A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998

Tanulmányok - Barczi Zsuzsa: A könyvállomány gyarapítása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

14. sz. tábla

Az ismeretközlő könyvek százalékos megoszlása az ETO szakcsoportok és a szolgáltató egységek szerint

ETO szakcsoport Szolgáltató egységek Régiók

0

1

2

3

5

6

7

8

9

Összes

I.

3,3

8,8

1,7

13,9

12,5

16,4

8,0

18,0

17,4

100,0

II.

2,8

12,5

2,5

14,5

8,9

15,3

6,4

14,0

23,1

100,0

III.

3,8

6,3

3,7

14,5

9,6

18,7

8,8

15,9

18,7

100,0

IV.

2,9

8,5

3,1

14,6

8,3

13,9

9,0

18,8

20,9

100,0

V.

1,8

9,2

2,6

12,3

9,9

17,0

6,5

21,8

18,9

100,0

VI.

3,2

11,3

3,1

15,3

5,9

13,2

6,1

22,1

19,8

100,0

Hálózat

3,0

9,4

2,8

14,3

8,8

15,6

7,4

19,0

19,7

100,0

Könyvtártípusok

Nagy könyvtárak

2,5

10,9

2,5

16,2

8,6

14,3

7,2

18,3

19,5

100,0

Közepes könyvtárak

3,3

10,9

2,7

15,0

7,8

15,2

6,9

18,8

19,1

100,0

Fiókkönyvtárak

2,5

1,8

4,1

10.4

11.1

20.4

9,0

20.8

19,9

100,0

Kölcsönzőhelyek

2,1

4,7

3,0

8,1

15,0

14,5

9,0

18,8

24,8

100,0

Központi Könyvtár

1,0

13,8

3,8

34,3

1,4

5,6

3,6

15,2

21,3

100,0

KÉSZ

1,4

18,2

4,9

23,2

4,9

15,4

1,8

9,1

21,1

100,0

A hálózatban és a területi ellátó egységekben az általánosan kedvezőtlen feltételek, és azok helyi egyenetlenségei ellenére a tudományágak - ETO szerint általánosított — piaci kínálatát lefedő, tartalmilag kiegyensúlyozott, lényegében egyöntetű, lokálisan is az általános művelődést felvállaló beszerzésre törekszenek.

Az egyöntetűséget megtörő néhány kilengés okait kutatva, a tanulási igények kielégítési lehetőségében bukkantunk egy olyan tényezőre, mely hozzájárult az eltérésekhez. Ez a megközelítés ugyanakkor a tartalminál többet is ígérő, új típusú, és annál nagyobb különbségeket tár elénk.

A kimondottan tanulmányokhoz szükséges könyvek (általános és középiskolai tantárgyakhoz készült munkafüzetek, feladat- és szöveggyűjtemények, érettségi és felvételi előkészítő tesztek, diáklexikonok és -enciklopédiák, műelemzések) az összes ismeretközlő könyvbeszerzés kb. hatodát (15,9%) teszik ki. Fokozottan gyűjti ezt a műfajt az I. régió (ismeretközlő irodalmának 23,2%-a), de majdnem húsz százaléknyi a II. régióban is, átlagos arányú az V. és VI. régióban, és alig haladja meg a tíz százalékot a III. és IV. régióban. (Ugyanez a hármas tagozódás jelentkezik, ha az ÚK jelzései szerint az iskolai könyvtárakba beszerzendő, ill. beszerezhető műveket összesítjük, csak jóval magasabb százalékos értékek mellett, a hálózati ismeretközlő könyvgyarapodás 49,0%-a körüli kisebb-nagyobb részesedéssel.)

A természettudományos segédletek az I. régióban érhetők el leginkább, legkevésbé a belvárosi könyvtárakban (VI. régió). A II. régió egységei járnak elől a földrajzi, történelmi kiegészítők kínálatában, feltehetően az egyetemistákra tekintettel a filozófia, pszichológia területén is, ezen a téren a III. régió könyvtárai felényit nyújtanak. Dél-Pesten (III. régió) az alkalmazott tudományok kerültek kedvezőbb pozícióba, de nem az iskolai, hanem a hétköznapi életben hasznosítható praktikus ismeretek, technikai, egészségügyi, háztartással foglalkozó könyvek által.

144