A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Pauza István: Az első lépések… a WPR-hez vezető úton
A palota építészeti jellemzői27 Az épület Ybl Miklós 1867-ben készült tervei alapján épült gróf Pálffy Pálné számára. A Nemzeti Múzeum mögött elterülő, egykor csendes és előkelő palotanegyedben Ybl mintegy tíz palotát és lakóházat tervezett, melynek a Pálffy palota az egyik eleme. Az épület stilisztikailag a romantikus, francia-rokokó és az olasz-reneszánsz formaelemeket felhasználó eklektika. A mester romantikus stíluskorszakára jellemző a lapos plasztikájú architektúra, a szegmensíves, külső falsíkban lévő ablakok, és a homlokzat kváderosztása, a sarkok erősebb armírozásával. A születő neoreneszánszról a bejárati kapuzat, a boltozatos kapualj, a diszlépcsőház oszlopai, és a kerti bejárati lépcső ballusztrádsora tanúskodnak. A francia rokokó hatását az utca felőli előudvaros megoldás, a manzárdtető és a belső díszterem stukkó díszítése mutatja. Az épületet közel 130 éves története során többször átalakították, és 1944-ben is erősen megsérült. Utolsó átfogó átalakítása és felújítása 1964 és 67 között történt a BVTV tervei szerint (építész: Budai Aurél). Funkciója a legutóbbi évekig: ápolónőképző iskola majd középiskolás leánykollégium. A Reviczky utcai szárnyban a fölső három szinten a szomszédos FTV irodái helyezkedtek el - az évek során számos kisebb-nagyobb átalakítással -, így az épületet két intézmény használta. Az épület jellemző adatai: Járda- kapuáthajtó: Pinceszint: Földszint: Félemelet: I. emelet: II. emelet: Manzárd: 508,00 nettó m2 547,57 nettó m2 153,03 nettó m2 555,09 nettó m2 558,47 nettó m2 537,17 nettó m2 0,00 m szint 2,50 m szint + 1,65 m, + 0,67 m szint + 4,36 m szint + 6,85 m szint + 11,40 m szint + 15,60 m szint Nettó m2 összesen: 2.861,33 m2 Padlásszint: Főpárkány magasság: Tetőgerinc: + 19,35 m szint + 16,00 m szint + 22,70 m szint Az épület felhasználása A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár úgy döntött, hogy a teljes épületet a Zenei Gyűjtemény és központi irodák céljára hasznosítja. E funkciók elhelyezését az épület eredeti térbeli rendszerének megtartásával, a válaszfalazások jelentős részének megszüntetésével, és a gépészeti-, és elektromos rendszerek újbóli-, az igényeknek és előírásoknak megfelelő elkészítésével érték el a tervezők. A földszint, a félemelet és az első emelet a Zenei Gyűjtemény és járulékos helyiségeinek, míg a II. emelet és a manzárd szint a központi irodáknak ad otthon. A Zenei Gyűjtemény elhelyezéséről ugyanezen évkönyv, 66-76. oldalain Gócza Julianna dolgozata számol be, a többi szint felhasználását a XV-XVIII. sz. táblák mutatják. A Reviczky utcai szárny egyeneskarú fölépcsőháza a könyvtári látogatók számára csak menekülési útvonalként szolgál. E lépcsőház egyébként személyzeti, illetve a fölsőbb szintek irodai funkcióit szolgálja ki. A Reviczky utcai szárny félemelete az I. emeleti szabadpolcos zenei irodalom területe alatt-, azzal közvetlen lépcsős kapcsolatban, a könyvraktári funkciót fogadja be. (XVI. sz. tábla) A II. emelet és a manzárd szint (XVII-XVIII. sz. tábla) a Szabó Ervin Könyvtár Gazdasági Igazgatóságának irodáit tartalmazza, melyek eddig szétszórtan, különböző épületekben (elsősorban a WPR során lebontásra kerülő Baross utca 18. sz. alatti épületben) helyezkedtek el. A WPR előrehaladtával ezek a terek (a tanterem felhasználásával, az első emeletre tervezett gondnoki lakás átalakításával kiegészítve) tették lehetővé a könyvtárosi munkahelyek áthelyezését a Központi Könyvtár régi épületéből. 79
