A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1999-2000-2001
Tanulmányok - N. Nagy Anna: Informatikai fejlesztés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 1997-2001
A Központi Könyvtárban a Zenei gyűjtemény kezdte meg először az állományába tartozó könyvek honosítását 1996-ban, majd az Olvasószolgálati Főosztály honosította a szabadpolcos kölcsönző viszonylagosan csekély állományát 1997-ben. A 10 ezres nagyságrendű honosított példány a Központi Könyvtár 1.3 millió példányt meghaladó állományához képest igen szerény mennyiséget képviselt. Informatikai fejlesztés apró lépésekben A korábbi korszakok informatikai fejlesztése igen kevés külső - pályázati - támogatással, saját erőből történt. A költségvetés innen-onnan lecsípett összegeiből vásárolt a könyvtár számítógépeket, építette meg a Központi Könyvtár első 10 Mbps*-os hálózatát. Bár ütemesen araszoltunk előre, áttörés nem történt, nem történhetett anyagi erőforrások híján. A kisebb szoftverfejlesztések, amelyeket élő adatbázisaink üzemeltetéséhez és forgalmazásának támogatásához sikerült megvalósítanunk, nem pótolták a teljes automatizálást. A nagy lehetőség: épületrekonstrukciós program 1998-2001 A Fővárosi Könyvtár 1931-ben költözött a Wenckheim-palotába. Az elmúlt majd 70 évben a természetes növekedés és fejlődés okán szükségszerűen kinőtt épület rekonstrukciójára, az évek során hozzácsatolt Baross utcai épülettel és a Reviczky utcai palotával együtt 1998 és 2001 között került sor. Az 1995-ben megkapott és 1998-ra felújított Pálffy-palotába került a Zenei gyűjtemény. A rekonstrukció alatt átmenetileg itt lett elhelyezve a Szerzeményezési és Feldolgozó Főosztály, valamint az informatikai részleg is. A könyvtár rekonstrukciója és bővítése az informatikai fejlesztés előtt is utat nyitott.9 A könyvtár funkcióit, a könyvtár-technológia lehetséges változásait végiggondolva alakítottuk ki a FSZEK egészének informatikai fejlesztési koncepcióját. Figyelembe vettük, milyen informatikai környezetben, milyen társadalmi, műszaki és nem utolsó sorban anyagi feltételek között fog működni, fejlődni a könyvtár az elkövetkező 5-10-15 év során. Végig gondoltuk hol lesz a helye, mi lehet a szerepe a Központi Könyvtárnak ebben? Milyen, a tagkönyvtáraknak szóló központi szolgáltatásokat kell nyújtania az épületben dolgozó központi szolgáltató egységeknek? A koncepció nagy vonalakban vázolja az információs infrastruktúra (hálózatépítés, hardver, szoftver) fejlesztésére, az új integrált könyvtári rendszer kiválasztására, bevezetésére és az egységes könyvtár-technológia kialakítására, a retrospektív konverzióra, valamint az értékes és a széleskörű érdeklődésre számító dokumentumok digitalizálására vonatkozó elképzeléseket. Megjelenik az új informatikai rendszer kialakítása mellett egy, a könyvtárosok és az olvasók számára kialakítandó többlépcsős oktatási szisztéma iránti igény is.10 A Központi Könyvtár informatikai rendszere tervezésének legfőbb kiindulási pontja a könyvtárosok által kialakított jövőkép a könyvtárról. Milyen információkat, szolgáltatásokat és hogyan kell nyújtania a főváros lakosságának az elkövetkező időben? Az mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy egy teljesen új, jól méretezett, műszakilag korszerű és előremutató informatikai rendszer nélkül el sem képzelhető a megújult könyvtárépület. Több szakmai munkacsoport kezdte meg a közös gondolkodást az új könyvtárról." Hogyan fognak dolgozni és élni a könyvtár új épületében az olvasók és a könyvtárosok? Olyan előtanulmányok készültek el többek között, mint: „Az olvasó és a könyv útja”, „Működési technológia”, „Az olvasók raktári kiszolgálása”. Az informatikai fejlesztés szempontjából elsőrendűen fontos volt megismerni a könyvtárosok elképzeléseit az új épülettömb egyes tereinek funkcióiról és berendezéséről; a könyvtár egészét érintő informatikai kérdéseket az Informatikai munkacsoport vizsgálta.12 ' Megabit per szekundum. Az adatátvitel sebességének mértéke. 104
