A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára megújuló épületének tervei
TANULMÁNYOK A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR KÖZPONTI KÖNYVTÁRA MEGÚJULÓ ÉPÜLETÉNEK TERVEI Egy könyvtár életét végigkísérik az épületgondok, legyen szó új épület emeléséről, a régi felújításáról vagy bővítéséről, vagy csupán az új igényekhez való igazításáról. Nem kivétel ez alól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára sem, amely megalapítása óta folyamatosan küszködött a gazdagodó állomány, a növekvő használat és a bővülő szolgáltatások megfelelő elhelyezésének problémájával. Most, hogy várhatóan 2001 végére elkészül a Központi Könyvtár épületének restaurálása és jelentős bővítése, nem érdektelen visszapillantani azokra az erőfeszítésekre, lépésekre, előkészületekre és eredményekre, amelyek ehhez a könyvtárügyi - talán európai könyvtárügyi - mércével mérve is figyelemre méltó fejleményhez vezettek. VALÓSÁG ÉS KÖLTÉSZET A visszapillantás két eseménysort érint. Az első a könyvtár által ténylegesen elfoglalt épületekből áll, azokból a helyiségekből, amelyekbe be- és kiköltözött, amelyeket használatba vett és kinőtt. A lista meglehetősen rövid. A könyvtár első tíz évét (1904-1914) a Városháza Károly körúti első emeletén töltötte. Innen került a Károlyi (ma: Ferenczy István) utca 8. szám alatt álló (azóta lebontott) iskolaépületbe, ahol 1914-től 1931-ig, a Wenckheim-palotába való átköltözésig működött. Az idők során azonban ez is hamarosan szűknek bizonyult. A helyhiányon kiegészítő épületek segítettek: a szomszédos Baross utca 18. sz. alatti (1968-ban egy részét, majd az évek során további helyiségeit, végül egészét megkapta a könyvtár) és a másik oldalon ugyancsak szomszédos Reviczky utca 3. sz. alatti (1988) ház, a XX. kerület Zrínyi utcában egy kiérdemesült mozi (1984), a VIII. Szörény utcában emelt új épület (1996), az V. Fehérhajó utca 5.sz. alatti néhány üzlethelyiség (1964 és 1996) és végül a Vili. ötpacsirta utca 4. sz. alatt álló Pálffy-palota (1995). füstbe ment tervek Sokkal hosszabb és bonyolultabb története van a Központi Könyvtár elhelyezésére vonatkozó elképzeléseknek és terveknek. Ezek közül a legnagyvonalúbb az volt, amely 1910-ben a VIII. Tisza Kálmán (ma: Köztársaság) térre képzelte el Lajta Béla tervei szerint egy összetett közművelődési intézményként a könyvtárat. A terv kútba esett. Alternatív megoldások merültek fel 1912-ben: egy dunaparti telek a parlament mellett, az Erzsébet híd környéke, egy telek a Kálvin téri templom és a Ráday utca között. 1919-ben felvetődött a Hazai Bank Deák Ferenc téri épületének elfoglalása. 1926- ban a Gutenberg téren egy új épület emeléséről vagy a Ráday utcában egy fővárosi bérház első emeletén való elhelyezésről gondolkodtak. A tervezgetést a Wenckheim-palota megvásárlásával 1926- 1927-ben az átépítés váltotta fel.1, A 70-es évek közepéig komoly formában nem merült fel egy új épület szükségessége. 1952-ben ugyan a könyvtár vezetése lépéseket tett a szomszédos, Reviczky utca 3. sz. alatti épület megszerzésére, de eredménytelenül. A 70-es évekre azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a Központi Könyvtár elhelyezési problémáira egy hosszabb távra szóló megoldást kell találni. (Erre az időre le is telt az a 35-40 év, ami alatt Enywári Jenő igazgató 1926-ban megfogalmazott véleménye szerint a Wenckheim-palota kielégítő otthonul szolgálhat a könyvtárnak.) Pomsár János vezetésével egy építészeti együttes dolgozott ki 1974-ben egy javaslatot, amelynek lényege az volt, hogy a Wenckheim-palotát hivatali és reprezentatív célokra kell felhasználni, a raktárak zömét a Reviczky utca 3. sz. alatt elhelyezni (a homlokzat megtartásával, de a szinteket és az 49
