A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1999-2000-2001
Jelentés - A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkája 1999-2001 - A hálózati tagkönyvtárak - Épületfelújítások - Szolgáltatások, könyvtárhasználat
A HÁLÓZATI TAGKÖNYVTÁRAK A könyvtár vezetése már 1999-ben megfogalmazta azt a szándékát, hogy a Központi Könyvtár építésének befejezése után azonnal megkezdi a hálózati tagkönyvtárak korszerűsítését és fejlesztését. Első lépésként 2000. július 1-től módosult a hálózat struktúrája, a korábbi hat régiót négy, közel azonos nagyságú - Budai-, Észak-pesti, Kelet-pesti, Dél-pesti - egységgé alakítottuk át. Az igazgatók pályázat útján történt kinevezése után elsődleges feladat volt a folyamatos munka megszervezése mellett az egymásra épülő szolgáltatási rendszerek kialakítása, a könyvtárak állományának átvétele és az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatok rendezése, a gyarapítás elveinek összehangolása. 2001-ben megkezdtük a hálózat korszerűsítésének előkészítését, az ehhez szükséges erőforrások megteremtését. Megtörtént a FSZEK hálózati könyvtárainak felmérése, amely egy évtizedre visszamenően számba vette a létesítményi, tárgyi, személyi feltételeit és a szervezeti egységek szolgáltatási teljesítményét. Célunk az volt hogy megfelelő információ birtokában tudjuk megfogalmazni a minőségi és területi könyvtári ellátás fejlesztési irányait és megteremtsük a feltételeket az intézményi erőforrások felhasználásának/hasznosításának optimalizálásához. Ez a felmérés képezte az alapját a kidolgozandó könyvtárfejlesztési stratégiának. Differenciált szolgáltatási rendszert hoztunk létre, amely erősíti a szervezetet, bővíti a szolgáltatások körét, javítja a hálózaton belüli könyvtári tevékenység koordinációját. Alapvető célkitűzésünk az, hogy a hagyományos és az új típusú dokumentumok, illetve a helyben használat növelése mellett új információs szolgáltatásokat vezessük be. ÉPÜLETFELÚJÍTÁSOK Felújítási terveink 1999-ben a rendkívül szűkös finanszírozás miatt csak részlegesen teljesültek, és így lényegesen elmaradtak a kívánatos mértéktől. 1999. szeptember 3-án megnyílt a felújított Dagály utcai nagykönyvtárunk. A rendelkezésre álló 15 millió forint mellett külső támogatók segítségével megújult a könyvtár kertje, bútorzata és eszközparkja. Felújítási célú támogatásban intézményünk 2000-ben nem részesült, saját forrásból csak kisebb karbantartási és tatarozási munkákat tudtunk elvégezni. A fővárosi és a XVI. kerületi önkormányzat támogatásával sikerült kívül-belül felújítani sashalmi könyvtárunkat, amelyet 2000 januárjában adtunk át. A Kertész utcai könyvtár felújítása 2000 novemberében készült el. 2000 májusában megnyitottuk átépített krisztinavárosi könyvtárunkat, helyi önkormányzati támogatással sikerült újjávarázsolnunk a homlokzatot is. Öt kerületi könyvtárban építettük ki a számítógépes hálózatot. Több egységünkben előkészítettük a számítógépes kölcsönzés technikai feltételeit, megvásároltuk a szükséges eszközparkot és a szoftvereket. 2001-ben mindössze egy könyvtárunkat újítottuk fel: a XIII. kerületben a Pannónia utca 83. sz. alatti könyvtárat, a munkát a kerületi önkormányzat anyagilag is támogatta. Ebben az évben nem kezdtük meg a Vadász utcai könyvtár felújítását, mert az V. kerületi önkormányzat várhatóan új és jobb lehetőséget biztosít számunkra. A Vadász utcai könyvtárra szánt keretből ezért a Nagykőrösi úti könyvtár felújítását indítottuk el. SZOLGÁLTATÁSOK, KÖNYVTÁRHASZNÁLAT Könyvtárunk összforgalmi mutatói közül a kölcsönzők és ebből eredően a kölcsönzött dokumentumok száma kisebb mértékben emelkedett; minimálisan csökkent a beiratkozott olvasók és a látogatók száma, melynek elsősorban az az oka, hogy a Központi Könyvtár az építkezés miatt az időszak nagyobb részében szűkíteni kényszerült szolgáltatásait. A korábban felújított könyvtárak forgalmi mutatói az átlagnál magasabbak voltak, mivel az olvasók visszatértek kedvelt könyvtáraikba. 9
