A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Jelentés - A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkája 1997-ben és 1998-ban
Az a tény, hogy erre a beruházásra a főváros és a kormány összefogásával lehetőség nyílt, arra kötelezi intézményünket, hogy éljen a minőségi fejlesztés esélyével. Az építkezés, amely várhatóan 2001 végére fejeződik be, feszes kivitelezési ütemet és gondos költségkezelést igényel. A munka szépen halad: a felújított és műemlék jellegéhez illően berendezett Pálffy-palota, benne az irodákkal megnyílott, végleges helyére került és kinyitott a Zenei Gyűjtemény 1998 őszén, mely értékéhez méltó elhelyezést kapott itt. A könyvtár fontossága egyre inkább elismerést nyer. Fenntartónk 50%-kal többet fordít reánk, külső támogatóinktól, pályázatok útján több, mint háromszorosát kaptuk az 1996. évinek. A személyi jövedelemadóból felajánlható 1%-ból 1997-ben kiemelkedően sokat: 3,3 millió forintot juttattak nekünk. A Fővárosi Könyvtári Napok, egyéb rendezvényeink "bejáratottsága", tömegkommunikációs sikereink (könyvtári nap a Bartók rádióadón), szponzorálásunk stabilizálódása (hosszú távú szerződések a Soros Alapítvánnyal) mind-mind jelentőségünk, fontosságunk elismertségére utal. Már másodízben adott otthont könyvtárunk 1998 nyarának végén az INTAMEL (Nagyvárosi Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége) éves konferenciájának, amelynek témája az "INTAMEL és a közép-kelet-európai régió könyvtárai" volt. A régióban működő könyvtárak közül rajtunk kívül csak Prága és - néhány éve, kezdeményezésünkre - Bukarest tagja a szervezetnek. A helyszín kiválasztása azt célozta, hogy a régió nagyvárosi könyvtárainak igazgatói megismerkedjenek a szervezettel, tevékenységével, kapcsolatokat építsenek a nyugat-európai és amerikai testvérintézményekkel, s ilyen módon bekapcsolódjanak a nemzetközi könyvtári életbe. A Soros Alapítvány jóvoltából 19 keleteurópai kollégát is meg tudtunk hívni. A vendégek előadásokat hallgattak a magyar könyvtárügy aktuális kérdéseiről és jövőjéről, Budapest kultúrpolitikájáról, a FSZEK fejlesztési elképzeléseiről. Ellátogattak a Közép-Európai Egyetemre, a Nemzeti Könyvtárba, a Kecskeméti Megyei Könyvtárba és néhány kerületi könyvtárunkba. A konferencia sikerét tanúsítja, hogy 23 ország 37 városából 52 kollégát láttunk vendégül. A hazai vendégekkel egyetemben a meghívottakkal együtt a szakmai napokon 65-70 résztvevőt fogadtunk (a korábbi konferenciákat 30-35 fővel rendezték!). A fordulat, az elmaradottság felszámolása megkezdődött a számítógépesítés terén. Elkészítettük Informatikai Fejlesztési Koncepciónkat és végrehajtási ütemtervét. A központi könyvtár rekonstrukciós tervezésével párhuzamosan megindult a lokális informatikai hálózat tervezése, majd első szakaszának kiépítése a Pálffy-palotában. Megkezdtük az új integrált könyvtári rendszer kiválasztásának előkészítését. Informatikai munkacsoportunk tapasztalatcsere keretében megismerkedett a Magyarországon forgalmazott rendszerekkel. A tender kiírására 1999-ben kerül sor. Üröm az örömben: igénybe vételünk korántsem olyan, mint szeretnénk. Bár elégedettek lehetünk, s vagyunk is a beiratkozó gyermekek számának szép szaporodásával (és ez különösen fontos a számunkra!), egészében mutatóink stagnálnak vagy éppenséggel lassan esnek. Nem rójuk ezt fel saját hibánkul; a fentiekben felvázoltak, amelyeket büszkén tartunk a jövő megalapozásának, nem a csökkenő használat irányába mutatnak. Talán munkánk hatására, csak később számíthatunk, mint terveztük; talán a használói rétegek összetétele változik, és ez érezteti hatását. Érdekes visszapillantani egy kicsit távolabbra a múltba és megfigyelni az utolsó évtized jelentősebb trendjeit, azok változását. Szakmai koncepciónkat 10-12 éve a használó felé fordulás, az igények és szükségletek által megszabott könyvtár ideája határozta meg. Ezt rögzítettük hálózatfejlesztési koncepciónkban. A "kopernikuszi" fordulatot végrehajtottuk könyvtári gyakorlatunkban. A kilencvenes évek közepére azonban a használat más irányba fordult. Egyre inkább uralkodóvá válik az információ iránti szükséglet és igény, a tudni- és tanulnivágyók lesznek legfőbb használóink. Elgondolásainkat — ha következetesek akarunk maradni a használóbarát könyvtár eszményéhez - tehát ennek megfelelően át kell fogalmaznunk, és főként a központi könyvtár esetében, de hálózatunkban is érvényesítenünk kell az új évezredre. Az igénybe vétel az utolsó tíz évben rohamosan nőtt - ez leginkább a kölcsönzött dokumentumok nagy számában nyilvánult meg. Az évtized végére a "nagy bumm" lecsitult, a videofilm forgalma lesüllyedt. Az audiovizuális kiadványok azonban végleg áttörtek. Sikerük leginkább az 7
