A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Bartos Éva: Sikerlisták a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 1991-1996
SIKERLISTÁK A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁRBAN 1991-1996. AZ ÖTLET MEGSZÜLETÉSE 1991 őszén indítottuk útjára a könyvtárban a legkeresettebb müvek felderítését célzó ötletünket. Arra gondoltunk, hogy ha valamennyi könyvtárunk havonta beküldi a náluk legkeresettebb müvek címét, akkor ebből elkészíthetjük a FSZEK havi illetve éves népszerűségi listáját, un. top-listáját. Kétségtelenül a divat, a top-listák divatja is befolyásolt bennünket az ötlet kimunkálásában, de ennél többet is reméltünk a sikerlistáktól. Először is azt, hogy az olvasói közvéleménykutatás tapasztalatai közvetlen, direkt módon érvényesülhetnek például a szerzeményező munkánkban, vagy a tematikus elrendezésű könyvállományok témacsoportjainak frissen tartásában. Másrészt arra gondoltunk, hogy ezek a könyvtári top-listák gyors, rugalmas jelzéseket adnak majd az olvasói érdeklődés és ízlés alakulásáról, a divatokról, a nehezen kiszámítható külső tényezők hatásáról. Tisztában voltunk azzal, hogy az igényfeltárásnak ez a módja csak felületes, hozzávetőleges képet ad a valóságról, tulajdonképpen csak a jelenségeket tükrözi, nem helyettesítheti a tudományosan megtervezett, kimunkált és lebonyolított, a lényegi összefüggéseket feltáró könyvtárhasználati vizsgálatokat, azokhoz mégis adalékokat szolgáltathat, időközi jelzéseket adhat. Az eljárás gyorsasága, a minimális munkaráfordítás gazdaságossága, valamint a rokonszakmákban (pl. könyvkereskedelem) és más területeken (tömegkommunikáció, közvélemény kutatás) tapasztalt hasznossága tette kívánatossá számunkra is a kipróbálást. A műveknek a sikerlistára való felkerülésében hangsúlyozott kritériumnak a keresettséget tekintettük, amit a könyvtárosok szubjektíve megélt, mindennapos tapasztalataira alapoztunk. A kölcsönzések számának regisztrálása ebből a szempontból ugyanis nem lett volna célravezető, hiszen az a könyvek példányszámának függvénye a könyvtárban, másrészt a négyhetes kölcsönzési határidő miatt időben nagyon eltolódott volna. (Ezt az elvet követte egyébként a „hivatásos” közvéleménykutatást végző Magyar Gallup Intézet is: ugyanebben az időszakban készített és a TESZT Magazinban közzétett könyvesbolti és utcai könyvespulti sikerlistái sem a számszerűen jól követhető könyvforgalmi adatokat vették alapul, hanem az eladók tapasztalatait, szubjektív benyomásait. Havi sikerlistáinkat a kölcsönös tájékozódás érdekében sokáig el is juttattuk egymáshoz, szinte egymás kontroli-csoportjaiként működtünk.) A mi sikerlistáinkra tehát azok a művek kerültek, melyekért az olvasók nap mint nap „nyaggatták”, ostromolták a könyvtárosokat. Figyelembe véve az előbbiekben említett „nehezen kiszámítható külső tényezőket”, megtörténhetett, hogy egy könyv már akkor a sikerlistán szerepelt, amikor még meg sem érkezett a könyvtárba, hiszen megjelenéséről más forrásból is értesülhettek az olvasók: rádióból, televízióból, napilapokból, az akkor divatba jött utcai könyvespultok kínálatából , könyvesboltok kirakatából vagy éppen „szájpropaganda” útján. Minél hangosabb volt a hírverés egy könyv körül, annál hamarább kérték, keresték a könyvtárban. Tapasztalhattuk ennek épp az ellenkezőjét is, hogy ti. a könyvtárban egy régóta meglévő könyv valamilyen váratlan külső tényező hatására került újra az érdeklődés középpontjába. Példaként említhetem Keneally eredetileg 1987-ben kiadott könyvét, a Schindler bárkájá-t, mely a belőle készült film világsikere és a Holocaust-évforduló nyomán 1994-ben került fel az egyik hónap sikerlistájára.A havonta összeállított top-listákat a Könyvtári Híradóban rendszeresen közreadtuk, ezek éves összesítése pedig kiadta az „év könyveidnek listáját. Az év sikerkönyveinek ünnepélyes kihirdetésére minden évben az októberi könyvtári napunkon került sor, a legsikeresebb könyvek könyvkiadóinak jelenlétében. (Az év, tehát, mindig egy októbertől szeptemberig tartó időszakot jelentett.) A közvetlen, kézzelfogható hasznosíthatóságon túl (a gyarapítás kontrollja) meglepődve tapasztaltuk, hogy az öt év sikerlistái mintegy tükörben mutatják az emberek viselkedés- és tevékenységrendszerének változásait éppen a rendszerváltással, a demokratikus átalakulással összefüggésben. A földrengésszerű társadalmi-közéleti-politikai változások, és az utórezgéseik hatására mutatkozó tudati és viselkedési átrendeződésnek érzékeny mérőműszerei lettek ugyanis - többek között - az olvasói magatartás megnyilvánulásai is. A népszerűségi listákra kerülő évi néhány 152
