A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1999-2000-2001

Tanulmányok - Fodor Béla - Horváth Zsolt - Sándor Tibor: Hitélet Pest-Budán. Képek a fővárosi felekezetek évszázadaiból

VI. INSULA LUTHERANA (Kat. VI. 2.)

A reformáció lutheri tanait követő keresztyének a 16. században telepedtek meg Budán, és közösségük a török időkben is megmaradt még egy ideig. A török uralom alól 1686-ban felszabadított Pest-Budán a protestáns egyházak hosszú évtizedekig nem működhettek, polgárjogot is csak katolikus vallásúak kaphattak. Változást II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete hozott: ekkortól, ha egy helységben legalább száz nem katolikus család élt és kérelmezték, engedélyt kaphattak templom és iskola építésére, valamint lelkész és tanító foglalkoztatására. A pesti evangélikus egyház, több évi előkészület után, 1787- ben alakult meg. A gyülekezet - melynek tagjai ekkor még főleg németek és szlovákok voltak - megszületését befolyásos nemesi és polgári családok támogatták. A vallási tolerancia királyi kegyét az 1791:26. törvénycikk törvényerőre emelte, és ezzel ténylegesen megnyílt a szabad vallásgyakorlás felé vezető út. Az evangélikus gyülekezet is hozzákezdhetett egyházi intézményeinek kiépítéséhez. A városfalakon kívül, az akkori Kohlmarkt (Káposztáspiac) téren, a mai Deák téren vásároltak telket, ahol először imaházat, majd 1811-ben Pollack Mihály tervei alapján templomot építettek. (Ez volt a később európai rangú építész első pesti munkája.) A budavári gyülekezet 1844-ben alakult meg Mária Dorottya württembergi hercegnő, József nádor evangélikus felesége támogatásával. A 19. század elején kibontakozó nemzeti újjászületési mozgalmak a pesti evangélikus egyházat sem hagyták érintetlenül. Az ekkor már három - német, szlovák, magyar - nyelvű közösségből az 1830-as években Ján Kollár lelkész vezetésével kivált és önállósult a szlovák nyelvű egyház.

1. Mária Dorottya főhercegnő (1797-1855), a „városszépítő” József nádor felesége, a megszülető pestbudai evangélikus egyház egyik fő szellemi és anyagi támasza.

In: József nádor (1776-1847) Pest-Budán. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, 1997. szeptember- 1998. február. Szerk. Szvoboda Dománszky Gabriella. Bp., 1997. 64—65. között.

2. A Deák téri templom a papiak és az iskola épületével az 1830-as években Carl Vasquez korabeli metszetén. A képen még látszik a templom tornya, amit 1875-ben lebontottak.

In.: Pest-Buda anno 1838. Összeáll. Rózsa György. Bp., 1972. 9. t.

3. A szlovák gyülekezet 1859-1864 között felépített temploma a hajdani Kerepesi (ma: Rákóczi) úton. Az egyház a telket 1837-ben József nádortól kapta ajándékba.

130