A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1999-2000-2001
Tanulmányok - Fodor Béla - Horváth Zsolt - Sándor Tibor: Hitélet Pest-Budán. Képek a fővárosi felekezetek évszázadaiból
Kertész Gábor felvétele. FSZEKBGY 10. Bíró Xaver Ferenc jezsuita páter (1869-1938), az 1921-től működő Jézus Szíve Népleányai rend társalapítója. A „kordás nővérek” fővárosi központja a Horánszky utca 14-ben volt, a Mikszáth téren működtették a közismert, a társadalom alsóbb rétegei körében is népszerű Korda könyv- és kegytárgykereskedést. Ennek utóda ma a Jézus Szívé-kápolna előterében újra megnyitott „Kis Korda”. Kisnyomtatvány. Magántulajdon 11. Lafranco Margit (1892-1945), a „népleányok” társalapítója. Ismeretlen fényképész felvétele. Magántulajdon XI. A PESTI ZSIDÓ HÁROMSZÖG (Kat. XI. 5.) A 19. században Pesten meggyökeresedő zsidók előtt az a kérdés állt, miképpen illeszkedhetnek az elutasítás és a befogadás jeleit egyaránt felmutató társadalmi közegbe, mennyit őriznek meg őseik szokásaiból, milyen szerephez juthatnak a modernizáció és polgárosodás útjára lépett magyar társadalom fejlődésében. Az izraeliták egyenjogúságáról 1867-ben hozott törvény, és általában a kiegyezés utáni liberális közszellem felgyorsította a hitéletet megújító, egyben a magyarosodás, az asszimiláció különböző fokozatait választó, és a hagyományos vallási-közösségi formákhoz ragaszkodó irányzatok szétválását. A Dohány utcai, a Rumbach Sebestyén utcai és a Kazinczy utcai zsinagógák a több ágra szakadás jelképes építményei. Ezért nevezik a fővárosi zsidóság mai történetírói a három zsinagóga által kijelölt városrészt, Budapest jellegzetes zsidónegyedét „pesti zsidó háromszögnek”. 1. Az Orczy-ház a Károly körút és a Király utca sarkán. A „gettó citadellája”, zegzugos bérháztömb, a 18-19. század fordulójától sokáig a pesti zsidó közösség életének központja. 1830-tól már két külön zsinagóga is állt falai között a hagyományos és a „modern” szertartásrendet követő gyülekezet céljaira. Ismeretlen fényképész felvétele, valószínűleg 1936-ból. FSZEKBGY 138
