A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Károlyi Ágnes: Levél a szociológiai tanszékekhez
LEVÉL A SZOCIOLÓGIAI TANSZÉKEKHEZ (Bibliográfiai esszé) Ha az ember az utcán talál valami érdekeset vagy értékeset, megáll, és önkéntelen mozdulattal felmutatja: Nicsak, mit találtam! Ez a levél is ilyenfajta gesztus. Hogy mindjárt a lényegre térjek: a Zola irodalomra szeretném felhívni a figyelmüket. Önök - jobb esetben mosolyogva - mondhatják: Emile Zola, mintha hallottam volna ezt a nevet. Természetesen nem Zolát akarom bemutatni, hanem - mint könyvtáros - a könnyen hozzáférhető, a hallgatóknak ajánlható, ígéretesnek látszó és kihasználatlan lehetőségekről fogok írni. A Zola- irodalom, pontosabban az életmű és a róla szóló irodalom, nyilván többoldalú érdeklődésre tarthat számot. Cézanne-nal való levelezése, a Manet-pör dokumentumai, szellemi rokonsága Van Gogh-gal a művészettörténészeket, a Dreyfus-ügy a politológusokat érdekelheti elsősorban. A filmesek számára talán újdonság a Zola-regényekből készült több mint 40 alkotást leíró filmográfia, a pszichológusok számára pedig az, hogy Zola alávetette magát Edouard Toulouse doktor vizsgálatának, aki a zseni és az őrült közötti választóvonalat akarta meghúzni, s - úgy tűnik - az erről szóló feljegyzések nem érdektelenek. A könyvtáros hallgatóknak is kínálkozik téma Zolával kapcsolatban. Fotográfusként is jelentős volt. Persze az irodalmárok és a sajtótörténészek a legilletékesebbek, ezúttal azonban a szociológiai tanszékek levelem címzettjei. Már néhány éve nyugdíjasként, félállásban a Szabó Ervin Könyvtár szociológiai olvasótermében dolgozom, és nap mind nap találkozom szociológiát hallgató, vagy felvételire készülő fiatalokkal, gyakran olyanokkal is, akik nem a fővárosban tanulnak, s olyanokkal is, akik a fővárosban tanulnak, de külföldiek. A minap egy kislány (már hallgató) azt kérte tőlem, hogy ajánljak neki egy témát, amit „négy könyvből meg lehet csinálni”. Mikor látta, hogy elgondolkodom, hozzáfűzte: „lehet három könyv is, de akkor még két cikk is kell.” Ez a kérdés, az ilyen bugyuta kérdések nem jellemzőek, de tagadhatatlan, hogy vannak. Néha zavarbaejtőek: „Tíz mondatot kell írjak az identitásról.” Az itt eltöltött évek megtanítottak a szociológiai tanszékek pedagógiai és tudományos munkájának tiszteletére. A szociológusok az olvasóteremben csupán a friss külföldi folyóiratokat tanulmányozzák, ők a Szociológiai Osztállyal való folyamatos munkakapcsolatban a könyvtárban, - hogy úgy mondjam - önkiszolgálók. RUTINMUNKA A SZOCIOLÓGIAI OLVASÓTEREMBEN A rutinmunka abból áll, hogy az ember a felmutatott irodalomjegyzék alapján kézbeadja a könyveket, illetve, hogy az adott témához szükséges irodalomhoz elvezeti az olvasót. Nagyon szívesen veszik, ha az itt rendelkezésükre álló számítógép adatbázisában önállóan keresgélhetnek. Ezt az úgynevezett szociológiai információs anyagot a Szociológiai Dokumentációs Osztály munkatársai a teljes magyar szociológiai irodalom feltárására állítják össze, és az esetek nagy többségében kielégítő választ ad. A benne szereplő dokumentumok zöme is itt van a polcokon. Alkalmanként azonban a könyvtár által kínált egyéb lehetőségeket, főként a két másik adatbázist (ezekre visszatérek), vagy kollegiális kapcsolatokat is igénybe kell venni. Egy-két nehezebb kérdés: Az infláció mértéke 1986-tól máig; újabb irodalom Jézus szociális érzékenységéről (az evangéliumokat már feldolgozta); melyik faluban, községben, városban volt/van „misemulasztó” csárda? A mai magyar antiszemitizmus angol nyelven; Angliában hány szociológiai tanszék van, és mi a postacímük? A szenvedély - „mint olyan” stb. Néhány esetben nyilvánvaló, hogy a tanszékeknek semmi közük a kérdezőhöz, például az olyanhoz, aki többnyire angolul vagy németül elmondja, hogy honnan jött, milyen nyelveken olvas, s azt, hogy a fagylaltok és a jégkrémek terén végez piackutatást, ezért van szüksége a magyar gyerekek számára, korosztályok szerinti megoszlására, a fizetések mértékére stb. Vagy egy csőgyár megbízottja, s az infrastruktúra milyenségére kíváncsi falun, városban. Vagy egy alapítványra pályázik, azért szeretné tudni, hogy a mai napig milyen szociológiai kutatások foglalkoztak 187
