A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Barczi Zsuzsa: A könyvállomány gyarapítása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
Az újdonságok, a piaci kínálat tekintélyes hányadát kevés könyvtár nyújtja; a címek terítése nagyfokú szórással párosulva valósul meg: a könyvkiadás produkálna nagy mennyiségben szűkebb olvasótábor érdeklődésére számot tartó, vagy egy-egy témán belül (a beszerzési keret erejéig) válogatást megengedő alternatív kínálatot? A beszerzés során bizonyos rétegigényt kielégítő, a választékba szervesen kívánkozó, vagy adott területen szélesebb választékra módot adó olvasmányok válnak a kényszerű helyenkénti mérlegelés áldozatává? A válaszok vitathatók, de láttuk, a beosztó gazdálkodás nemhogy a példányok, hanem már a féleség alakítására is rányomja bélyegét, szükségszerűen éreztetve hatását a könyvtár használatában, akkor is, ha az olvasó választása hiúsul meg, akkor is, ha „csak” a válogatás lesz nehezebb. A látogatók keresési szokásai (a könyvkiadástól függetlenül is, ill.) további problémákat vetnek fel a gyarapodás teljesítőképességét illetően. A dominánsan egy példányos vásárlás mellett az érdeklődők hiába remélnek egy-egy konkrét, vagy témába tartozó kikölcsönzött kötetet helyettesíteni tudó művet. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a használók tömegének a könyvtár nemcsak a könyvbeszerzés, de a könyvekről való tájékozódás eszköze is, a szűkös választék pedig nem képes érdeklődést kelteni. A címek könyvtári közvetítése jellegében heterogén, sok cím a könyvtárak között megosztva kerül az ellátórendszerbe, a minőségi elvárások teljesítésére kevés könyvtár képes berendezkedni. Ugyanekkor meglehetősen homogén a féleség jellege, magas százalékos aránya a címek töredékéből áll, jelentékeny részben a könyvkiadás gyér választékára koncentrálódik. E körben egyben megugrik a címenkénti példányok száma, bár meglehet, a takarékosság okán csak félszázra rúg. Ez azt is jelenti, hogy a gyarapodás természetszerűleg, mármint a sok egységből adódóan, lehetne még homogénebb, ehhez elegendő pl. ugyanennyi címet nem negyven-, hanem ötvenegynéhány helyre megvásárolni. Sokoldalú megközelítéssel (gyarapítási koordináció, munkaerő-ráfordítás, előnyösebb vásárlói pozíció) megfontolandó egy olyan központosított szerzeményezés bevezetése, mely során a beszerzésről való önálló helyi döntés érdemi meghagyása mellett az ellátás rendszer és a gyarapodás homogén jellegében rejlő lehetőségeket a gyarapodás mennyiségének javára lehet fordítani. Az eljárás a szakmai elvek racionálisabb érvényesülésének kiterjesztését is ígéri, amint az már a központi szerzeményezés valamilyen formáját alkalmazó régiók összehangolt gyarapítást célzó gyakorlatában is (alábbi adatok) tetten érhető. A régiókban a címek beszerzési aránya 65,7 és 83,3% közötti, átlagosan az új könyvek harmada nem érhető el közvetlenül az olvasók számára a főváros - leegyszerűsítve — egyhatodát kitevő lakókörzetben (10. sz.-tábla). Minden régióba a címeknek csak 29,9%-a jutott, vagyis a kiadott könyvek harmada szerezhető meg bármelyik területi szolgálati helyen. 10. sz. tábla Gyarapítási mutatók régiók szerint, százalékban Piaci kínálat beszerzési aránya Egy könyvtárba beszerzett címek aránya Öt, ill. több könyvtárba beszerzett címek aránya Régió I. 72,2 32,8 15,7 II. 65,7 39,2 15,0 III. 68,8 26,5 43,7 IV. 69,5 36,7 23,4 V. 67,3 31,8 32,2 VI. 83,3 32,2 40,1 139
