Tudományegyetem ekkor induló Közgazdaságtudományi Karán az egyetemes közgazdasági és közigazgatási szakot, a gazdasági élet gyakorlati kérdései helyett elsősorban a szociálpolitika közigazgatási és gazdasági kérdései foglalkoztatták. Az ilyen ambíciókkal érkező fiatalembert egy meglehetősen passzív, a hullámvölgyből éppen csak kilábolni kezdő könyvtár fogadta. Az intézmény 1920 óta társadalmi elszigeteltségben élt, s a minden konfliktust kerülő igazgató, Kremmer Dezső elsősorban a bibliofilja, a helytörténeti gyűjtemény irányában kereste a kibontakozást. Az őt 1926-ban felváltó Enyvvári Jenő első igazgatói éveit a 161
